Az alapellátás új vezetői több pénzről, praxisközösségről, új ügyeleti rendszerről

A kormányzat számára prioritás az alapellátás, a döntéshozó forrásokat is biztosít az ezen a szinten elérhető szolgáltatások színvonalának emelésére – hangzott el a régóta jól ismert szlogen a Háziorvosok Online Szervezetének hétfő esti webináriumán. A 2010-től unásig ismételgetett kommunikációs panelt ezúttal az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alapellátásfejlesztési Igazgatóság Praxiskoordinációs és Nyilvántartási Főosztályának frissen kinevezett vezetője, Végvári Tamás sütötte el, aki az egészségügy irányítására rendelt új gigaszervezet alapellátási főigazgató-helyettesével, Takács Péterrel együtt igyekezett megnyugtatni a kollégákat: a következő hetekben nem kell mélyreható változásoktól tartaniuk az egy héttel ezelőtt megjelent, praxisközösségekről szóló kormányrendelet nyomán. Az ugyanis csupán azt hivatott megalapozni, hogy néhány, könnyen teljesíthető vállalás mellett kifizethető legyen a praxisok számára az a többletpénz, ami felzárkóztatja a béreket az orvosi és szakdolgozói bértáblában foglaltakhoz.

A kollegiális praxisközösség nem szakmai együttműködési forma, hanem igazgatási vagy területi egység, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxis együtt mozogjon, és a kollegiális vezetők személyén keresztül élő kapcsolatot teremtsen az alap- és a szakellátás között – vázolta fel Takács Péter. – A kollegiális praxisközösségen belül kisebb, valódi szakmai együttműködést feltételező praxisközösségeket lehet létrehozni, amelyek jelenleg a szakellátásban elérhető többletszolgáltatásokat nyújthatnak a pácienseknek az alapellátás szintjén. Ehhez azonban finanszírozási reform is szükséges, amelynek keretében azt szeretnék elérni, hogy a feladattal együtt a pénz is a háziorvosokhoz kerüljön. A vertikális és horizontális együttműködés erősítése a cél, gazdaságilag is megtámogatva – foglalta össze az OKFŐ főigazgató-helyettese, aki szerint egyébként a koronavírus-járványban példásan helytálltak a háziorvosok, ennek nyomán pedig társadalmi és szakmai megítélésük is a helyére került, emellett a pandémia pozitív hatása, hogy a döntéshozók is rászánták magukat az alapellátást terhelő problémák felszámolására.

Eljött az ideje, hogy az alapellátást méltó helyére emeljük – vette át a szót a praxiskoordinációs főosztály vezetője, aki a meglévő problémák közé sorolta a túlzott adminisztrációs terheket, a betöltetlen körzetek magas számát és a háziorvosi utánpótlás hiányát. Az elmúlt héten megjelent kormányrendelet az alapellátók béremelését lehetővé teszi, ám önmagában nem oldja meg a betöltetlen praxisok helyzetének rendezését, a lakosság hozzáférésének javítását; ahhoz Végvári szerint súlyozott szorzószámokra, kompenzációs finanszírozásra van szükség.

Még két hét a kérelmek benyújtására

Van idő felkészülni a valódi praxisközösségi együttműködés kialakítására – folytatta Takács Péter, jelezve, a jogszabály egyelőre kevés feladatot ír elő (húsz órás rendelési idő, prevenciós rendelés, részvétel a szakmai megbeszéléseken), amit szerinte a praxisok többsége már most meg tud ugrani. A kollegiális közösséghez könnyedén tudnak csatlakozni a területen működő házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok is. Utóbbiak egyébként eredetileg nem szerepeltek a rendeletben, januárban, a politika „kívánságára” kerültek bele – árulta el a főigazgató-helyettes. Ugyanakkor hozzátette, az alapellátó fogászatok finanszírozását alaposabban át kell tekinteni, tisztába téve olyan általánosan elterjedt nézetek igazságtartalmát, minthogy a fogorvosok „maszekolnak” a közfinanszírozott rendelőben.

