hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 2
#1
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2020-03-10

Egy amerikai klinikai vizsgálat eredményei szerint egy mesterséges intelligenciát alkalmazó viselhető tapasz 80%-os pontossággal jelezte előre a rehospitalizációs igényt átlagosan 10 nappal az akut tünetek megjelenése előtt.

#2
Medical Tribune IV. évf.23. szám
Medical Online
2006-11-01
A 21. század egyik nagy ígérete, a távgyógyászat egyelőre még késik, egy területen azonban már valóság: a beteg-távfelügyelet egyre reálisabb alternatíva azoknak, akik hosszú távon orvosi figyelemre szorulnak. Az USA-ban a betegek ilyen követése már napi gyakorlat, Magyarország viszont még az útkeresésnél tart – egyelőre inkább a biztonságtechnikai cégek élnek a távfelügyelet lehetőségével.Akinek van otthoni gondozásra szoruló, krónikus beteg hozzátartozója, nyilván szívesen látna mellette folyamatosan egészségügyi személyzetet – ám ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Nagyon sok betegségnél azonban fölösleges is, hogy – akár otthon, akár egy egészségügyi intézményhez tartozó „beteghotelben” vagy magában a kórházban – állandóan orvos üljön a páciens ágyánál: elegendő lenne, hogy néhány egyszerű műszer nyomon kövesse a legfontosabb életfunkciók változását, és probléma esetén haladéktalanul tájékoztassa, ha kell, riadóztassa az orvost és/vagy a családtagokat. A beteg-távfelügyeleti rendszerek ezen az egyszerű gondolaton alapulnak, gyakorlati megvalósulásukhoz azonban infrastrukturális háttérre (elsősorban széles sávú internetkapcsolatra) is szükség volt.Folyamatos adatcsere Informatikai szempontból a beteg-távfelügyeleti rendszerek speciális, többfunkciós kommunikációs megoldásoknak tekinthetők, amelyeknek nagy biztonságú, kétirányú adatáramlást kell biztosítaniuk. Mivel többféle rendeltetésű és üzemmódú készülék működését kell összehangolni, szükséges egy egységes kommunikációs platform, amely összhangba szervezi a perifériákat és az adattovábbítás csatornáit. A feladat összetettségére jellemző az egyik legelterjedtebbnek számító, Philips-fejlesztésű platform, a Motiva szolgáltatáskínálata. A holland rendszer alapvetően krónikus betegek életfunkcióinak és egészségi állapotának otthoni ellenőrzésére szolgál. A folyamatos adatcserén kívül „virtuális rendelésekre”, betegtájékoztatásra és konzultációra is lehetőséget ad, miközben személyre szabott és aktualizált egészségügyi információkat nyújt a betegnek, segít a gyógyszerezés ütemezésében, de akár ápolást, rehabilitációt segítő videoanyagokat is eljuttat a pácienshez. Mindehhez az internet kínál alapvető infrastruktúrát, ezért kezdetben a betegoldali terminálnak is automatikusan a számítógépet tekintették. A legfontosabb célcsoportnak számító időseknél azonban a számítógép használata korántsem általános; sokkal kézenfekvőbb lenne, ha távkapcsoló segítségével, tévén keresztül férnének hozzá a rendszerhez. A Motiva rendszerét a legnagyobb egészségügyi monitoring piacnak számító USA-ban tesztelték, a szív- és érrendszeri ellátást biztosító orvosi szervezet, a Cardiovascular Associates of the Delaware Valley (CADV) együttműködésével. A kísérleti időszakban elsősorban azt vizsgálták, hogy a betegek mennyire készek alkalmazni a televízió alapú, speciális vezeték nélküli, billentyűzettel kombinált egészségügyi operációs rendszert. Az első tapasztalatok kedvezőek. A tesztben egy New Yersey-i ápolási központból felügyelt 60 szívinfarktust szenvedett beteg vett részt. Otthonaikba a személyre szabott egészségügyi kommunikációs rendszer egy-egy prototípusát telepítették, ami a gyakorlatban egy beltéri egységet és egy billentyűzetet, valamint egy, többek között a vérnyomás és a testtömeg mérésére alkalmas „vizsgálóállomást” jelent. Az ápolószemélyzet nagy biztonságú, széles sávú adatkapcsolat és modem segítségével, vezeték nélküli telefonokon tartotta a kapcsolatot a betegekkel. A teszt alatt – folyamatos monitorozás mellett – a nem sürgősségi ellátási teendőket bízták a Motivára, például a gyógyszerszedési emlékeztetőket, a betegek napirendjének tervezését. A betegnek is használnia kell A Philips felmérései szerint az Egyesült Államokban az egészségügyi ellátásra költött összeg háromnegyedét olyan betegekre fordítják, akik krónikus megbetegedésben szenvednek. A legnagyobb betegcsoport, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők kezelése önmagában évi 225 milliárd dollár kiadást jelent, amelynek a töredéke is hatalmas üzleti lehetőség a távfelügyeleti rendszerek gyártóinak. A pangásos szívelégtelenség jelenti a 65 év feletti korosztálynál a leggyakoribb otthonápolásra késztető okot – ebbe a körbe mintegy 5 millió beteg tartozik az USA-ban. Az életfunkció-mérő eszközök ma már szinte kizárólag digitális adatokat produkálnak, és közvetlenül vagy egy periférián keresztül csatlakoztathatók a számítógéphez, illetve esetenként (például a tévés megoldásoknál) közvetlenül az internethez, netán a tévé és az internet közé bekötött beltéri egységhez. Az egyik döntő feltétel, hogy a páciens használni tudja a rendszert (ebben segítenek a leegyszerűsített kezelésű, tévéalapú megoldások), a másik, hogy a vonal túlsó végén mindig legyen képzett szakember: ne egy számítógép „jóindulatán” múljon, hogy egy vészjelzés célba ér-e. Egy-egy beteg „bekötésének” költsége a rendszertől és az integrált funkcióktól függően 400 ezer és egymillió forint közötti összegnek felel meg, de az e körben jellemzően hosszú ápolási időszaknak, az el nem foglalt kórházi ágyaknak köszönhetően a beruházás kimutathatóan megtérül. Itthon inkább jelzőrendszer A távfelügyeleti alkalmazások különleges altípusát jelentik az általában agyi problémákkal küzdőknél használt GPS alapú nyomkövetők, amelyekkel az öngondoskodásra képtelen betegek „elvándorlását” igyekeznek megelőzni. A leggyakoribb indikáció az Alzheimer- kór, a legnagyobb piac pedig Japán, ahol már több mint 250 ezer ilyen készüléket forgalmaznak. Magyarországon a Telki Magánkórház rendelkezik a legfejlettebb beteg-távfelügyeleti infrastruktúrával. Az országban sokfelé (pl. Szombathelyen és Dorogon) elérhető rendszereket jobbára az egészségügyi szférán kívüli szereplők, jellemzően a távfelügyeletben hagyományosan otthon lévő biztonságtechnikai cégek üzemeltetik, egészségügyi szolgáltatók közreműködésével. Ezek a megoldások – például a Help Box és a BodyGuard (ilyen szolgáltatás működik pl. a főváros tíz kerületében és a Budapesthez közeli településeken) – azonban inkább a jelzőrendszeres házi segítséghívás kategóriájába tartoznak, kevésbé komplexek, mint a klasszikus betegmonitoring.Kulcsra kész megoldás Az internet „infrastruktúrájának” (mindenekelőtt a routereknek, hálózati kapcsolóknak, vezetékrendszereknek) a fejlesztőjeként és gyártójaként naggyá lett, egy időben a világ legértékesebb vállalata címet is birtokló amerikai Cisco az egészségügyi monitoringban is meglátta a nagy üzletet. (A cég San Diegó-i és San José-i központjában rendezett, több kórházi rendszert bemutató kiállításáról ld. a Medical Tribune 2006. március 16-i számát.) A cég álláspontja szerint nem a szükséges műszaki eszközök biztosításában van az igazi fantázia (hiszen a két végpontot, azaz a beteget figyelő orvosi műszereket és az orvost segítő döntéstámogató alkalmazásokat leszámítva kommersz informatikai kellékekről van szó), hanem abban, hogy integrált, kulcsra kész távfelügyeleti megoldásokat nyújtsanak. A vállalat a Philipsszel és az Emerginnel karöltve kifejlesztette és idén a Healthcare Information Management System Society (HIMSS) éves gyűlésén be is mutatta a Medical- Grade rendszert, amely egy nagykórházi telemedicina-részleg teljes „ügyfélkörét” képes kiszolgálni. Az alapvetően EKG-adatok észlelését és továbbítását végző (de a beteg felőli végponton más perifériákkal is bővíthető) rendszer a kardiogramok mellett szöveges üzeneteket is továbbít a beteg állapotáról a felügyeleti központba. A rendszerben a Cisco Internet Protocol alapú telefonját az Emergin gateway (átjáró) köti össze a Philips IntelliValue betegmonitorozó eszközeivel. A klinikai személyzethez mobilkommunikációs eszközökön jut el a riasztás. A megoldást egy 361 ágyas amerikai kórház 38 ágyas kardio-telemetriai részlegén tesztelték. A klinikai dolgozók vezeték nélküli, személyhívóként is használható IP-telefonjukra kapták a rendszer segélyhívó jeleit. David Cooke, a kísérletnek helyt adó DuPage Egészségügyi Központ minőségbiztosítási igazgatója szerint a vizsgálat igazolta, hogy a megoldás számottevően növeli a gyógyító személyzet mozgósításának hatékonyságát, és akkora időtöbbletet biztosít, hogy az gyakran életmentőnek bizonyul.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A koronavírus járvány miatt rengeteg cég kényszerült arra, hogy egyik napról a másikra álljon át home office munkavégzésre, ez azonban a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt felkészületlenül érte.

Segítünk, hogy felajánlása a leginkább rászorulókhoz kerüljön.