Interjú prof. dr. Molnár Tamással, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnökével.

A gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdő betegeknél gyakori a szorongásos, illetve a depressziós tünetek jelentkezése.

A betegszervezetek működéshez szükséges finanszírozás kiszámíthatatlan, a betegklubok munkatársai túlterheltek, sok esetben egy vagy néhány ember vállára nehezedik az összes teendő – ezért egy a jelenleginél jobb és hatékonyabb összefogásra lenne szükség.

A táplálkozási intervenciók több pszichiátriai kórkép megelőzésében és kezelésében lehetnek a jövőben a terápia ígéretes eszközei.

Röntgen vagy endoszkópos vizsgálatokat megelőzően, illetve bizonyos műtétek előtt szükséges a bél kitisztítása. Igazolt, hogy a vastagbél megfelelő előkészítése alapvető fontosságú a sikeres diagnosztika, illetve műtéti kimenet szempontjából. Egyes adatok szerint a sikertelen kolonoszkópiás vizsgálatok mintegy 20 százalékáért a nem megfelelő előkészítés a felelős (2).

Az ellátórendszer hiányosságairól, a dietetikusok szerepéről és megítéléséről beszélgettünk Kubányi Jolánnal, aki a Magyar Dietetikusok Szövetségének 28 évvel ezelőtti megalakulása óta hittel és elszántan végzi feladatait, személyisége megtestesíti a dietetikus hivatást.

A colitis ulcerosa (CU) etiológiája a mai napig nem ismert teljes részletességében. A betegség növekvő incidenciája azonban arra enged következtetni, hogy az életmódfaktoroknak, így a táplálkozásnak is jelentős szerepe lehet a kórkép patogenezisében (1).

A mikrobiom kutatásának intenzitása jelentősen felgyorsult az utóbbi években. A tudományos közlemények nyomán újabb és újabb ismeretekre tehetünk szert. Dr. Cseh Áront, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gasztroenterológus főorvosát többek között arról is kérdeztük: mi az, ami ma biztosan tudható, és mi az, amit ma még csak feltételezünk, de nem bizonyított teljeskörűen.

Az intesztinális mikrobiom területén folytatott kutatások során napjainkban az intesztinális mikrobiom egészének a gazdaszervezet egészségére/kórállapotaira kifejtett hatását vizsgálják.

Az elmúlt évtizedben exponenciálisan nőtt azoknak a bizonyítékoknak a száma, amik a bél-agy-tengely mentén történő kétirányú interakciót igazolják.