A közösségekben valamennyi, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos, illetve annak szolgáltatója jelentkezhet – foglalta össze Végvári Tamás. A kollegiális praxisközösségeknek a felnőtt és vegyes háziorvosokra szabott kollegiális szakmai vezetői területeket kell lefedniük, ami azonban nem feltétlenül egyezik a házi gyermekorvosi vagy fogorvosi praxisközösséggel, amely ennél nagyobb is lehet. A területi kollegiális vezetők beosztása elérhető az interneten, igaz a fórumon elhangzott, hogy ezen hamarosan változtatni fognak. Arról egyébként nem szóltak a vezetők, hogy mikor írják ki a területi kollegiális vezetői pályázatokat, Takács Péter csupán annyit jegyzett meg: a választást már többször elhalasztották. Kiderült, hogy Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Budapesten a megyei kollegiális vezetőket sem nevezték ki, és nincsen országos fogorvos kollegiális vezető sem.

A megalakulásához nem kell alapító dokumentum, mindössze egy kérelmet kell benyújtani a praxiskezelőhöz február 28-áig, ebben vállalva a feltételeket. A nyilvántartásba vételről az OKFŐ tájékoztatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, így a háziorvos jogosulttá válik a bérkiegészítésre – magyarázta a praxiskezelő vezetője, hozzátéve azt is, hogy az egészségügyi dolgozók bérkiegészítése automatikusan megtörténik a praxis csatlakozását követően. Az asszisztensek esetében a bérminimumot (bruttó 220 ezer forint), a háziorvosoknál pedig 430 ezer forintot vettek alapul, ehhez érkezik a bérkiegészítés a szakdolgozói és szakorvosi bértáblának megfelelően a praxisközösségi munkában való részvétel arányában – mondta Takács Péter. Jelezte, az alacsonyabb összeg jobb pozíciót biztosít a háziorvosoknak. Az önkormányzati alkalmazottként dolgozók is tagjai lehetnek a kollegiális praxisközösségnek, ám nekik bértámogatás nem jár.

A szorosabb együttműködést vállaló háziorvosoknak sem kell gazdasági társaságot létrehozni, viszont a vállalásról szóló bejelentésnek meg kell érkeznie a praxiskezelőhöz a hónap utolsó napjáig. A napokban születik döntés arról, hogy a dokumentumok benyújtásának határidejét kitolják március 15-ég, vagy 20-áig. Az OKFŐ portálján egyébként hamarosan kialakítanak egy felületet, ahol a bejelentések megtehetők.

Így alakul a finanszírozás

Miután az OKFŐ igazolta a NEAK felé hogy a háziorvosi szolgálat tagja lett a praxisközösségnek, az orvos és szakdolgozó gyakorlati idejének figyelembevételével az alapkezelő megállapítja a praxis finanszírozási díját – tért át a gazdasági kérdésekre Kőrösi László, a NEAK Finanszírozási Főosztályának vezetője. A gyakorlati tevékenységnél figyelembe vesznek minden, az egészségügyben végzett tevékenységet, például ha az orvos az egyetemi évei alatt a mentőknél dolgozott. Nem számít az sem, hogy közalkalmazottként vagy vállalkozóként végezte a tevékenységet. Ennek igazolására a bármilyen dokumentum megfelel, amelyből kiderül, hogy az érintett hol és mennyi ideig dolgozott. A dokumentumokat február 24-éig kell megküldeni az alapkezelő finanszírozási főosztályának. A gyakorlati idő tényszerű igazolása 2021. március 1-jétől a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződés.

Háromszáz milliárd forint érkezik az E. Alapba 2021-ben, ami masszív előrelépést jelent a korábbi évtizedekhez képest – jelezte Takács Péter, amihez Végvári Tamás hozzáfűzte: az alapellátási kassza megduplázódik a következő két évben.

