hirdetés
2019. február. 17., vasárnap - Donát.
hirdetés

Téli gyermekbetegségek: nem mindig kell sürgős ellátás

A gyermekellátásban megfigyelhető ciklusok egyike tél elején tetőzik, amikor megjelennek azok a döntően vírusos, helyenként baktériumos fertőzések, amelyek elsősorban a légutakat és a gyomor-bélrendszert érintik.

hirdetés

A súlyos, sürgős esetek ellátására specializálódott intézmények leterheltségét csökkentheti, ha a téli időszakban legjellemzőbb gyermekbetegségekkel nem azonnal a sürgősségi osztályokat, hanem a házi gyermekorvosi rendelőt keresik fel a szülők, illetve az enyhébb panaszok csillapításával néhány napig otthon, maguk igyekeznek megbirkózni. Többek között ez is elhangzott a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) sajtóbeszélgetésén, ahol a szervezet elnöke, dr. Velkey György azt hangsúlyozta, ha a gyermek egyébként jól van, három napon át a láz – amely a szervezet természetes védekező funkciója – otthon is kezelhető. Ha a szimptóma ennél tovább is fennáll, elsőként elegendő a háziorvoshoz fordulni, azonban a három hónaposnál fiatalabb csecsemővel, akut kiütéses, vagy a kiszáradás jeleit mutató kisdeddel indokolt a kórházi ellátás igénybevétele.

Önmagában a normálisnál magasabb testhőmérséklet nem indokolja a lázcsillapítást, arra csak akkor van szükség, ha a védekező reakció kellemetlenséget okoz a kisgyermeknek – folytatta a gyermekorvos, felhívva azonban a figyelmet arra, hogy ellenben a gyermekek minden fájdalma – legyen az torok- vagy fülfájás – csillapítandó. Különös figyelemmel kell lenni a folyadékpótlásra: a lázzal, hányással, hasmenéssel, vagy légzési nehézséggel járó betegségek esetén mindig fennáll a kiszáradás veszélye.

Fülfájásra fájdalomcsillapító

Akár 150-200 gyermek is megfordul egy-egy hétvégi ügyelet alkalmával az ambulanciákon, ami a kisdedek és kisgyermekek körében ciklikusan jelentkező hurutos időszakokban megterheli az ott dolgozókat, súlyos, esetenként életveszélyes állapotú betegektől vonva el a figyelmet. Ezt már prof. dr. Katona Gábor, gyermek fül-orr-gégész, audiológus, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa mondta, aki szerint a kórházi ügyeleten megjelenő tömeg arra utal, hogy a hazai egészségkultúra egyelőre nincs azon a szinten, hogy banálisnak nevezhető vírusos betegségeket, kisebb hőemelkedéssel, de szövődménnyel nem járó náthát otthon, a jól bevált láz- és fájdalomcsillapítással, folyadékpótlással kezelje a szülő. A beteget mindig az adott legalacsonyabb szinten kell definitív módon ellátni – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, hogy a házi gyermekorvosok magas szintű ellátást nyújtanak a kicsiknek.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Fülgyulladás esetén a tünetek mérséklése, a fájdalomcsillapítás az elsődleges, adekvát terápia, szakorvosi ellátásra csak abban az esetben van szükség, ha a gyermek általános állapota romlik, vagy bágyadttá válik. Szövődményre utalhat a fejfájás, hányás, ami koponyaűri nyomásfokozódásra, középfül- vagy melléküreg-gyulladásra hívhatja fel a figyelmet.

Napjainkban rendkívüli mértékben felerősödött az antibiotikum abúzus, gyakran szükségtelen esetekben is antimikrobiális szereket rendelnek a kollégák akkor is, amikor azokra nincs szükség. A gyermekkorban előforduló, óvodában, bölcsödében összeszedhető hurutos, náthás betegségek 90 százalékát vírusok okozzák, amelyekre egyáltalán nem hatnak az AB-k – hangsúlyozta Katona Gábor.

Antibiotikum-térkép segíti a helyes használatot

Túlzott AB fogyasztás világméretű kihívás, az antimikrobiális szerek használatának nemzetközi és nemzeti szabályozást a mindinkább előretörő rezisztencia visszaszorítása érdekében a WHO is szorgalmazza – mondta dr. Mikos Borbála gyermek intenzívgyógyász, a Bethesda Gyermekkórház Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztályának vezető főorvosa. Az adatokat sorolva hozzátette, a WHO szerint 2017-ben 700 ezer ember haláláért felelt az AB rezisztencia. A szervezet becslése szerint szabályozás híján a szuperbaktériumok évente tízmillió ember halálát okozhatják 2050-re. Világméretű járvány megelőzésében kulcsszerepe van a nemzeti stratégiák kidolgozásának, ezek egyik legfontosabb eleme, hogy csak a baktériumok által okozott fertőzésre rendeljünk AB-terápiát.

A célzott AB-kezelés feltétele a fertőzésért felelős kórokozó izolálása, AB érzékenységének laboratóriumi vizsgálattal igazolt kimutatása több napot igényel, azonban a szövődmények megelőzése érdekében addig is el kell kezdeni a terápiát a súlyos, szeptikus állapotok kialakulásának megakadályozására. A leginkább domináló, leggyakrabban fertőzést kiváltó kórokozók feltérképezése – országos, helyi és intézményi szinten egyaránt – azért is fontos, mert ezzel elkerülhető a gyakori AB-váltás, kombinálás, ezzel a hosszú idejű kórházi kezelés.

A Bethesda Gyermekkórházban az elmúlt két évben a baktériumok okozta fertőzésekről – legyen szó akár középfül-, tüdő-, vagy mellhártyagyulladásról – mintavételek alapján állították össze az intézmény antibiotikum-térképét. Erre építve olyan protokoll készült, ami támogatja a terápiás terv kialakítását, gyorsabb, eredményesebb kezelést biztosít már azelőtt, hogy a kórokozó laboratóriumi vizsgálatának eredménye megérkezne – számolt be Mikos Borbála.

A rezisztencia elleni küzdelemben helye van a kutatásnak is, amely nem is annyira az új AB-k, mint inkább védőoltások kifejlesztésére irányul, hiszen ezek alkalmazásával elkerülhetőek a baktériumok okozta szövődmények – tette hozzá a főorvos asszony.

Oltással kivédhetőek a súlyos szövődmények

Az influenza szövődménymentes esetekben is súlyos tüneteket okozhat, a betegek akár intenzív osztályos ellátásra is szorulhatnak. A rizikócsoportba tartoznak az egészséges, de öt éves kor alatti gyermekek, a krónikus légzőszervi, asztmás, szív- érrendszeri vagy diabétesszel küzdő betegek – sorolta dr. Pék Tamás gyermek infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház szakorvosa.

Az influenza elleni védőoltás a legmegosztóbb akár a közvélemény, akár az orvostársadalom körében, ugyanakkor – a WHO 70 százalékos átoltottsági javaslatával szemben –Magyarországon jó, ha minden ötödik – akár a rizikócsoportba tartozó – gyermek kap vakcinát. Pedig Pék Tamás kiemeli: az oltással lényegesen enyhébb lefolyású a betegség, a szövődmények pedig 100 százalékban elkerülhetőek. Ezért minden 6 hónaposnál idősebb gyermeket javasolt beoltani, az ennél fiatalabb csecsemőknek a környezetükben élők vakcinázása nyújthat védelmet. Bár van lehetőség az influenza gyógyszeres kezelésére, azonban a megfelelő hatás elérése érdekében az antivirális terápiát a tünetek megjelenése után 48 órán belül el kell kezdeni – tette hozzá a szakember.

Szezonalitást nem feltétlenül mutat, de télen is gyakrabban fordul elő a rotavírus okozta, hányással, hasmenéssel kiszáradással járó kórkép, amely kiemelten érinti a csecsemőket, kisdedeket, óvodásokat. A 3-10 nap alatt lezajló betegséget a gyermekek könnyen elkapják, és környezetüknek is átadják. A rotavírus elleni védőoltás szájon át adható, szúrással nem jár – hangsúlyozta az infektológus. Téli halmozódást mutat még a bárányhimlő, amely a gyermekek 2-3 százalékánál súlyos szövődményeket okoz, ami azonban az évente 40 ezres fertőzésszám mellett jelentős arány. Ezek kockázatát azonban minimálisra csökkenti a védőoltás.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés