hirdetés
2017. szeptember. 22., péntek - Móric.

Vizeletteszt krónikus opiát terápia kapcsán az alapellátásban

Az Egyesült Államokban szinte járványos szintet értek el az opiátokkal kapcsolatos visszaélések, addikció, abúzus és diverzió a krónikus nem tumoros fájdalom kezelése kapcsán. 

A krónikus opiátterápiára (COT, chronic opioid therapy) vonatkozó irányelvek vizeletből végzett drogtesztet (UDT, urine drug test) javasolnak a betegbiztonság javítására és a diverzió csökkentésére. Az UDT segítséget nyújthat a nem megfelelő használat/abúzus és a diverzió kiszűréséhez (előbbire tiltott szerek, opiát vagy benzodiazepinek kimutatása hívhatja fel a figyelmet, ha olyan személy vizeletében vannak jelen, akik számára nem írtak fel hivatalosan opiátokat; utóbbira az a tény utal, ha a szert nem sikerül kimutatni olyan beteg vizeletében, aki számára korábban opiátot rendeltek). Mindazonáltal kevés adatunk van arra, hogy az UDT miként teljesít a betegek egyes specifikus alcsoportjaiban.

Az irányelvek különbözőképpen foglalnak állást e tekintetben. Egyes útmutatók kötelező drogteszteket tartanak szükségesnek minden COT beteg számára, míg mások csak olyan személyek esetében tekintik azt indokoltnak, akiknél fokozott annak kockázata, hogy nem az előírásoknak megfelelően használják a gyógyszert. Megint más irányelvek úgy foglalnak állást, hogy a kis kockázatú populáció szűrése fokozza az álpozitív leletek előfordulásának esélyét, ennél fogva nem kellően költséghatékony. A kóros eredményekkel összefüggő rizikófaktorok ismerete segítséget nyújthat az UDT megfelelő végzéséhez a COT monitorozása céljából.

Eddig kevés kutatás irányult az UDT eredményekkel kapcsolatos prediktorok azonosítására a COT populáció alapellátása során. A fájdalomambulanciákon és más klinikai szituációkban lefolytatott vizsgálatok némelyike azzal a következtetéssel zárult, hogy a férfiak körében és a fiatalabb korosztályban nagyobb annak esélye, hogy az UDT tiltott drogok (ezen belül tetrahidrokannabinol [THC]) jelenlétét mutatja ki. Veteránok körében az UDT nagyobb arányban igazolta tiltott szerek (például THC) jelenlétét azok körében, akiknél egyébként is nem megfelelő szerhasználatra utaló jelek mutatkoztak. Más vizsgálatok szerint nincs összefüggés az alkalmazott opiátterápiás séma jellemzői és a tiltott szerek vizeletteszttel történő kimutatása között.

A bemutatott vizsgálat célja az alapellátásban megforduló COT betegek körében annak feltárása, hogy a beteggel, illetve az opiátterápiás sémával összefüggésben melyek azok a faktorok, melyek a kóros UDT lelet prediktorainak tekinthetők. A vizsgálat helyszínéül szolgáló Washington államban a marihuána a krónikus fájdalom kezelésére legálisan engedélyezett szer. A szerzők abból az alaphipotézisből indultak ki, hogy a tiltott szer- és THC-használat gyakoribb a fiatalabb betegeken és a férfiakon kívül azon esetekben is, amikor a kórelőzményben nem megfelelő szerhasználat szerepel. Kiindulásként azt is feltételezték, hogy az anamnézisben szereplő nem megfelelő szerhasználat, a kis dózisú opiátterápia és a naponkéntinél ritkább opiátadagolás fokozza annak kockázatát, hogy a beteg vizeletéből nem sikerül kimutatni a számára felírt opiátot.

Betegek és módszerek

A szerzők a fájdalomcsillapítás céljából rendelt opiátkezelés kapcsán végzett összes UDT adatait feldolgozták a 2011 januárja és 2012 decembere közötti időszakból minden olyan esetben, amikor a beteg 20 éves vagy annál idősebb volt. A mostani vizsgálatban csak a COT-tal összefüggő UDT-k adatait elemezték (definíció szerint COT-nak tekintették, ha a megelőző 90 napban legalább 70 napon keresztül sor került opiát adására). Azonosították azokat a potenciális prediktorokat, melyek az opiátok nem megfelelő használatát/abúzust valószínűsíthetnek. A korábbi vizsgálatok alapján ilyen prediktornak tűnt a fiatalabb életkor, a férfi nem, a kórelőzményben szereplő alkoholfogyasztás vagy egyéb szerhasználat, a korábbi mentális zavar, az aktuális dohányos státusz, a nagy opiátdózis és a rövid hatású opiátok használata.

Eredmények

Az UDT-k egyharmada adott kóros eredményt, ezen belül előfordult, hogy nem volt kimutatható a betegnek felírt opiát a vizeletből (12,3%). Tetrahidrokannabinol volt kimutatható (11,2%), olyan opiát, melyet nem rendelt az orvos a beteg számára (5,3%), tiltott szer volt jelen a vizeletben (THC kivételével; 0,6%), illetve olyan benzodiazepin, melyet nem rendelt az orvos a beteg számára (1,7%).

A kóros eredményre vonatkozó kockázati arány a férfiaknál magasabbnak bizonyult, mint a nőknél (1,24; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval] 1,07−1,43]), illetve magasabb volt azoknál, akiknél már korábban is fordult elő nem megfelelő szerhasználat (1,42; 95%CI 1,17−1,73), továbbá az aktuális dohányosoknál, a nem dohányzókhoz viszonyítva (1,50; 95%CI 1,30−1,73). Alacsonyabb esélyhányadosokat kaptak a 45 és 64 év közöttieknél (0,77; 95% CI 0,65−0,92) és a 65 évfelettieknél (0,40; 95%CI 0,32−0,50), a 20−44 évesekkel összehasonlítva. Ugyancsak alacsonyabbak voltak az esélyhányadosok azoknál, akik csak hosszú hatású opiátokat vagy hosszú és rövid hatású opiátokat is használtak, szemben a csak rövid hatású opiátokat használókkal.

A felírt opiát kimutathatóságának hiánya kisebb eséllyel fordult elő a 45 és 64 év közöttieknél (0,79; 95% CI 0,69−0,998) és a 65 évfelettieknél (0,44; 95%CI 0,32−0,59), a 20−44 évesekkel összehasonlítva, illetve akkor, ha a napi morfinekvivalens 40 és

Következtetések

Az alapellátásban végzett UDT a COT betegek esetében 30%-ban bizonyult kórosnak, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy a felírt opiát nem volt kimutatható, illetve THC volt jelen. A kóros leletek csaknem minden formája gyakoribb volt a 45 évesnél fiatalabbak csoportjában. Az egyéb kockázati tényezők a deviancia típusától függően változtak, de leggyakoribb volt az aktuális dohányzás és a korábbi nem megfelelő szerhasználat.

 

Forrás: Turner JA, et al. Chronic opiát therapy urine drug testing in primary care: Prevalence and predictors of aberrant results. J Gen Intern Med. 2014 Dec;29(12):1663-71. doi: 10.1007/s11606-014-3010-y. Epub 2014 Sep 13.

 

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Lehet ábrándozni a 100+ tartományról, de nagy valószínűséggel kimondható, hogy ennél mennyiségileg vagy (ami még fontosabb) minőségileg jobb eredményt a jelenlegi keretek között nem lehet elérni.

Szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozóját tartják a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.