Nemcsak a finanszírozás emelkedik, hanem a struktúra is jelentősen módosul – tért át a gazdasági kérdésekre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Finanszírozási Főosztályának vezetője, aki szerint a praxisközösségeknek megoldást kell jelentenie az alapellátás legnagyobb problémájára, amely a betöltetlen körzetek mellett az elöregedő háziorvosi kar. A szakember szerint a praxisoknak nagyobb területek ellátását kell majd együttműködve, többletfeladatot vállalva biztosítaniuk.

Emlékeztetett, hogy 2010 óta folyamatos növekmény a praxisfinanszírozásban. A tíz ével ezelőtti átlagbevétel 900 ezer forintot tett ki, a pont forintérték emelkedés mellett négy lépcsőben rezsitámogatást is kaptak a háziorvosok, így 2019-ben már 1,7 millió forint volt az egy praxisra jutó finanszírozás. Az idei bérfejlesztés nyomán már 2,6-2,7 millió forintból gazdálkodhatnak a körzetekben, míg a következő két évben 3,5 millióra emelkedik a havi bevétel.

A szorosan együttműködő praxisközösségek létrehozásának elsődleges célja, hogy több praxis többletfeladatainak együttesen lehessen finanszírozni, azaz az együttműködő háziorvosok beszerezhessenek együtt gazdaságosan működtethető és karbantartható eszközöket, foglalkoztathassanak új kollégákat, orvosirnokot, betegirányítót, dietetikust.

A most elfogadott rendelet csupán a praxisközösségek megalakulását hivatott elősegíteni, a műhelymunkák nyomán dolgozzák majd ki a praxisközösségek feladatairól, működéséről szóló rendeletet – mondta Végvári Tamás. Ezekben a rendeletekben teremtik majd meg a további szakvizsgák, licencevizsgák, közös tevékenységek finanszírozási szabályait is.

Egyelőre hiányzik a jogforrás ahhoz, hogy a praxisközösségek többletfeladatait a NEAK finanszírozni tudja – tette hozzá Kőrösi László, emlékeztetve, hogy az eddigi pilotok költségeit uniós vagy hazai projektforrásból fedezték. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a döntéshozó mennyi plusz pénzt szán ezekre a praxisközösségi többletfeladatokra, a finanszírozás technikáját akkor tudják kidolgozni, ha az E. Alapban megjelenik az erre dedikált összeg.

Egységes ügyeleti és sürgősségi rendszert alakítanának ki

Az ügyeleti ellátásban való részvétel nem feltétele a praxisközösségi együttműködésnek – oszlattak el a minapi rendelet egyik paragrafusából eredő félreértést a résztvevők. Takács Péter ugyanakkor azt is elmondta, napirenden van az ügyeleti rendszer újragondolása, erről szerdán egyeztetnek Pintér Sándor belügyminiszterrel.

Nincsen értelme párhuzamosan futó rendszerek fenntartásának (háziorvosi ügyelet, mentés, sürgősségi ellátás), a háziorvosi ügyeletek fenntartásában és megszervezésében szövetségre kényszerített önkormányzatok – amelyek 80 százaléka szabadulna a feladattól – is gyakran keverednek konfliktusba, aminek az ellátás esik áldozatul. A rendelkezésre álló forrás nem kevés, csak az elosztása rossz: a kevesebb, könnyebb feladatot ellátóknak jut belőle több.

Ezért egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításában gondolkoznak, amelyet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) üzemeltetne, és járási szinten szervezne. Az OMSZ szerződne az orvosokkal, rezidensekkel, mentőtisztekkel és kiemelt kompetenciájú ápolókkal (APN). Járásonként egy szakorvos venne részt az ügyeletben supervisorként, a hátteret az OMSZ diszpécserszolgálata adná, akik csekklista alapján kérdezik ki a beteget az aktuális állapotáról. A helyszíni triázsolás a mentőtisztek, APN-ek feladata lenne.

Az ellátási egység a járás lenne, centruma a járási központban lévő kórház, járóbeteg-szakellátó, vagy ennek híján a mentőállomás. az OKFŐ alapellátási főigazgatója szerint ez az átszervezés minőségi előrelépést jelentene a sürgősségi ellátásban, a betegbiztonság és a betegelégedettség is nőne.