hirdetés
2018. július. 22., vasárnap - Magdolna.

 

Az IBS biomarkere és kezelése

Az irritábilis bél szindróma minden hatodik felnőttet érinti; a PLOS One tanulmánya a régen várt biomarker felfedezéséről, a Gastroenterology cikke az eddigi legeredményesebb kezelési módszerről számol be.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnózisa leginkább kizárásos alapon készül, ezért számos európai kutatóintézet munkatársai Michael Schemann (Technical University of Munich/TUM) vezetésével célul tűzték ki, hogy biomarkert találnak ehhez a minden hatodik felnőttet érintő betegséghez. Nyolc éves kutatómunkájuk eredménye jelent most meg a PLOS One című szaklapban Protease signaling through protease activated receptor 1 mediate nerve activation by mucosal supernatants from irritable bowel syndrome but not from ulcerative colitis patients címmel.

Az öt ország kutatóinak részvételével zajlott kutatás IBS-betegek bélbiopszia-mintáinak módosult idegi funkciójára koncentrált, és kimutatta, hogy ezért olyan neurálisan aktív molekulák képződése a felelős, amelyek aktiválják az enterális és szenzoros neuronokat. A kutatók, mint a TUM közleménye kifejti, az IBS-betegek biopsziái mellett remisszióban lévő colitis ulcerosás betegek bélbiopsziáit is tanulmányozták, egyrészt mivel az IBS a gyulladásos bélbetegségek egy enyhe formája, másrészt mivel a nyugalmi állapotban lévő colitis ulcerosás betegek gyakran számolnak be IBS-szerű tünetekről.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Mint kiderült, a remisszióban lévő colitis ulcerosás betegek bélbiopsziái is tartalmaznak neurálisan aktív molekulákat, és ezek mindkét betegcsoportban zömmel proteázok (a proteázok nemcsak enzimként, de jelátvivő szerepkörben is működnek, teszik hozzá a kutatók), azonban van egy jelentős különbség: az IBS-ben, illetve a colitis ulcerosában képződő proteázok más-más receptorokon hatnak (IBS-ben az 1-es típusú proteáz-aktivált receptoron/PAR1 keresztül zajlik a jelátvitel). A továbbiakban a kutatók azt is megállapították, hogy az IBS-re speciális proteáz-profil jellemző: a proteoma-analízis szerint IBS során 204 protein expressziós profilja módosul, és 4 proteáz átíródása csak az IBS-ben fokozott.

A vizsgálat során arra is választ kerestek, hogy PAR1-blokkolókon kívül mivel befolyásolható az IBS, és kimutatták, hogy a probiotikus Bifidobacterium longumból kivont proteáz-inhibitor sikeresen gátolja az idegi aktivációt.

A Gastroenterology tanulmánya egy olyan vizsgálatról számolt be, ami az USA szövetségi kormánya által támogatott, legnagyobb nem gyógyszerterápiás próbálkozás az IBS kezelése történetében. A Jeffrey Lackner és munkatársai által végzett vizsgálat eredménye szerint a legsúlyosabb és legrégebb óta tünetes IBS-betegek is meg tudták tanulni a tünetek kontrollálását kognitív viselkedésterápia révén, minimális klinikusi segítséggel.

Az amerikai kutatás 18 évvel ezelőtt kezdődött, és az egyik valaha volt legnagyobb viselkedésorvostani vizsgálat, ami nem használt gyógyszerrel kezelt csoportot. 436 beteget vontak be a vizsgálatba, a főleg otthon végzendő, 2 hetes időtartamú viselkedésterápia (4 klinikai vizit + otthon végzendő gyakorlatok) után a részt vevők 61%-a számolt be tünetei jelentős javulásáról, míg a 10 klinikai vizitet tartalmazó, szintén 2 hetes időtartamú viselkedésterápia résztvevőinek csak 55%-a, a betegedukációban részesülőknek pedig mindössze 43%-a esetében volt tüneti javulás. A kutatók hozzáteszik: a főleg otthon végzendő, 2 hetes időtartamú viselkedésterápia eredményei 6 hónappal később is fennmaradtak.

A krónikus hasi fájdalommal és hasmenéssel vagy székrekedéssel járó, az életminőséget nagyban rontó IBS nehezen kezelhető betegségfajta, a gasztroenterológushoz és körzeti orvoshoz fordulók egyik leggyakoribb problémája; a kórkép csak az USA-ban évente 28 milliárd dolláros költséggel jár. Az IBS kognitív viselkedésterápiás kezelése Lackner elmondása szerint a gasztrointesztinális tünetek kontrollálását szolgáló praktikus készségek elsajátításából áll, és a 10 alkalmas klinikai tréning, valamint a 4 alkalmas klinikai + otthon végzendő tréning egyaránt a bél–agy-tengely működésének megtanulására, a tünetek betegek általi monitorozására, a triggerek és következmények megfigyelésére, a szorongás kontrolljára, az izomrelaxáció és a rugalmas probléma-megoldás megtanulására fókuszál.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Aktuális szerkesztőnk

 

 

Dr. Barcs István
főiskolai tanár, tanszékvezető,  Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Epidemiológiai Tanszék  

 

Életrajz>>>

 

Tényleg örültem annak, hogy Kásler miniszter úr bejelentette, a nagy népbetegségek visszaszorítása érdekében nemzeti programok indulnak. Ezzel lassan 25 éve adós az egészségpolitika. Kezdeti lelkesedésem némileg árnyalódik.

Azért is jó ez a klasszifikáció, mert így azonnal el lehet helyezni a műtött betegeket, összehasonlíthatóak az adatok intézmények között is (egy nyelvet beszélünk), és van még egy üzenete.