hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 10
#1
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2018-10-30

A korábbi évek eredményeit is figyelembe véve a 2017-es Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatai lassú, de folyamatosan romló nosocomiális járványügyi helyzetet mutatnak.

#2
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2017-09-27

Hogy számíthatunk-e őszinte, a problémákat feltáró, és azokra megoldást kereső szakmai párbeszédre az egészségpolitikától az elkövetkező nyolc hónapban, azt jól példázza a területért felelős államtitkárság keddi közleménye a múlt héten megjelent Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2016-os eredményeivel kapcsolatban.

#3
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2017-05-11

Egy évvel ezelőtt hárman hunytak el a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) intenzív részlegén Acinetobakter ursingii okozta nosocomiális infekció miatt. Azt most is csak sejteni lehet, milyen mechanizmus vezetett a betegek halálához.

#4
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2016-12-09

Weiler Péter csütörtökön mutatta be speciális pizsamáját a Jahn Ferenc Kórháznál, ahol a kilencedik emeleti egyik mosdóban találtak egy több napja ott lévő holttestet, írja a 24.hu.

#5
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2016-03-17

A „manipuláció” elkerülhető lenne, ha az egészségügyi hatóság nemcsak a döntéshozókat, hanem a laikusokat is tanítaná a kórházi fertőzésekről, vallja Böröcz Karolina, az OEK Kórházi Járványügyi osztályának korábbi vezetője.

#6
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság >> szakmai kollegium
2011-06-01

A Megelőző orvostan és népegészségügy, kórház higiénia szakmai kollégium tagjai.

