A házi gyermekorvosok 90 százaléka praxisközösségben folytatja a munkát – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének felméréséből.

Az akkor 45 éves nő betegsége 2008-ban indult kétoldali lábszárduzzanattal, hajhullással, gyengeséggel, arcerythemával, szájnyálkahártya-fekélyekkel, döntően kéz és láb kisízületi arthralgiával, arthritisszel, de időnként térdei is megduzzadtak.

A rheumatoid arthritis (RA) több szervet érintő, krónikus, autoimmun kórkép, melyet szimmetrikus, sokízületi gyulladás jellemez. Felismerésében segít a reggeli ízületi merevség, valamint az általános gyulladást jelző laboratóriumi paraméterek, mint a C-reaktív protein (CRP) és bizonyos autoantitestek, az anticiklikus citrulinált peptid (anti-CCP) és a rheumatoid faktor emelkedett szérumszintje.

A háziorvosok oltási tevékenységét segítő szakmai ajánlást készítettek a háziorvosok szakmai vezetői, számolt be az országos kollegiális vezető.

A Massachusettsi Általános Kórház kutatóinak felmérése szerint a dohányosok egy része többször gyújtott rá a járvány időszakában, de egyúttal többen a leszokás útjára is léptek.

A tüdőérintettséggel járó autoimmun betegek gondozása és terápiájának meghatározása rendkívül szoros együttműködést igényel az immunológia és a pulmonológia részéről.

A 444.hu-nak egy háziorvos – aki retorziótól tartva neve elhallgatását kérte – érzékletesen és velősen foglalta össze tapasztalatait az oltási tervről.

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg.

Becslések szerint mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.