Tudván, hogy a beteg-együttműködés mértéke döntően befolyásolja a kezelés hatását, célszerűnek tűnik olyan mérési módszertan alkalmazása, amely segít egyértelmű képet alkotni arról, hogy ez a fontos tényező hogyan alakul a gyakorlatban a különböző terápiás területeken.
A Széll Kálmán Tervben szereplő 120 milliárdos megszorító csomag teljesítéséhez szükséges különféle eszközöknek, módszereknek azonban lehetnek nem várt „mellékhatásaik”.
Adatokkal igazolható, hogy a nem-együttműködő betegek esetében a terápiás siker elenyészően kis arányban következik be, sőt szinte bizonyos, hogy elmarad a várt eredmény.
Ismert, hogy a betegek együttműködése számos országspecifikus faktortól is függ, így a nemzetközi adatok ismerete és összevetése további releváns következtetések levonására lehet alkalmas.
A szakirodalomban leggyakrabban öt tényezőcsoportot különítenek el, s ha a terápiahűséget befolyásolni akarjuk, ezeket kell hatékonyan a kedvező irányba terelnünk.
Magyarországon a beteg-együttműködés nemzetközi összehasonlításban is gyenge, ami közvetlenül veszélyezteti a gyógyszeres kezelések eredményességét a kiemelkedően sok beteget érintő krónikus betegségekben
Magyarországon a beteg-együttműködés nemzetközi összehasonlításban is gyenge, ami közvetlenül veszélyezteti a gyógyszeres kezelések eredményességét a kiemelkedően sok beteget érintő krónikus betegségekben.
Magyarországon a beteg-együttműködés nemzetközi összehasonlításban is gyenge, ami közvetlenül veszélyezteti a gyógyszeres kezelések eredményességét a kiemelkedően sok beteget érintő krónikus betegségekben.
A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.