#7
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2009-02-12
A legutóbbi adatok szerint évente kétezer beteg kap valamilyen kórházi fertőzést Magyarországon, harmaduk bele is hal ebbe. Ám a kórházak most csak az esetek töredékét jelentik, szakemberek évi 90 ezer fertőzésről beszélnek. A Magyar Rádió szerint ezen a helyzeten változtatna egy most készülő rendelet.
#8
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2008-10-06
Azok a kórházi baktériumok, melyek túlélik a fertőtlenítésre használt vegyszerek támadását, ellenállóvá válnak azokkal szemben, így igen nehezen elpusztítható kórokozók alakulnak ki - óvnak amerikai kutatók.
#9
Medical Tribune VI. évf.11. szám
Medical Online
2008-06-01
Az egészségügyi ellátás kapcsán kialakuló fertőzések közül a szepszis (véráramfertőzés) az egyik leggyakoribb szövődmény. A fertőzést szerzett emberek nagy részét elveszítjük. A kórházi fertőzések átlagos halálozási aránya 1 százalék körüli, a véráramfertőzések mortalitása kórokozótól függően 15–50 százalék, de károsodott immunrendszerű betegeknél elérheti a 90 százalékot is.      Az amerikai Center for Diseases Control and Prevention (CDC) adatai szerint a szepszis gyógyítására fordított költségek a kórokozó függvényében 29 000–56 000 dollár között mozognak. A fertőzések következtében az átlagos bennfekvési idő 6,5–23 nappal hosszabbodik meg.      A nozokomiális fertőzések prevencióját jelentős betegbiztonsági tényezőként, illetve gyakran az egészségügyi ellátás minőségi indikátoraként tartják számon. Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a nozokomiális surveillance- on alapuló infekciókontrollprogramok révén a szepszisek 30 százaléka megelőzhető. Hazánkban (Európa számos országához hasonlóan) Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer (NNRS) működik, amely a nozokomiális infekciók megoszlását, kórokozóit, mortalitását, a fertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezőket monitorozza, olyan gyakorlatok kialakítása és elterjesztése céljából, amelyek révén e fertőzések elkerülhetők, gyakoriságuk minimalizálható.      A 2004 harmadik negyedében indult NNSR egyik modulja a nozokomiális véráramfertőzések teljes körű surveillance-a az aktív fekvőbeteg-intézetekben. Az esetek azonosítása CDC által kidolgozott esetdefiníciók szerint történik. A CDC esetdefiníciói szerint az infekciók két megjelenési formába sorolhatók: az egyik a mikrobiológiai vizsgálattal igazolt véráramfertőzés, a másik a klinikai szepszis. A véráramfertőzések (VÁF) további besorolása az eredetük szerint történik: centrális érkatéterrel összefüggő (primer) VÁF, illetve centrális érkatéterrel nem összefüggő (szekunder) VÁF. Az utóbbi esetben egyéb felismert szepszis a véráramfertőzés oka. Az NNSR számára jelentett véráramfertőzések elemzése kiterjed a primer és szekunder véráramfertőzések százalékos előfordulására, a korcsoportok, illetve a kórházi osztályok megoszlására, az arányokra (laboratóriumi vizsgálattal igazolt VÁF és klinikai szepszis), valamint az izolált kórokozók megoszlására és a mortalitásra. Lehetőség nyílik a halálozással összefüggő rizikótényezők elemzésére is.      Az NNRS véráramfertőzésadatbázisába 2007 végéig közel 3000 VÁF-esetet vettek fel. Az átlagos bennfekvési idő 26 nap (medián: 20 nap) volt. A VÁF nyers mortalitása 31 százalékos, a primer VÁF mortalitása 25, a szekunderé 45 százalékos volt. A laboratóriumi vizsgálattal igazolt VÁF-ok esetében a mortalitás 29 százalékot ért el, a klinikai szepszisek mortalitása a legmagasabb: 50 százalék.      Ami a kórokozókat illeti, a legelterjedtebbek a következő Grampozitív baktériumok voltak: koaguláz- negatív staphylococcus (19 százalék); S. aureus (17 százalék) és Enterococcus (6 százalék). A leggyakoribb Gram-negatívok: klebsiellák (12 százalék); Pseudomonas species (11 százalék) és E. coli (6 százalék). A gombák közül a Candida-fajok 3 százalékos gyakorisággal fordultak elő.      A halálozással szignifikánsan összefüggő rizikótényezőknek bizonyultak: a szekunder VÁF, a klinikai szepszis és a polimikróbás VÁF.      A véráramfertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők három csoportba sorolhatók: a beteg belső kockázati tényezői, a katéterezéssel összefüggő külső tényezők és a kórokozó tulajdonságai. A leggyakoribb belső rizikótényező az extrém életkor (koraszülöttek, illetve 65 év felettiek), a kemoterápia, a hemodialízis, a transzfúzió, a transzplantáció, a politrauma, a kiterjedt műtét és égés, a neutropénia, az immunszuppresszió, a totális parenterális táplálás és a malnutríció, valamint a diabétesz és a HIV-fertőzés.   Az érkatéterezéssel összefüggésben az alábbi tényezőket vizsgálták: a szúrás anatómiai helye, a katéter anyaga és lumeneinek száma, a megfelelő kézhigiéné (bőrfertőtlenítés) és az aszeptikus technikák alkalmazása a katéter beszúrásakor és az ápolás során, a szúrás körülményei (akut/tervezett, a kivitelezés ideje, egyszeri/ többszöri próbálkozás, a kivitelező gyakorlata), a katéterbemenet ápolása (kötéscsere, csatlakozások), a katéterezés ideje (rövid/ hosszú, katétercsere).   A beteg belső kockázati tényezőit és a kórokozók tulajdonságait igen nehéz befolyásolni, viszont az érkatéterezéssel összefüggő külső rizikótényezők sikeresen kiküszöbölhetők. (Erről bővebben lásd a „Megelőzési lehetőségek” című keretes írásunkat.) A VÁF-ok megelőzésében kiemelt szerepe van az egészségügyi dolgozók oktatásának, melynek ki kell terjednie a centrális katéterezés indikációjára, a szúrás körülményeire és a katéter ápolására, illetve a fent említett infekciókontrollra. A világ számos országában közegészségügyi- egészségügyi prioritás a kórházi fertőzések monitorozásán és az adatok elemzésén alapuló megelőző stratégiák alkalmazása. Bízunk abban, hogy a WHO betegbiztonsági programja, illetve annak hazai adaptációja, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja és a Kórházszövetség által működtetett NEVES program hazánkban is a figyelem fókuszába állítja a nozokomiális fertőzések megelőzésének kérdését.
#10
Medical Tribune III. évf.18. szám
Medical Online
2005-09-01
Becslések szerint Magyarországon évente 200–250 ezer beteg kap valamilyen fertőzést kórházi kezelése során, és 1–2 százalékuk bele is hal abba. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) osztályvezető főorvosa, dr. Böröcz Karolina azt mondja, a becslésnél a nemzetközi adatokat vették alapul, amelyek szerint a kórházban kezelt betegek – itthon évente kb. 2,5 millió ember – átlagosan 5–10 százaléka szenved el nosocomialis fertőzést, és 1 százalékuk nem is éli túl. Pontos képünk azonban nincs a hazai helyzetről, Magyarországon ugyanis – jóllehet régóta, de – csak a kórházi járványokra vonatkozik bejelentési kötelezettség. Ezeket az OEK gyűjti, elemzi és megjelenteti szakmai hetilapjában, az EPINFO-ban. Ezek az elemzések minden alkalommal leszögezik: az, hogy növekszik a bejelentett járványok száma, nem azt jelenti, hogy romlik a kórházakban a higiénés helyzet, hanem azt, hogy mind több intézmény szolgáltat adatot – fogalmaz a főorvos.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Évek óta tartó országos folyamat, hogy egyre nő azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben nincs állandó háziorvos. A kormány látja ugyan a problémát, de nem sikerül visszafognia a folyamatos fogyást.

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően.