hirdetés
2019. október. 16., szerda - Gál.
hirdetés

 

Jobban érzékelik a stabilitást a Parkinson-kórosok

Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében, írja az Origo.

hirdetés

Michael Barnett és kollégái, a Max Planck Intézet kutatói a mozgásérzékelést vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy gravitációs érzékelésünk, vagyis a gravitáció valódi irányának érzékelése jobban függ a test orientációjától, mint a vizuális jelektől.

A NASA szerint az asztronauták csonttömegük 1%-át vesztik el egyetlen hónap alatt. Amikor visszatérnek a Földre, időre van szükségük, hogy testileg és szellemileg regenerálódjanak. Az űrben a vérnyomás kiegyenlítődik a testben, visszatéréskor ezért a vérkeringésnek vissza kell állnia a földi módra, mert itt a szív keményebben dolgozik ahhoz, hogy vérrel táplálja az agyat. A tapasztalatok szerint a mentális visszaállás sem könnyű.

Gravitációs érzékelésünk relatív, érzékeink becsaphatnak. Ha a szemünk csukva van, tudjuk ugyan tartani az egyensúlyunkat, ám mégis jobb az egyensúly érzékelésünk, ha nyitva tartjuk szemünket, vagy ha megérintünk valamit.

Agyunk a gravitáció irányát többféleképpen, így a látás, vagy a belső fülben lévő fültornáchoz tartozó rendszer (a vestibularis-rendszer) segítségével érzékeli. Ha egy tárgy zuhan, úgy érzékeljük, arra esik, amerre a testünk dől, nem pedig a gravitáció irányába. Például, a híres pisai ferde torony stabilabbnak tűnhet egyenesen állva, mintha lefekszünk a torony dőlésének irányába, ebből a helyzetből még valószínűbbnek tűnhet, hogy eldől, vallja Michael Barnett-Cowan, a müncheni a Max Planck Intézet Biológiai Kibernetika Részleg neurológusa, és a mozgásérzékelési projekt vezetője. A neurológus azt mondja, egyenesen ülve sokkal jobb az ítélőképességünk, feltehetően, azért, mert az időnk nagy részét így töltjük el. A kutatók azt tervezik, hogy minden olyan érzékszerv szerepét megvizsgálják, ami egy tárgy stabilitásának érzékelésében részt vesz.

Parkinson-kórban szenvedő betegekkel végzett kísérlete megmutatta, hogy ezek a páciensek kevésbé bíznak a testükben, és jobban a gravitációban, amikor különböző orientációjú tárgyakat kell felismerniük. És ha ez a helyzet, akkor a Parkinson-kóros betegek jobban ítélik meg egy tárgy stabilitást, mint a nem betegek.

A teljes cikk

(forrás: origo)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink