hirdetés
2019. december. 09., hétfő - Natália.
hirdetés

 

Légszennyezés és kardiomegália

Már a légszennyezettség alacsony szintje is súlyos szívrendellenességhez vezethet, írja a Circulation tanulmánya, ami szerint a kamraizomzat nitrogéndioxid és kis részecskeméretű levegőszennyeződés miatti átépülése a szívelégtelenség korai stádiumában megfigyelhetőhöz hasonló.

hirdetés

Nagy-Britanniai kutatók megállapítása szerint már az a légszennyezettségi szint is a szívstruktúra átépülését eredményezi, ami még jóval az országban engedélyezett küszöbérték alatt van (Nay Aung és munkatársai: Association between ambient air pollution and cardiac morpho-functional phenotypes: Insights from the UK Biobank population imaging study; Circulation). A Queen Mary University of London kardiológusai a UK Biobank vizsgálat 4000 résztvevőjének adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál is megfigyelhető a szívkamráknak a szívelégtelenség korai stádiumában megfigyelhetőhöz hasonló megnagyobbodása, akik nem nagyvárosban laknak, de közel élnek hangos, forgalmas utakhoz, és nitrogéndioxid-, valamint kis részecskeméretű levegőszennyeződésnek (PM2,5) vannak kitéve.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A UK Biobank vizsgálatban részt vevő önkéntesek számos személyes adatukat megadták, így információt szolgáltattak életmódjukkal és lakóhelyükkel kapcsolatban, valamint megosztották egészségügyi eredményeiket is, így a kutatók ki tudták szelektálni azokat, akik már kardiovaszkuláris betegségben szenvedtek a vizsgálat kezdetekor, illetve lakóhelyet változtattak a vizsgálat ideje alatt. A vizsgálatba bevont személyeknél fix időközönként laboratóriumi vérvizsgálatokat, továbbá a szív méretének, súlyának és funkcionális paramétereinek felmérése érdekében szív-MRI-vizsgálatokat is végeztek.

Mint kiderült, a légszennyezettség mértéke szignifikáns módon összefügg a szívstruktúra patológiás változásával: minden 1 μg/m3-nyi PM2,5-növekedés és minden 10 μg/m3-nyi NO2-növekedés a szív 1%-os méretnövekedéséhez vezet. A kutatók kifejtik: a levegőszennyeződés miatt bekövetkező halálesetek 58%-át szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Az angliai irányelvek szerint 25 μg/m3 a PM2,5-szennyeződés elfogadható éves határértéke, azonban a WHO szerint a kis részecskeméretű levegőszennyeződésnek nincs biztonságos alsó határa, és az semmiképpen nem léphetné túl a 10 μg/m3-es értéket. A vizsgálatban résztvevők átlagos PM2,5-expozíciója 8-12 μg/m3 volt, míg NO2-expozíciójuk elérte és meghaladta a WHO-ajánlásban rögzített 40 μg/m3-es értéket (NO2-szennyeződés esetén a WHO ajánlása és a hivatalos UK-határérték megegyezik).

A szerzők hozzáteszik: bár a vizsgálat obszervációs természetű volt, így ok-okozati összefüggések megállapítására nem alkalmas, mégis megfontolandó, hogy szignifikáns elváltozásokat lehetett látni a szívizomban már a légszennyezettség viszonylag alacsony szintje mellett is; a levegőszennyeződés a szív- és érrendszeri betegségek módosítható kockázati tényezőjét jelenti, továbbá az orvosoknak és a lakosságnak ugyanúgy tisztában kellene lenniük az adott személy PM2,5-, illetve NO2-expozíciójának szintjével, mint a vérnyomás-, koleszterin- és testsúly-értékekkel. A kardiológusok hangsúlyozzák azt is, hogy nem várhatjuk el az egyes emberektől, hogy a levegőszennyezettség szintjével összefüggésben válasszanak maguknak lakóhelyet, azonban elvárhatjuk a kormányunktól és a közegészségügyi hatóságunktól, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a levegő minőségének biztosítása érdekében, és megvédjék a lakosságot a légszennyezettség következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségektől.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink