A magyar felnőttek közel 60 százaléka aggódik amiatt, hogy élete során rosszindulatú daganatos megbetegedéssel diagnosztizálják, miközben csak alig tizedük nem tart ettől egyáltalán.

A tagországok egészségügyi rendszereiben 4,45 millió nővér, asszisztens és szülésznő dolgozott 2019-ben, mintegy félmillióval több, mint 2012-ben.

Több ezer veszélyeztetett korú egészségügyi dolgozó eshetett ki a munkából a járvány miatt, derül ki a Pénzcentrum összeállításából.

Ma Magyarországon elvileg minden olyan terápia elérhető a betegek számára, amit a mérvadó európai és Európán kívüli szakmai protokollok ajánlanak – mondta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke.

Az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, és nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint a magyar rákregiszter.

Az Index azt írja, hogy kétszeresére nőhet a rákos esetek száma a világon húsz év alatt, az MTI az Európai Bizottság rákellenes terveiről számol be.

A magyarok egészségét befolyásoló kockázati tényezők között a túlsúly és a mozgáshiányos életmód a legfontosabbak egy friss kutatás szerint.

A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz, ám több mint félmillió magyar nem jut hozzá rendes orvosi ellátáshoz, közli a Pénzcentrum.

A Növekedés.hu idézi az Eurostat felmérését arról, mennyien kénytelenek lemondani a szükséges egészségügyi ellátásokról.

Nyugat-Európában és Skandináviában többet költenek az egészségügyre, és tovább is élnek az emberek, írja az Index.