Magyar kutató felfedezése az USA-ban
Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz
A nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt – amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében – a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.
A hidrogén-szulfid – régiesebb nevén kénhidrogén – sajátos szagát a záptojáson kívül a mocsarak környékéről ismerhetjük: az elhalt növényi részek rothadása során egyéb gázok mellett ez is keletkezik. Bár nem sok jót, különösen gyógyerőt nem várnánk egy effajta orrfacsaró bomlásterméktől, a Texasi Egyetemen dolgozó magyar professzor, Szabó Csaba és kutatócsoportja most kimutatta, hogy az erek falában felszabaduló hidrogén-szulfid fontos szerephez jut a diabétesz keringési szövődményeinek kivédésében.
Az utóbbi években több laboratórium eredményei egybehangzóan arra utaltak, hogy a hidrogén-szulfid, ha alacsony szinten is, de termelődik a szervezetünkben, és parányi mennyisége dacára igen lényeges funkciót tölt be a keringési rendszer szabályozásában. Szabó professzor texasi munkacsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai folyóiratban az ereket belülről burkoló sejteken – az ún. endotélsejteken – végzett legújabb kutatásaikról számol be, melyek során emberi sejttenyészetek mellett patkányokból izolált ér-darabokat, illetve mesterségesen cukorbeteggé tett patkányokat tanulmányoztak. Kísérleteik arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy a jelenlévő hidrogén-szulfid mennyisége meghatározó a cukorbetegség érrendszeri szövődményeinek kialakulása szempontjából.
2006 májusában élénk sajtóvisszhangot keltett a hír, hogy a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara titkos szavazáson elutasította a rendkívül magas tudományos idézettséggel és Nobel-díjas ajánlókkal is rendelkező Szabó Csaba egyetemi tanári kinevezését. Az USA-ból 2005-ben hazatért, az egyetem Technológiai Transzfer Irodája igazgatójának kinevezett kutató a sajtónak azt nyilatkozta: a címet azért nem kaphatta meg, mert korábban nyilvánosan – többek között az Élet és Irodalomban – bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát és a hazai kutatástámogatási rendszert. Az egyetem rektora, Tulassay Tivadar azonban visszautasította a vádat, és azt állította, hogy Szabó pályázatát kizárólag formai okokból, a tízéves oktatói gyakorlat hiánya miatt nem fogadták el. Az eset után a kutató visszatért az Egyesült Államokba, ahol jelenleg a Texasi Egyetem Orvostudományi Karának aneszteziológiai intézetében foglal el csoportvezetői és egyetemi tanári pozíciót.
