2021. december. 03., péntek - Ferenc, Olívia.

A Covid okozta többletveszteségünk 13 ezer lélek

Az Eurostat mutatóinak alapján Magyarország valójában az EU középmezőnyében helyezkedik el Covid-halálozásban, írja a Magyar Nemzet.

A világ országai sokféle módszertan alapján gyűjtik és jelentik a járványban elhunytak számát. A módszertani különbségek a világ fejlettebb statisztikai kultúrával rendelkező országai közt is igen nagy eltérésekhez vezethetnek. Van olyan ország, amely csak a kórházban elhunytakat jelenti Covid-áldozatként, más ország az otthonukban elhalálozottakat is. Nagyon tág értelmezési és besorolási teret ad az alapbetegségek megítélése is, hiszen sokféle szakmai iránymutatás születhet, hogy az alapbetegséget vagy a Covidot kell-e közvetlen halálokként figyelembe venni. A WHO kiadott erre vonatkozóan egy iránymutatást, amit sok ország követ is. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban még azonos elvi alapok mellett is jelentősen eltérhet.

Nézzük például az Európai Unió országait! Megállapítható, hogy a tagállamok felében legalább tíz százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint a járvány előtti évben.

A három legmagasabb többlethalálozás Spanyolországban (18,9 százalék), Olaszországban (17,6 százalék) és Belgiumban (17 százalék) volt. Magyarországon 8,7 százalékos emelkedéssel az EU-átlagnál (11,5 százalék) alacsonyabb növekedés volt tapasztalható, ez a 11. leg­alacsonyabb érték az unióban.

Uniós szinten igen jelentős tehát a növekedés, hiszen a járvány előtti két évben az országok zömében csak plusz/mínusz egy-két százalékkal változott az évenkénti halálesetek száma, jellemzően inkább kis mértékben csökkent vagy stagnált. Mi lehet az oka, hogy 2020-ban szinte mindegyik EU-tagállamban mégis ennyire kiemelkedően megugrott a halálozás? Kézenfekvő (lenne) a válasz, azonnal rávághatnánk, hogy ezt a Covid-világjárvány okozta.

Ha azonban megnézzük, hogy ezen országok hány elhunytat jelentettek hivatalosan is a Covid áldozataként, már egészen más képet fogunk látni. Kérdés, hogy valós-e ez a kép? Az EU-s országok, amelyek elvileg közel azonos megközelítéssel kezelik ezen adatkört, mégis hatalmas eltérésre jutnak a gyakorlatba való átültetés során. A tagállamok negyede az országukban kimutatott többlethalálozás felére sem ismeri el, hogy az a Covid-dal függene össze. Két ország (Litvánia és Szlovákia) a többlet alig egyharmadát magyarázza a pandémiával. A grafikonon látszik, hogy mely EU-tagállamban mekkora többlethalálozás volt tapasztalható 2020-ban, ebből mekkora növekedést okozott a Covid, és milyen hányadra nincs magyarázat.

Magyarország szigorúbb besorolási gyakorlatot folytat, a 2020-as évi többlethalálozás 86 százaléka a jelentett Covid-halálesetek száma. Ezzel az EU-ban a hetedik helyen áll, tizenkilenc tagállam a magyarnál „lazább” besorolást alkalmaz. Hogy ez mekkora különbséget jelent, azt jól szemlélteti, hogy ha minden ország statisztikáit úgy számolnánk át, hogy feltételezzük: a többlethalálozásnak legalább a 86 százalékát (mint Magyarországon) a Covid áldozatai jelentik (azaz az alacsonyabb értékeket 86 százalékra emeljük), úgy EU-szinten harminc százalékkal, több mint 110 ezerrel növekedne a 2020-ban a Covidhoz köthető halálesetek száma. Ez csak Lengyelországban csaknem harmincezerrel, Olaszországban 21 ezerrel, Spanyolországban és Romániában 16-16 ezerrel növelné a Covidban elhunytak számát. Nem állítom, hogy ez az egyszerű gondolatkísérlet pontos képet tud adni, de megközelítésként, a probléma szemléltetéseként megfelelő. A teljes halálozási növekedésen belül a Covid-halálozások aránya ugyanis majdnem azonos, de legalábbis egy sokkal szűkebb sávban szóródó érték kellene, hogy legyen.

Jól látható tehát, hogy tévesek azon rangsorok, amelyek a Covid-halálesetek lejelentett száma alapján hirdetnek „eredményt”.

Az Eurostat hónapról hónapra összeveti az egyes tagállamok halálozási adatait az ugyanezen tagállam 2016 és 2019 közti négy évének azonos hónapra vonatkozó átlagos halálozási adataival. A kimutatás 2020. januárral indul, és egyelőre 2021. februárig szerepel benne adat. Ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált tizennégy hónapból Magyarországon összesen két hónapban, 2020. novemberben és decemberben volt az uniós átlagot meghaladó halálozási növekedés, a többi 12 hónapban az uniós átlag alatt, azaz az EU átlagánál kedvezőbb volt ez az adat – írja a Magyar Nemzetben Windisch László, a KSH elnökhelyettese, az MNB korábbi alelnöke.

(forrás: Magyar Nemzet)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!