Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Nehezen igazodnak el a magyarok az egészségügyi információk között, derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének felméréséből.

A gyógyszergyártók fél éven belül létrehoznak egy olyan regisztert, amelyben „egymásra találhatnak” a betegek és a klinikai vizsgálatok, közli a PharmaOnline.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete közleményében jelentette be, hogy önkéntes árcsökkentést vállaltak bizonyos termékeikre az egyesület tagvállaltai. A Richter és a MAGYOSZ is ezt teszi. 

A Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz eddig  2100 támogatási kérelem érkezett, 650-ről döntöttek, elutasítás nem történt, írja a Népszava.

Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de a szabályozás 19. századi, ami nem találkozik a 21. századi matekkal.

A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Tudományetikai szempontra hívja fel a figyelmet Álmos Péter, a MOK elnöke egy rákstatisztikai kutatással kapcsolatban, közli a hvg.hu.

Az AIPM konferenciáján a szakma képviselői a helyzet ismertetése mellett a fejlődési irányokat is meghatározták.