hirdetés
2020. december. 05., szombat - Vilma.
hirdetés

 

Elnökjelölti portrék: Freund Tamás

Milyen tudományos életút áll mögöttük? Kiket tartanak szellemi mestereiknek, és maguk milyen műhelyeket alapítottak? Hogyan vezették és vezetik a rájuk bízott intézményeket, szervezeteket? Az MTA honlapja háromrészes cikksorozatban mutatja be 2020-as tisztújításának elnökjelöltjeit.

2019-ben négy tanulmány is megjelent a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), MTA Kiváló Kutatóhely munkatársaitól a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Science-ben. Pusztán ennek alapján is joggal mondhatjuk, hogy 2019 a KOKI éve volt, pedig ugyanez az év rengeteg bizonytalanságot is hozott a magyar kutatóintézetek életében, a kormányzat ugyanis minden tiltakozás ellenére leválasztotta őket az Akadémiáról. Freund Tamást, a KOKI igazgatóját és Oberfrank Ferenc ügyvezető igazgatót kérdeztük az intézet működéséről és arról, hogy mi áll e látszólagos ellentmondás hátterében, írja az mta.hu.

Aki egy kicsit is ismeri a kutatás világát, az persze semmiféle ellentmondást nem lát, hiszen egy Science-cikk a publikálást megelőző 3-4 év kutatásának eredménye – magyarázta Freund Tamás. A kiemelkedő tudományos eredmények születésének titka pedig az igazgató szerint a kiváló kutatók, a magas színvonalú kutatást támogató környezet és néhány igen komolyan vett alapelv.

Amikor a kutatói munka minőségéről esik szó, rendszerint az egyéni teljesítmény kerül a fókuszba. Pedig – különösen az agykutatáshoz hasonló, kísérletes tudományokban – az eredmények mögött kivétel nélkül komoly csapatmunka áll. A csapatnak viszont szüksége van olyan tagokra is, akik egy-egy részterület (például különleges mikroszkópos módszerek vagy éppen az állatkísérletek megtervezése) nélkülözhetetlen szakértői, ugyanakkor nincsenek olyan ambícióik, hogy maguk vezessenek egy nagyobb lélegzetű kutatást. Ők a kutatói társadalom „derékhada”, akikről méltatlanul ritkán esik szó – mondta Freund Tamás.

*

Freund Tamás 1983-ban szerzett biológusdiplomát az ELTE-n. Összesen négy év oxfordi kutatási időszak után Vizi E. Szilveszter hívására tért végleg haza. 1990-ben, 31 évesen került az MTA KOKI Morfológiai Osztályának élére. 1994-ben az intézet igazgatóhelyettese lett, 2002 óta pedig ő vezeti a nemzetközi élvonalba tartozó agykutatási műhelyt.

Az évek során nagyon ütőképes csapat alakult ki a KOKI-ban. „Egymás után érkeztek a rendkívül motivált fiatalok, a kirobbanó tehetségek újabb és újabb generációi. Elsőként Gulyás Attila, Maglóczky Zsófia (a KOKI csoportvezetői) és Soltész Iván (a Stanford Egyetem professzora), majd Acsády László (az első akadémikus a tanítványaim közül), Tóth Katalin (jelenleg a Kanadai Idegtudományi Társaság elnöke), Hájos Norbert (a KOKI Lendület-csoportvezetője) és Borhegyi Zsolt. Tanítványaim utolsó generációjából kiemelkedik Katona István (ERC-győztes, jelenleg félállásban a bloomingtoni Indianai Egyetem professzora) és Nyiri Gábor (két Science-cikk senior szerzője). Egy fiatal kutató pályájának elején minden azon múlik, hogy a megismerni vágyás, a felfedezés öröme ott tartja-e a laborban, ha kell, éjfélig és a hétvégéken is. Ha egy többnapos kísérlet éppen péntek délután 5-kor ér véget, és az illető képes otthagyni a labort, mondván, hogy majd hétfőn kiértékeli az eredményeket, abból soha nem lesz kutató” – mondta Freund Tamás.

Ekkorra már világosan látszott, hogy ez jó irány, hiszen 1999-ben az Európai Bizottság kiváló kutatóhelyeket minősítő pályázatán az intézet a második legjobb lett az európai mezőnyben – úgy, hogy Magyarország ekkor még öt évre volt az uniós tagságtól. 2000-ben a KOKI a saját szakmai átvilágítását kérte a Nemzetközi Agykutatási Szervezettől (International Brain Research Organisation, IBRO), ami kiváló eredménnyel zárult, és segített a további fejlesztési irányok kijelölésében.

További részletek az Akadémia honlapján

(forrás: MTA)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink