Az amiloidózis bizonyos fehérjék kóros formában történő extracelluláris lerakódását jelenti, mely érintheti a szervezet egészét is. Az összes forma prognózisát leginkább a szív érintettsége határozza meg, de érintett lehet a vese, továbbá polyneuropathia is kialakulhat. A diagnózis alapvetően szövettani mintavétellel, tömegspektrometriával, genetikai szekvenálással történik, de kiemelt szerepe van a képalkotó vizsgálatoknak is. A terápiás lehetőségekben áttörést hoztak orális, subcutan,  intravénás és biológiai terápiák.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)

Megfontolásra ajánlható, hogy a veszélyhelyzet idejére vajon lehet-e átmenetileg támogatni a NOAC-ok szélesebb körű emelt finanszírozását legalább a 65 év feletti populáció részére.

Egy vérvizsgálattal megjósolhatók a (nem a szívet érintő) műtétek után várható kardiális komplikációk, írja az OTSZ Online.

A készülék segítségével akár a háziorvos, mentő-  vagy sürgősségi orvos is helyben, a levett vérből, elvégezheti a szükséges laborvizsgálatokat.

Hat kontinens 40 000 betegének adatait vizsgálva kanadai kutatók feltárták, mikor és milyen okból halnak meg az emberek nem-kardiológiai műtétet követően; a legtöbb haláleset kardiovaszkuláris okhoz köthető.

15-30 percen belül megbízható eredményt adhat a szívinfarktus diagnosztizálásában egy új vérvizsgálat.

Egy olcsó vérvizsgálattal megjósolható, mely látszólag egészséges pácienseknél magas a szívroham kockázata.

Az infarktus diagnózisát alátámasztó vagy kizáró laborvizsgálatok végzése nem feltétlenül a sürgősségi osztályok privilégiuma. Egyes felmérések alapján a betegek jelentős része, akár 15%-a – a kifejezett tünetek ellenére – nem a mentőt hívja, hanem háziorvosához fordul.