Köszönöm Dóczi Tamás professzor úr hozzászólását, amely fontos kiegészítése a radiológia ki- és visszaszervezéséről írt cikkemnek. A bemutatott pécsi modell ugyanis azt igazolja, hogy a szektorsemleges finanszírozás működőképes konstrukció.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Évi 20 millió szövettani minta AI-támogatott feldolgozással, 12400 ágyas egyetemi kórház és napi 29 millió betegvizit. A Kontroll útibeszámolója.

Sorra valósulnak meg a Szegedi Tudományegyetem Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum beruházásai.

Oktatási és vizsgaplatformot fejlesztenek szövettani metszeteket vagy klinikai képalkotó eljárásokkal készült felvételeket értékelő szakemberek számára.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Az SZTE Idegsebészeti Klinikája negyed- és ötödéves orvostanhallgatók számára hirdet részvételi lehetőséget klinikai kutatási projektben.

Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.

Finanszírozási korlátok és tisztázatlan jogi kérdések fékezik a digitalizációt a hazai egészségügyi ellátásban, írja az Economx.