hirdetés
2019. július. 15., hétfő - Henrik, Roland.
hirdetés

Európai dózisreferencia-programban a Péterfyben működő Affidea-központ

Ötcsillagos sugárvédelem

Júniustól a Péterfy Sándor utcai Kórházban működő Affidea központ is bekerül az uniós sugárdózisreferencia-értékek meghatározására elindított 33 hónapos EUCLID-programba.

2017 augusztusában indult el az Európai Bizottság által finanszírozott és az Európai Radiológus Társaság által felügyelt „European Study on Clinical DRLs” nevű kutatás. A 33 hónapos program célja, hogy vezető egészségügyi intézmények és képalkotó diagnosztikai központok bevonásával uniós szinten alkalmazható dózisreferencia-értékeket határozzon meg különböző röntgensugárzással járó – elsősorban CT-alapú – diagnosztikai vizsgálattípusokhoz.

2018 elején – Magyarországról elsőként – a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központban működő Affidea Képalkotó Diagnosztikai Központot kérte fel a projektgazda a programban való részvételre. A kórház etikai bizottságának 2018. májusi jóváhagyása után az Affidea kórházi központja 2018. június végén csatlakozik a programhoz.

„Az Affidea saját európai hálózatán belül 2013 óta aktívan foglalkozik a sugárdózisreferencia-értékek kialakításával és a dózismenedzsment kérdésével. Ennek köszönhetően az elmúlt években 25-50%-kal csökkentettük CT-vizsgálataink sugárdózis-terhelését. Örömmel osztjuk meg a tapasztalatainkat az EUCLID programban, és rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a kórházi központunk részt vehet az európai DRL-ajánlás kialakításában– nyilatkozta dr. Kardos Lilla, az Affidea orvosigazgatója.

Hozzátette: a programba meghívott Affidea-központ a következő egy évben előre meghatározott indikációval készülő CT- és vaszkuláris intervenciós vizsgálatok dózisértékeit küldi majd el az Európai Radiológus Társaságnak, amelyeket az egyes specifikus vizsgálattípusokhoz és -beállításokhoz szükséges dózisreferencia-értékek pontos meghatározásához használnak fel.

Az EUCLID-program révén kialakításra kerülő európai DRL-ajánlás, várhatóan benchmarkként használható majd nemzeti szinten is, illetve – szakértők szerint – ennek nyomán kötelező gyakorlattá válhat a referenciaértékek feltüntetése a leleteken.

Bár az elmúlt évtizedben több berendezésgyártó, egészségügyi intézmény és diagnosztikai szolgáltató – így az Affidea is – saját programot indított a vizsgálatok sugárterhelésének csökkentése érdekében, egyelőre nemzeti és uniós szinten sincs átfogó DRL-ajánlás – tette hozzá a szakember.

Kardos Lilla ennek kapcsán felidézte: az Európai Bizottság Radiation Protection (Sugárvédelem) 109 című kiadványa már 1999-ben felhívta a figyelmet a nemzeti és az európai dózisreferencia-értékek (DRL) kialakításának és összehasonlításának szükségességére. A kiadvány arra is rámutatott, hogy a hosszabb ideig tartó intervenciós vizsgálatok fokozott sugárterhelést jelentenek, ezért esetükben különösen fontos a DRL-értékek használata.

Hozzátette: az európai DRL-protokoll kialakításának szükségességét emellett az Európa Tanács 2013/59/Euratom Basic Safety Standards (Alapvető Biztonsági Előírások) irányelve is megfogalmazta.

Affidea: ugrás a sugártól

Az Affidea 16 országban jelen lévő, piacvezető diagnosztikai hálózata élen jár a dózismenedzsment területén:az Európai Radiológus Társaság EuroSafe Imaging szervezete a vállalat által üzemeltetett összes CT-berendezést 4 és 5 csillagosra értékelte.

Az Affidea dózismenedzsment-programja 2013-ban indult, amikor a vállalat a GE dózismonitor-szoftverével látta el CT-berendezéseit, amely a vizsgálat típusa és a páciens egyedi tulajdonságai (súly, magasság stb.) alapján már képes volt egyedileg kalkulált sugárdózisértékek meghatározására.

Ezután – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ALARA elvével összhangban – a vállalat orvos szakértői hozzáláttak, hogy vizsgálattípusonként egységesítsék a vizsgálati protokollokat szakmai iránymutatások alapján. Ezt követően a GE szakembereinek segítségével beállították azt a lehető legkisebb sugárdózist, amellyel a diagnosztikai vizsgálatok még jól értékelhetően elvégezhetők.

Fontos megjegyezni, hogy a páciens sugárterhelése a CT-vizsgálat során – a vizsgált szervek sugárérzékenységén kívül – számos technikai tényezőtől is függ. Ezeknek egy része a gépet kezelő személyzet által változtatható, más faktorok csak nehezen befolyásolhatók vagy a berendezésre jellemző fix értékek (pl. detektorok érzékenysége és geometriája, beépített kollimátorok, stb.).

