hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.
hirdetés

 

Célkeresztben az allergia és a hirtelen szívhalál a Debreceni Egyetemen

Az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják a Debreceni Egyetem különböző karain.

A Debreceni Egyetem (DE) 17 egysége viselheti az MTA Kiváló Kutatóhely címet, illetve 20 kutatócsoportjuk nyert összesen több mint 650 millió forintot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain. Az MTA a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021 márciusában írt ki pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett; a döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a DE 17 pályázóját. Az ELKH tavaly nyáron hirdetett tendert a július 1-jével kezdődő új ötéves időszakra. Országosan a 95 nyertesből húsz kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, nyolc a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást. A legtöbb nyertes kutatócsoport így a Debreceni Egyetem égisze alatt működik.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig ugyancsak öt éven át jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit.

Az intézményben működnek olyan kutatócsoportok is, amelyek mindkét pályázaton eredményesen szerepeltek. Köztük az általános orvostudományi kar allergológiai kutatócsoportja, amely az allergia kialakulásának tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében.

A gyógyszerésztudományi karon a hirtelen szívhalál témakörében folytatnak kutatást: preklinikai tevékenységgel vizsgálják olyan molekulák előállítását, amelyek sikerrel alkalmazhatók a sejthalál megelőzésére.

A természettudományi és technológiai kar stresszbiológiai kutatócsoportja a mikroszkopikus gombákat vizsgálja olyan új gyógyszeralapanyagok fejlesztése érdekében, amelyek akár élesztőalapú probiotikumok gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink