20 milliós bírságot érnek az Ultherapy reklámok
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a GEMINI-TEL Híradástechnikai Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt., valamint a SOLENNIS Orvostechnikai Kft. valótlanul állította, hogy az Ultherapy elnevezésű szolgáltatás kedvező hatású és hatékony eredményekkel jár. A GVH a jogsértésért összesen több mint 20 millió forint bírságot szabott ki a két vállalkozásra, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.
A GVH megállapította, hogy a GEMINI-TEL és a SOLENNIS 2013 novemberétől a GVH döntésének meghozataláig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott több online és nyomtatott sajtótermékben, valamint honlapjain.
Az érintettek az alábbi bizonyítatlan, azaz megtévesztő állításokat tették, hirdetve, hogy az Ultherapy eljárás
- a valaha kifejlesztett leghatékonyabb és legkíméletesebb módszer;
- ugyanolyan hatású az arcbőrre, mint egy plasztikai sebészeti beavatkozás;
- 4-5 hónap alatt eléri teljes hatását, ami a páciens életmódjától, genetikájától függően mínusz 10-15 évet jelent;
- alkalmazásával gyors és látványos hatás érhető el;
- az eredmény évekig tart.
A kommunikációban megjelenített „előtte — utána” fotók pedig nem tükröztek valós helyzetet.
A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. Súlyosító körülményként értékelte többek között
- az érintett szolgáltatás tapasztalati jellegét (azaz, a beavatkozás hatásosságáról életszerűen csak használat közben lehetett meggyőződni);
- a jogsértő gyakorlat kiterjedtségét: a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és jelentős számú fogyasztót ért el;
- az üzenetek erőteljességét, hangsúlyosságát.
Így a GEMINI-TEL-re a társaságra kiszabható maximális bírságot, 9.517.700 forintot, a SOLENNIS-re pedig 10.500.000 forint bírságot szabott ki a GVH.
A GVH hangsúlyozza, hogy az egyes klinikai tanulmányokkal és vizsgálati anyagokkal szemben minimális követelmény, hogy hitelesen támasszák alá az adott termékről vagy szolgáltatásról közzétett, így a kereskedelmi kommunikációban is alkalmazott állításokat. E bizonyítékoknak közvetlenül az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz és az állítólagos hatáshoz, vagy egyéb tulajdonsághoz kell kapcsolódniuk. Amennyiben erre nincs mód, más termékek és szolgáltatások bizonyítékainak felhasználása esetén bizonyítani szükséges az ekvivalenciát, irodalmi bizonyítás esetén pedig a szolgáltatásra történő alkalmazhatóságot.
További elvárás, hogy a vállalkozásoknak már reklámjaik közzététele előtt rendelkezniük kell e bizonyítékokkal.