A sugárdózis-optimalizációs folyamat első lépéseként az Affidea szakértői pontosan definiálták az adott vizsgálatban érintett anatómiai pontokat, azaz hogy egy adott vizsgálat elvégzéséhez a test mely területeit szükséges láttatni, majd meghatározták a diagnosztikai szempontból megfelelően értékelhető vizsgálat elvégzéséhez szükséges további paramétereket (minimálisan szükséges felvételek száma, iránya, natív vagy kontrasztanyagos vizsgálat, stb.). Ezután következett a képkorrekciós értékek finomhangolása, amelynek során szoftveres beállításokkal biztosítják, hogy az alacsonyabb sugárterheléssel elkészített képek diagnosztikai szempontból továbbra is jól értékelhetők legyenek.

„Ez a legidőigényesebb feladat, hiszen két nagyon fontos dolgot kell párhuzamosan szem előtt tartani: el kell kerülni, hogy a betegeket túlzott sugárterhelésnek tegyük ki, ugyanakkor olyan képminőséget kell biztosítanunk, amely diagnosztikai célra tökéletesen alkalmas, hiszen egy esetleges rossz felvételből adódó vizsgálatismétlés újabb felesleges sugárterhelést jelentene a pácienseknek” – magyarázta Kardos Lilla.

A többéves folyamat során az Affidea először Magyarországon alakította ki a CT-vizsgálat csökkentett dózisprotokolljait, majd európai szinten is sztenderdizálta azokat. A programnak köszönhetően az elmúlt hat évben a legtöbb CT-vizsgálattípus esetében 25-50%-kal csökkent a páciensek sugárterhelése, de olyan CT-vizsgálattípusis ismert, ahol a sugárdózis 65%-kal lett alacsonyabb.

A dózisreferencia-értékek és a szoftveres képkorrekciós lehetőségeken kívül természetesen a CT-berendezések technológiai fejlődésének is nagy a szerepe a sugármennyiség csökkenésében. Ma már, például, a tüdőrák szűrésére használt alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat terhelése megegyezik egy tengerentúli oda-vissza repülőút sugárterhelésével. 

Az Affidea a páciensei mellett a dolgozói sugárterhelését is minimalizálja. Annak ellenére, hogy ma már a legtöbb vizsgálatot kívülről vezérlik, egyes esetekben – például az angiográfiás laborban vagy egy politraumatizált beteg ellátása közben végzett CT-vizsgálatok során – az orvosok is ki vannak téve a sugárzás veszélyeinek.

A vizsgálók megfelelő sugárvédelmének biztosítása, illetve a korszerű dózismérő eszközök biztosítása mellett az Affidea idén indította el a személyi sugárvédelem legfontosabb eszközének, a diagnosztikai központokban használt ólomköpenyek minőség-ellenőrzését.

A jelenleg is zajló – hazánkban egyedülálló – ellenőrzésnek kettős célja van: egyrészt azt vizsgálják, hogy a köpenyekben található ólom nem töredezett-e (ebben az esetben ugyanis nem nyújt megfelelő védelmet), másrészről, hogy kimutatható-e bennük ólompor jelenléte (ami veszélyes anyagnak minősül, és káros lehet mind az orvos, mind a páciens egészségére).

Egyre fontosabb a CT

A képalkotó diagnosztikai modalitások többsége röntgensugárzással működik: a röntgen, a CT, mammográf és a csontsűrűség-mérő is. Az elmúlt években, a modern diagnosztikában egyre inkább hozzáférhetőkké váltak a CT-berendezések, amelyek a korábbi képalkotó eljárásokhoz képest jelentősen több és részletesebb információt adnak a páciens állapotáról.

Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben nemcsak a CT-vizsgálatok száma és gyakorisága nőtt meg, de részesedésük az egészségügyi sugárterhelésben is mintegy hatszorosára emelkedett. Ma a páciensek egészségügyi sugárterhelésének már több mint a fele a CT-vizsgálatokból származik.

Bár a röntgensugárzásnak lehet daganatkeltő hatása, a képalkotó vizsgálatokkor használt sugárdózisok ilyen jellegű kockázata elenyésző: még egyes életmódbeli szokásoknak, káros szenvedélyeknek is nagyobb a betegségkockázatuk. Például egy átlagos életet élő, különösebb káros szenvedély nélküli embernek 25% esélye van arra, hogy élete során daganatos megbetegedése alakuljon ki. Egy erős dohányos, alkoholfogyasztó, keveset mozgó embernél ez a valószínűség mintegy 60%-kal nagyobb.

Ehhez képest egy alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat nyomán a daganatos megbetegedés kockázata mindössze 0,008%-kal nő. Egy röntgenvizsgálat terhelése pedig még ennél is jóval kisebb: egy alacsony sugárterhelésű CT-dózisának egytized-egytizenötöd része.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés