Az IBD-s betegek kezelése a gasztroenterológusok mellett a preventív medicina specialistáinak és a pszichológusoknak a bevonását is indokolttá teheti.

A gyógyszerek okozta diszbiózis felismerése, és annak a különféle kórképekkel, például a gyulladásos bélbetegségekkel való összekapcsolása a jövőben a különféle hatóanyagok és a Crohn betegség/colitis ulcerosa közötti lehetséges ok-okozati kapcsolat feltárásához vezethet.

A mikrobióta módosítása a jövőben a személyre szabott terápia fontos részét képezi majd, azonban ehhez elengedhetetlen, egyrészt hogy a mikrobióta állapotának, mintázatának a meghatározott protokollok szerinti kimutatása és értékelése standardizálva legyen.

Riasztó méretű betegségterhet jelentenek kontinensünk lakosai számára a krónikus emésztőszervi betegségek, állapította meg Egyesült Európai Gasztroenterológiai Szövetség.

Európa-szerte szükség van a kolonoszkópiák minőségének jelentős javítására, csak így érhető el a kolorektális rák mortalitásának csökkenése.

Interjú prof. dr. Molnár Tamással, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnökével.

A gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdő betegeknél gyakori a szorongásos, illetve a depressziós tünetek jelentkezése.

A betegszervezetek működéshez szükséges finanszírozás kiszámíthatatlan, a betegklubok munkatársai túlterheltek, sok esetben egy vagy néhány ember vállára nehezedik az összes teendő – ezért egy a jelenleginél jobb és hatékonyabb összefogásra lenne szükség.

A táplálkozási intervenciók több pszichiátriai kórkép megelőzésében és kezelésében lehetnek a jövőben a terápia ígéretes eszközei.

Röntgen vagy endoszkópos vizsgálatokat megelőzően, illetve bizonyos műtétek előtt szükséges a bél kitisztítása. Igazolt, hogy a vastagbél megfelelő előkészítése alapvető fontosságú a sikeres diagnosztika, illetve műtéti kimenet szempontjából. Egyes adatok szerint a sikertelen kolonoszkópiás vizsgálatok mintegy 20 százalékáért a nem megfelelő előkészítés a felelős (2).