A Tiger Tech Solutions Inc felkaron hordható diagnosztikai eszköze képes kimutatni a COVID-19 fertőzésre utaló jeleket, írja az OTSZ Online.

A Janus kináz (JAK) gátlók célzott szintetikus betegségmódosító szerek (tsDMARD). A JAK-ok közé a JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 izoformák tartoznak. A gyulladásos betegségek patogenezisében részt vevő citokinek receptorainak JAK-mintázata fontos lehet a JAK-gátlók hatékonysága és biztonsága szempontjából.

A 12-15 éves korosztályban százszázalékos hatékonysággal véd a SARS-CoV-2 okozta betegségtől a Pfizer vakcinája.

A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulása következtében kialakuló neuromuscularis betegség, amely a vázizomzat fokozatos sorvadásával és gyengülésével jár együtt.

A rákbetegségre vonatkozó ismereteink bővülésével egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy adott szerv rosszindulatú daganatai között akkor is jelentős molekuláris szintű különbségek lehetnek, ha a szövettani kép ránézésre hasonlónak tűnik. Az adott beteg számára legjobb esélyeket kínáló terápiás terv felállítására ezért ezeknek az apró genomikai módosulásoknak, mutációknak az alapos ismerete is szükséges.

Az onkológiai kezelések egyre inkább a speciális, célzott, személyre szabott terápiák felé mozdulnak el. Az adott beteg esetében legnagyobb eredményre kecsegtető terápiás terv felállításához a tumor genomikai eltéréseinek feltérképezése szükséges. Ehhez nyújtanak segítséget az új generációs szekvenálási módszerek, melyek javallati köre a közelmúltban három új klinikai szcenárióval bővült.

A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.

A végpontok megválasztásának és lemérésének a kérdésköre milliónyi probléma, félreértés, félrevezetés forrása az orvosi vizsgálatokban. Jelen cikk témája nagyon erősen kötődik a kemény és helyettesítő végpontok problémájához, úgyhogy érdemes először az ehhez kapcsolódó általános ismeretek felelevenítésével kezdenünk a tárgyalást [1].

Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen  javuljanak a közeljövőben.

A hormon-receptor pozitív, HER2 negatív előrehaladott emlődaganatok kezelésében a CDK4/6 gátló terápia áttörést jelentett. Széleskörű alkalmazásukkal párhuzamosan egyre több kérdésre kapunk választ, melyek a készítmények további precíziós és individuális alkalmazását teszik lehetővé.