hirdetés
2019. szeptember. 22., vasárnap - Móric.
hirdetés

 

Komplex adatbázis a romák egészségéről

Egyedülálló, komplex adatbázist készítettek a Debreceni Egyetem kutatói a magyar, azon belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről. A módszertant más országok is átveszik.

hirdetés

A kutatásban részt vevő hat munkacsoport a Népegészségügyi Kar irányításával négyéves pályázati program keretében azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre – a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre – hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg mérséklésükre. Az elmúlt két és fél év alatt elért eredményeket mérföldkő rendezvényen összegezték.

– Reprezentatív kérdőíves, valamint fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felmérésünk nyomán rendelkezésre áll egy már több mint 420 ezer adatot tartalmazó egyedülálló adatbázis a magyar és roma lakosok társadalmi-gazdasági-demográfiai státuszáról, egészségi állapotáról, laboratóriumi paramétereiről, életmódjáról, táplálkozási szokásairól, fizikai aktivitásáról, gyógyszerhasználatáról, valamint egészséggel és betegségekkel kapcsolatos ismereteiről – jelentette be a kutatást vezető Ádány Róza professzor, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetének egyetemi tanára.

Az eredmények rávilágítanak, hogy mind a magyar, mind a roma populációban nagy gyakorisággal fordulnak elő szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségekre hajlamosító kockázati tényezők (elhízás, magas vérnyomás, emelkedett éhgyomori vércukor szint és/vagy cukorbetegség, emelkedett triglicerid szint, csökkent HDL-koleszterin szint). A romák körében speciális veszélyeztetettséget jelent, hogy a zsíranyagcsere-zavarok sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, fokozott a hajlam diabéteszre, a táplálkozásuk fehérjeszegény, ugyanakkor állati eredetű zsírokban gazdag, a telítetlen zsírok aránya alacsony. Mindemellé pedig magas szénhidrát és hozzáadottcukor-fogyasztás társul. Az egyedülálló, összefüggés-vizsgálatokra is lehetőséget adó adatbázist a későbbiekben genomikai és lipidomikai adatokkal is bővítik.

A kutatás kiterjed a daganatos megbetegedések terjedésére is, az ezirányú eredményeket Balázs Margit, a DE NK Biomarker Analízis Tanszékének professzora ismertette. Paragh György, az Általános Orvostudományi Kar Anyagcsere Betegségek Tanszékének egyetemi tanára ezt követően arról számolt be, hogy a régió két súlyponti kórházának bevonásával, csaknem 1,3 millió adatból kiindulva azonosítottak, és gondozásba vettek 24 ezer beteget, akik fokozottan veszélyeztetettek a zsírháztartás zavara miatt. A felmérés hiánypótló, hiszen a gyakori genetikai betegség, a familiáris hypercholesterinaemia szűrése hazánkban még nem megoldott.

A projekt részeként a hátrányos helyzetű lakosság mentális egészségének és egészségműveltségének tényezőit is felmérik a Debreceni Egyetem kutatói, az 1200 ember bevonásával készülő programot a Magatartástudományi Intézet igazgatója, Kósa Karolina irányítja. Vizsgálják a fizikai aktivitás és az egészségi állapot összefüggéseit, ezeket Bácsné Bába Éva, a Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék vezetője vázolta a mérföldkő rendezvényen. Külön munkacsoport foglalkozik az eredmények egészségpolitikai transzlációjával, gyakorlati hasznosulásával is, a lehetőségekről Zsuga Judit, a Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék docense tartott prezentációt. A debreceni kutatók munkáját nemzetközi tanácsadó testület is segíti.

A teljes információ

(forrás: Debreceni Egyetem)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink