157 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
A kutatói szabadságról és az azzal járó felelősségről, a fiatal kutatók pályaépítéséről, valamint a tudományos közösség szerepéről is szó esett a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos Bolyai-napján. Az ünnepségen köszöntötték az idei ösztöndíjasokat, és elismerték azokat a kutatókat is, akik korábbi Bolyai-ösztöndíjas munkájukat kiemelkedő eredménnyel zárták.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat idén 29. alkalommal ítélték oda. A 766 érvényesen pályázó közül 157 kutató részesült támogatásban.
Páles Zsolt akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke köszöntőjében a tudományos megismeréshez szükséges bátorságot és felelősséget hangsúlyozta. Pósfai Mihály, az MTA elnöke a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat ideális pályázatnak nevezte, mivel támogatást és időt ad az önállósuláshoz. Az MTA elnöke saját emlékeit felidézve arról is szólt, hogy milyen jelentősége van a kutató életében a szabadságnak. Pósfai Mihály kiemelte, hogy a kutató önállósága nem jelent magányt.
Támogatás az önálló kutatói pálya építéséhez
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.
A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban. A cél, hogy sikeres fiatal, PhD-val rendelkező kutatók jussanak olyan ösztöndíjhoz, amely segíti őket a magyarországi kutatások folytatásában, valamint az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére ösztönzi őket.
Az ünnepségen a korábbi ösztöndíjasok teljesítményét is elismerték. A kuratórium idén 156 záró kutatói jelentést értékelt, 85 kutató kapott dicsérő emléklapot, közülük 14-en érdemelték ki a Bolyai-plakettet.
A plakettesek közül Marton Gábor a csillagkeletkezés mesterséges intelligenciával támogatott kutatásáról, Szabó Ferenc János a diszkográfiáról, Varga Máté pedig a riboszómák szabályozásáról tartott előadást.
Kovács Ilona, az MTA főtitkárhelyettese zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy aktívan kapcsolódjanak be az Akadémia mintegy 20 ezer kutatót összefogó köztestületének munkájába.
A Bolyai-napról további részletek az MTA cikkében érhetők el, az ünnepségről készült videóval, az idei ösztöndíjasok és Bolyai-plakettesek névsorával, valamint az elhangzott beszédekkel együtt.
