Átadták a Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíjakat
A 250 éves jubileumi évfordulóra tekintettel, az egyetem történetében először idén ketten – dr. Fürst Zsuzsanna és dr. Gera István – vehettek át Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíjat. A tavalyi díjazott, dr. Monos Emil örökösei posztumusz vették át a kitüntetést a Semmelweis Szalonban rendezett ünnepségen.
Köszöntő beszédében dr. Merkely Béla rektor az idei, jubileumi tudományos díjátadó különlegességéről szólva kiemelte, hogy a tavalyi díjazott, a kitüntetés átvétele előtt elhunyt dr. Monos Emil professor emeritus, az egyetem egykori rektorhelyettese előtt tisztelegve a díjat posztumusz adják át családja számára. A rektor hozzátette, hogy a Szenátus döntése nyomán kiemelkedő alkalmakkor több díj is odaítélhető, így idén az egyetem két kiváló munkatársa, dr. Fürst Zsuzsanna és dr. Gera István is elnyerte a Semmelweis emlékérmet.
A posztumusz Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj átadása előtt dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács elnöke, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet igazgatója ismertette dr. Monos Emil (1935-2018) professor emeritus életútját és pályáját. A díjat Monos Emil lánya, dr. Monos Réka Terézia vette át a család nevében a rektortól.
A Szenátus döntése nyomán Fürst Zsuzsanna, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi tanára és volt igazgatója kivételesen tevékeny és sikeres életútja elismeréseként részesült a Semmelweis Ignác jutalomdíjban. A díjazottat dr. Ferdinandy Péter méltatta.
Semmelweis emlékelőadásában Fürst Zsuzsanna elsőként az egyetem és a díj névadójáról, Semmelweis Ignácról emlékezett meg, akinek szellemisége meglátása szerint mindenkor érezhető volt az egyetemen. Felidézte saját tudományos pályájának indulását, majd azt, hogy az egyetemet elvégezve az akkor dr. Knoll József vezette Gyógyszertani Intézetben (mai Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet) miként kezdett a professzor hatására a fájdalomcsillapítás témája iránt érdeklődni.
Prezentációjában ismertette a morfin eredetét, valamint – a fájdalomérző pályát bemutatva – annak hatásmechanizmusát. Ezt követően szólt azokról az in vivo és in vitro tesztrendszerekről, amiket a célzott kutatásaik számára fejlesztettek ki. Fürst Zsuzsanna felsorolta a fájdalomcsillapítással kapcsolatos, több évtizeden át tartó és ma is aktív, hazai és nemzetközi együttműködésben megvalósult tudományos munkáinak eredményeit. Összefoglalva elmondható, hogy a kísérletek igazolták: lehetséges olyan új, hatékony morfinszármazékok kifejlesztése, amelyek magas intrinzik aktivitással rendelkeznek, limitáltan jutnak be a központi idegrendszerbe, de szisztémás adáskor képesek lokális hatást kifejteni. Utóbbi azért fontos, mert – a morfinnal szemben – ezek a vegyületek képesek intravénásan vagy szájon át adva a perifériára jutni, ezért ígéretes és várhatóan csökkent mellékhatás-spektrumú fájdalomcsillapítók kifejlesztésére adnak lehetőséget.
Fürst Zsuzsanna előadása végén köszönetet mondott munkatársainak és családjának, majd átvette a Semmelweis emlékérem és jutalomdíjat Merkely Béla rektortól.
A Szenátus döntése alapján az idei év másik kitüntetettje dr. Gera István, a Fogorvostudományi Kar professor emeritusa, a Paradontológiai Klinika alapítója és volt igazgatója, aki töretlen és kiemelkedő tevékenysége elismeréseként részesült a Semmelweis Ignác jutalomdíjban. A díjazottat dr. Gerber Gábor dékán méltatta.
Gera István előadásában az elmúlt 50 év – mely egyben az az időszak is, amióta az egyetem Semmelweis nevét viseli – fontosabb szakmai állomásait és kutatási eredményeit mutatta be. A fogágybetegség valamely stádiuma a felnőtt lakosság mintegy 80 százalékát érinti, ám 50 évvel ezelőtt még nagyjából annyit tudtak róla, mint Semmelweis Ignác kortársai a gyermekágyi lázról – mutatott rá.
Ismertette, hogy a dentális plakk biofilmet képezve gyulladást és szövetpusztulást okoz, ami visszafordíthatatlan, időben felismerve azonban megállítható. A plakkokat csak mechanikus behatással (fogmosás) lehet eltávolítani – hangsúlyozta Gera István. Kitért a rizikótényezőkre is, úgy mint (a szájhigiéné mellett) a szervezet immunstátusza, a dohányzás, a csontritkulás, a szociális helyzet, a táplálkozás vagy a genetikai tényezők. Felsorolta a több éven át tartó csontbiológiai kutatásaik eredményeit, szólt a parodontális és az irányított parodontális regenerációról. Összefoglalta, hogy a különböző regeneratív kezelések klinikai és radiológiai eredményei jobbak a hagyományos lebenyes műtéttel elérhető eredményeknél. A humán szövettani minták igazolták, hogy a regeneratív műtétek eredményeként új cement, új parodontális ligamentum (gyökérhártya) és új csont figyelhető meg, ám teljes gyógyulás a rendelkezésre álló regeneratív anyagok egyikétől sem volt várható a klinikai kutatások során; biopsziás anyagaikban egyetlen esetben sem sikerült 3 mm-nél nagyobb új cement-, illetve csontnövekedést kimutatni.
Gera István szólt a parodontológia tantárgy és tanszék fejlődéséről is az elmúlt évtizedekben, aminek során több tankönyvet is írt, illetve szerkesztett, valamint az ország első és egyetlen parodontológiai profilú klinikája is jelentős bővülésen ment keresztül. Köszönetet mondott szakmai elődjeinek és tanítványainak is, majd átvette a Semmelweis emlékérem és jutalomdíjat a rektortól, közölte az egyetem honlapja.
