Tavaly Hollandiában négy olyan emberen hajtottak végre eutanáziát, akinél a fő hivatkozási ok a hosszú covid-szindróma volt

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

A standard H. pylori eradikációs gyógyszeres terápia mellett alkalmazott S. boulardii növeli az eradikációs rátát, illetve csökkenti a gyógyszeres terápiához köthető mellékhatások incidenciáját.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Svéd és amerikai kutatói áttörést értek el a tartós, egy éven túli poszt-Covid ízérzékelési zavarok megértésében, írja az Index.

A 35-44 éves felnőttek negyedének már hét foga hiányzik, a 65–74 évesek 15 százaléka pedig teljes fogatlansággal él.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.