hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 8
#1
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2019-05-23

A Semmelweis Egyetem egyetemi polgárokat kért arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket.

#2
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2018-12-17

Kollégák, tanítványok, barátok köszöntötték 85. születésnapján dr. Palkovits Miklós Akadémiai, Széchenyi- és Magyar Örökség díjas agykutatót.

#3
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2018-09-12

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program keretében.

#4
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-05-25

A Hemingway Alapítvány 2018. évi Dr. Szabó György orvostudományi díját dr. Erőss Loránd idegsebész kapta, közölte a Weborvos.

#5
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2018-04-11

Milyen hatással volt az idegtudományra és egyúttal egy magyar kutató személyes pályájára is egy amerikai kutatócsoport karácsonyi partija közben bemutatott agymintavételi módszer?

#6
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2015-03-16

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából átadott legmagasabb állami és szakmai kitüntetések díjazottjai között ezúttal is számos egészségügyi szakember volt, az alábbiakat találtuk a hivatalos listákon.

#7
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2014-02-28

A Semmelweis Egyetem szerepét, részvételét mutatja be a minap elindított 12 milliárdos Nemzeti Agykutatási Programban a Semmelweis Médiasarok.

#8
Medical Tribune VI. évf.2. szám
Medical Online
2008-01-01
A magyar természettudósok a világ élvonalába tartoznak – a legidézettebb tudósaink száma alapján a valaha tudományos nagyhatalomként nyilvántartott Oroszországgal állunk holtversenyben. Magyarország jelenleg az összes tudományterület alapján az idézettségmutató szerint a világ 147 országa közül a harmincadik helyen áll – derül ki a tudományos világháló, a Web of Science adatbázisából. Ezzel a rangsorban megelőzzük Írországot, Bulgáriát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát is. Ha pedig az egymillió dollárra vetített tudományos publikációk számát nézzük, akkor – sajnos a magyar tudomány alulfinanszírozottsága miatt – világelsőséggel büszkélkedhetünk. A Heti Válasz munkatársai a világ tudományában széles körűen elfogadott amerikai Web of Science nyilvántartását használva annak jártak utána, hogy természettudósaink közül kiknek és milyen mértékben köszönhetjük kedvező megítélésünket a világban. A lap január 17-én megjelent számában közli a száz legeredményesebb hazai természettudós nevét.   A listán külön-külön szerepelnek az orvosok, a biológusok és az agrártudósok, ám az amerikaiak nem lennének amerikaiak, ha nem készítettek volna olyan kimutatást is, amelyben a különböző tudományágak művelőit vetik egybe. A világ legjobb tudósai közé a legtöbbet idézett hatezer kutató kerülhet be. A magyarokat a hatezres listán hat kutató képviseli. Két matematikus, Lovász László és Csörgő Sándor; Palkovits Miklós orvos, Freund Tamás agykutató, Csabai István űrkutató. Köztük az egyetlen társadalomtudós a tudományos kutatás információs folyamatainak mennyiségi vizsgálatával foglalkozó Schubert András. A hat magyar kutató jelenléte jelentős eredmény, mivel a világ 186 országa közül mindössze 42 büszkélkedhet azzal, hogy legalább egy tudósa bekerült ebbe a körbe. Hazánk ebből a szempontból Oroszországgal holtversenyben a 24–25. helyen áll.   Magyarországnak azonban nem csak itthon tevékenykedő tudósai vannak. Valamennyi kutatónk között a legmagasabb idézettségi mutatóval a brit akadémia tagja, Somogyi Péter rendelkezik, aki az Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Intézete agykutató részlegét vezeti. A második legidézettebb személy az időlegesen hazatérő és itthon nagy akadémiai vitát kiváltó Szabó Csaba farmakológus.   