Válogatós a gyerek? Az okot keresse a génekben!

A Myles Faith által vezetett vizsgálat újabb adatokkal bővíti arra vonatkozó ismereteinket, hogy a gének fontos szerepet játszanak a gyermekek étkezési szokásainak alakulásában, mely magában foglalja bizonyos ételek kerülését, a válogatósságot is.

„Az ételekkel kapcsolatos neofóbia (az új dolgokkal szembeni idegenkedés), illetve a vonakodás új ételek megkóstolásától bizonyos tekintetben valami olyasmi, mint a gyermek temperamentuma vagy személyisége – mondja Faith, aki az Obesity című lapban tette közzé tapasztalataikat. – Egyes gyermekeknél nagyobb, míg másoknál kisebb a genetikai hajlam arra, hogy kerüljék az új ételeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs esély arra, hogy idővel változnak étkezési szokásaik, és kevésbé válogatóssá válnak.”

A neofóbia gyökere állítólag az állati ösztönökben keresendő, és tulajdonképpen a túlélést szolgálja: azok az állatok, melyek már eléggé felnőttek ahhoz, hogy egyedül szerezzék meg maguknak az élelmet, de abban még nincs tapasztalatuk, mi ehető és mi nem, a „jobb a békesség” talaján állva nem kockáztatnak és nem esznek meg olyasmit, amit korábban még nem próbáltak.

A vizsgálatban 66 ikerpár étkezési szokásait mérték fel, akiknek életkora 4 és 7 év közé esett. Azt találták, hogy a gének 72 százalékban magyarázzák az új ételekkel szembeni idegenkedést, míg a fennmaradó 28 százalékért környezeti tényezők tehetők felelőssé. A korábbi kutatások hasonló mértékű (78 százalékos) genetikai meghatározottságot jeleztek a 8−11 éveseknél észlelhető táplálkozási neofóbiában, míg felnőttek esetében az arány 69 százalék. Ez azt jelenti, hogy a géneknek a táplálkozási neofóbiában játszott szerepe életkortól függetlenül nagyjából azonos mértékű.

Faith munkacsoportja az ételekkel kapcsolatos neofóbia és a test zsírtartalma közötti összefüggéseket is elemezték a gyermekeknél és szüleiknél is. Azt a meglepő megállapítást tették, hogy amennyiben a szülők túlsúlyosak, akkor a gyermekek csak akkor túlsúlyosak, ha táplálkozási neofóbia is fennáll náluk. „Bár nem számítottunk erre az eredményre, de a megállapítás mindenképpen felvet egy csomó izgalmas kérdést azzal kapcsolatban, hogy az új ételekkel kapcsolatos idegenkedés és a temperamentum milyen potenciális hosszú távú hatásokkal lehet az étkezésre és a testsúlyra” – hangsúlyozza a vizsgálat vezetője.

Ezen túlmenően vannak a válogatósságnak olyan tényezői is, amire elsőre egészen biztosan nem gondol senki. Például egy tavalyi kutatás szerint jóval kevésbé hajlandók zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani azok az óvodáskorú gyerekek, akiknél már legalább hat alkalommal jelentkezett korábban középfülgyulladás. Egyelőre nem tisztázott, hogy ok-okozati összefüggésről van-e szó, és az is lehet, hogy éppen az egészségtelenebb táplálkozás miatt betegesebbek ezek a gyerekek. Egy másik kutatás szerint a kicsik állítólag öröklötten kedvelik az édes és kerülik a savanyú vagy keserű élelmiszereket. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a kisbabák ízpreferenciáját az is befolyásolja, hogy mit fogyasztott az anya a várandósság és a szoptatás alatt. Egy vizsgálatban olyan anyák csecsemőinél, akik várandósságuk és a szoptatás közben rendszeresen fogyasztottak sárgarépalevet, kevesebb negatív arckifejezés mutatkozott, mikor sárgarépa ízesítésű gabonapelyhet fogyasztottak – az ízesítetlen gabonapehellyel összehasonlítva.

Ami a környezeti faktorokat illeti, a mostani vizsgálat eredményei is arra intenek, hogy a szülőknek az egyes gyermekek egyedi sajátosságait kell szem előtt tartaniuk még azonos családban nevelkedő ikrek esetében is, amikor arra igyekeznek rábírni gyermekeiket, hogy kóstoljanak meg új ételeket is. A szülők ebben mintaként szolgálhatnak és megmutathatják gyermekeiknek, hogy az elutasított étel élvezhető és finom. Fontos, hogy ilyenkor többféle lehetőséget kínáljanak fel, amiből aztán a gyermek választhat.

„A gyermekek eltérő módon reagálhatnak a különböző módszerekre, és a kutatások során olyan új módszereket kell találnunk, melyek figyelembe veszik a gyermek egyéni sajátosságait is. Annyi azonban bizonyos, hogy az, hogy minden gyermek egyedi, a genetikai háttérre is vonatkozik” – zárja eredményeik ismertetését Faith.