Az NNGYK folyamatosan nyomon követi a Nipah vírussal kapcsolatos nemzetközi helyzetet

Magyarországon az NNGYK Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma (NBL) a Nipah vírussal kapcsolatos nemzetközi kutatások egyik európai központja, egyben európai uniós referencialaboratóriumként látja el a veszélyes kórokozókkal – köztük a Nipah vírussal – kapcsolatos mikrobiológiai referenciafeladatokat az Európai Unió teljes területén. Az NBL szakmailag és technológiailag teljes mértékben felkészült az esetleges diagnosztikai és kutatási feladatok ellátására, így például az elmúlt években kiemelt szerepet vállaltak több vakcinajelölt és vírusellenes szer hatékonyságának tesztelésében, a vírus megbetegítőképességének kutatásában és nemzetközi standardok felállításában.

A Nipah vírus egy, a kanyaróvírussal távoli rokonságban álló, állatról emberre terjedő kórokozó, amelyet 1999-ben azonosítottak. A vírus természetes gazdái a Dél- és Délkelet-Ázsiában honos gyümölcsevő denevérek és repülő kutyák. Az emberi fertőzés közvetlen érintkezés útján (fertőzött állattal vagy beteg emberrel), illetve szennyezett élelmiszerek – például az állatok váladékával szennyezett nyers pálmalé – fogyasztásával következhet be. A vírus nem terjed könnyen, és fontos járványügyi sajátossága, hogy a tünetmentes fertőzött emberek nem, vagy csak nagyon kis valószínűséggel tudják továbbadni a kórokozót, ami jelentősen csökkenti a nemzetközi terjedés kockázatát.

A Nipah vírus Ázsiában, elsősorban Indiában és Bangladesben okoz évről évre megbetegedéseket és kisebb helyi járványokat. A jelenlegi járvány során eddig két megbetegedést igazoltak, és megközelítőleg 200 személyt helyeztek megfigyelés alá; az indiai egészségügyi hatóságok folyamatos ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. A jelenleg Ázsiában zajló esetek kapcsán az NNGYK folyamatos kapcsolatban áll a nemzetközi szakmai és járványügyi szervezetekkel, figyelemmel kíséri az eseményeket, és szükség esetén haladéktalanul megteszi a szükséges szakmai intézkedéseket. A magyar lakosság számára nincs szükség külön óvintézkedésekre, a hazai járványügyi helyzet biztonságos.

Az érintett ázsiai térségekbe utazók számára – a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – az NNGYK továbbra is az általános egészségügyi óvintézkedések betartását javasolja: a beteg állatokkal való érintkezés kerülését, a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek – különösen a nyers pálmalé – fogyasztásának mellőzését, valamint a megfelelő kézhigiénia betartását.

Az NNGYK hangsúlyozza: Magyarország felkészült, a hazai lakosság egészségének védelme biztosított, a helyzetet pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.

*

A napokban Ázsiából érkező friss hírek a Nipah-vírus kapcsán aktuálisabbá teszik a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ által készített, és ma megjelent videót, mint azt a film készítése közben sejteni lehetett, közölte az egyetem.

Mint írják, a világjárvány idején súlyos hiány alakult ki az egészségügyi személyi védőfelszerelésekből, így például arcmaszkokból, arcvédőkből és védőszemüvegekből. Ebben a válsághelyzetben számos civil kezdeményezés és kutatócsoport vetette be a 3D-nyomtatásban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy gyorsan, helyben és költséghatékonyan állítsanak elő védőeszközöket, köztük a Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjának csapata is. A közelmúltban elkészült kisfilm egy olyan kutatócsoport munkáját követi végig, amely az egészségügyi eszközök fejlesztésében és anyagvizsgálatában is jártas, és arra keresi a választ: alkalmasak-e a 3D nyomtatott anyagok ismételt fertőtlenítés és sterilizálás után is a biztonságos használatra.

A filmben szakértőként megszólal többek között Kemenesi Gábor virológus, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője és Told Roland, a PTE 3D nyomtatási és Vizualizációs Központ kutatócsoport-vezetője.

További részletek a videóban: 3D nyomtatott egyéni védőeszközök készítése és tesztelése a Covid alatt