A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.

A University of South Florida kutatói a Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban megjelent közleményükben egy olyan biokémiai útvonalat írtak le, mely hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának megakadályozásához, az amiloid-béta akkumuláció gátlásához.

A University of Alabama kutatói egér modellszervezetben a Crohn-betegség egy lehetséges gyógymódját vizsgálták, és sikerrel akadályozták meg a colitis kialakulását az állatokban.

Bár a koronavírus-betegség (COVID-19) elsősorban légzőszervi betegségként emlegetett, de egyre több evidencia jelenik meg a gasztrointesztinális traktust érintő hatásairól is. Számos táplálási társaság jelentette meg ajánlásait, melyek kitérnek a gasztrointesztinális manifesztáció jelentőségére a táplálásterápia szempontjából is.

Először igazoltak COVID-19-ben szenvedő betegek gyomor-bél traktusában aktív és elhúzódó SARS-CoV-2 fertőzést, közli az OTSZ Online.

A bakteriális vaginózis egy olyan kórkép, melyben a vaginális ökoszisztéma egyensúlya felborul, a Lactobacillusok dominanciája helyett anaerob és fakultatív aerob baktériumok szaporodnak el.

A PharmaOnline szerint leírták az onkológiában használatos EGFR-gátló készítmények által okozott bőrgyógyászati jellegű mellékhatások mechanizmusát.

Amerikai kutatók összefüggést tártak fel a bél mikrobiom-összetétele és az izomtömeg, valamint az izomerő között egy idős betegekkel folytatott vizsgálatban.