A politikai hetilap listája alapján az orvosi és biológiai tudományokban jeleskedők nevét és Hirsch-index-számát tesszük közzé, zárójelben pedig a kutatók független hivatkozásainak száma olvasható. Ez utóbbi adatok a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Publikációs Adattárából származnak, azonban csak tájékoztató jellegűek, mert sok esetben hiányosak vagy régiek, és bár a hetilap újságírói kísérletet tettek aktualizálásukra, ez nem minden esetben sikerült.   Orvosi tudományok   1. Palkovits Miklós, 69 (23 904) A Semmelweis Egyetem emeritus professzora, akadémikus, aki világszerte tanított felfedezéseket tett a központi idegrendszer hormonális működésének és élettani tevékenységeinek idegrendszeri szabályozásával kapcsolatban. A 75 esztendős tudós nevéhez több kísérletes agyműtét bevezetése, agyi idegpályák topográfiai leírása, és a róla elnevezett technika fűződik. Széchenyi-díjas, a német legmagasabb kutatói díj, a Rienecker Award and Gold Medal birtokosa. 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra jelölték.   2. Vízi E. Szilveszter, 49 (8927) A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a gyógyszerkutatás és az idegtudományok nemzetközileg is elismert kutatója. A kémiai ingerületátvitel preszinaptikus szabályozása terén tett felismerései a gyógyszerkutatás új területét nyitották meg. A 72 esztendős akadémiai elnököt korábban Széchenyi-díjjal és Prima Primissima-díjjal tüntették ki.   3. Makara B. Gábor, 32 (3652) Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete 69 éves professzorának egyik fő szakterülete a stressz kutatása. Megállapította, hogy a krónikus és az akut stressz szabályozása számos vonatkozásban eltér.   4. Liposits Zsolt, 31 (2714)   5. Szolcsányi János, 31 (5463)   6. Telegdy Gyula, 30 (4109)   7. Kovács L. Gábor, 29 (3344)   8. Spät András, 28 (2254)   9. Oláh Edit, 26 (1727)   10. Papp Gyula, 25 (3403)   11. Ádám Veronika, 24 (1147)   12. Muszbek László, 24 (1720)   13. Lapis Károly, 23 (n.a.)   14. Ligeti Erzsébet, 22 (1122)   15. Magyar Kálmán, 22 (2123)   16. Szende Béla, 22 (n.a.)   17. Dobozy Attila, 21 (1701)   Biológiai tudományok   1. Freund Tamás, 64 (10 897) Agykutató, kiemelkedő szakterülete az agykéreg és az epilepszia kutatása. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének 49 esztendős, Bólyai-díjjal kitüntetett igazgatója.   2. Sarkadi Balázs, 45 (5880) Hematológus, az őssejtkutatás, valamint a biológiai membránok szerkezetének és működésének vizsgálata terén ért el kiemelkedő kutatási eredményeket. 60 esztendős, Gábor Dénes-díjjal jutalmazták.   3. Nagy Ferenc István, 42 (5099) Szakterülete a növényi molekuláris biológia, kutatócsoportja kísérletesen igazolta a napi ciklust szabályozó, ún. cirkadián óra alapvető szerepét a növények egyedfejlődésében. 57 esztendős, tavaly jelölték az Akadémia levelező tagjának.   4. Patthy László, 41 (4617)   5. Fésüs László, 32 (4052)   6. Vass Imre, 32 (2441)   7. Damjanovich Sándor, 29 (2230)   8. Nusser Zoltán, 28 (3250)   9. Vigh László, 28 (1619)   10. Csermely Péter, 27 (2093)   11. Szöllősi János, 27 (1727)   12. Gergely Pál, 26 (1147)   13. Falus András, 25 (2093)   14. Dénes Géza, 24 (n.a.)   15. Hámori József, 24 (1440)   16. Ovádi Judit, 24 (1692)   17. Sümegi Balázs, 23 (926) (Forrás: Heti Válasz 2008. 3. szám)
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mondhattok bármit, hogy ki miért landolt az akut betegellátásban, vagy akár a sürgősségi betegellátásban, de a választ mindannyian tudjuk: A Vészhelyzet című tévésorozat sodorta a mi generációnk tekintélyes részét erre a pályára.

Hús  //  Alimento

Kedves növényevő embertársaink rendszeresen felhívják a figyelmemet arra a tényre, hogy a WHO szerint a húsevés a mindmeghalás egyik fontos oka, nevezetesen is rákot kelt.