Nyugat-nílusi láz: most különösen fontos a szúnyogok elleni védekezés

Az elmúlt napokban kiemelt figyelmet kapott vírus, derült ki a főosztályvezető szavaiból, a szakemberek számára közel sem jelent akkora újdonságot, mint a közvéleménynek, hiszen már az 1960-as évek közepén megjelent régiónkban. A szomszédos Romániában például az 1990-es évek közepén járványos terjedése volt megfigyelhető, s csehországi esetek is előfordultak. 

A lázat okozó vírust 1937-ben azonosították, az ugandai West Nile nevű tartományban – innen kapta a nevét. A kórokozót a vándormadarak hordozzák, s emberre – valamint a lovakra – az e szárnyasokat megcsípő szúnyogok hozzák át. Emberről emberre azonban, hangsúlyozza dr. Dánielisz Ágnes, nem terjed. Azt pontosan nem tudni, hogy Magyarországon mikor fordult elő az első eset, a vírus kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok 2004-ban kezdődtek, s ekkor a korábbi minták vizsgálatával  olyan betegeknél is bizonyították a nyugat-nílusi vírus szerepét, ahol addig ismeretlen volt a kórokozó, tehát a vírus valószínűleg már évtizedek óta velünk „él”.

Copyright: parinyabinsuk / 123RF Stock fotó

Idén nagyon korán, már május közepén beköszöntött a kánikula, s rengeteg volt a csapadék. Ez összefügg a megbetegedések kiugróan magas számával? 

Kétségtelen tény, hogy 2018-ban nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is jóval több megbetegedés fordul elő, mint az elmúlt 5-10 évben. Ennek az oka pontosan nem ismert, de valóban sokan feltételezik, hogy az időjárás idén tavasszal különösen kedvezett a szúnyogok elszaporodásának. Fontos azonban tudni, hogy a nyugat-nílusi vírust olyan szúnyogok terjesztik, amelyek régóta itt élnek Közép-Európában, tehát nem arról van szó, hogy egy eddig ismeretlen, trópusi szúnyogfaj jelent meg.

Az általános éghajlat változás hozzájárulhat ezeknek az egyébként Afrikában honos betegségeknek az elterjedéséhez?

Itt két szempontot fontos figyelembe venni. Nyugat-nílusi vírusnak hívják ugyan, de ma már tudjuk, hogy nagyon széles körben, a mérsékelt égövben is elterjedt, az elnevezés inkább tehát csak arra utal, hogy ott detektálták először. Ugyanakkor az is tény, hogy az éghajlatváltozással, melegedéssel az úgynevezett vektorok – szúnyogok, kullancsok stb. – terjesztette betegségek előfordulására komoly figyelmet kell fordítanunk, hogy a megelőzést kézben tudjuk tartani.

Többféle szám forog az esetek számát tekintve. Pontosan mennyi megbetegedésről, illetve halálesetről beszélhetünk?

Idén augusztus 23-ig 58 hazai eredetű megbetegedésről érkezett bejelentés, ez a legfrissebb adat, amelyet pénteken tesz majd közzé az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ( ECDC) a honlapján. Az Országos Közegészségügyi Intézetbe jelentett betegek többsége idős, többféle krónikus – elsősorban szív-érrendszeri, légzőszervi – betegségben szenved. Ez összefügg azzal, hogy a nyugat-nílusi láz által megfertőzöttek 80 százalékában nem okoz semmiféle tünetet. A fennmaradó 20 százalék jelentős része is általában enyhe influenzaszerű, felső légúti megbetegedés  tüneteit mutatja, előfordulhat kiütés és izomfájdalom is, de ezek az esetek döntő többségükben maguktól gyógyulnak, s az érintettek ritkán fordulnak orvoshoz. Az említett 58 esetből 11-en mutattak ezeket az enyhe tüneteket. A  bejelentett esetek többségénél idegrendszeri tünetek jelentkeztek, a súlyosabb esetekben agyvelő-, illetve agyhártyagyulladás fordult elő, ami általában idős, legyengült immunrendszerű embereket érinthet, s inkább férfiakat, bár ez utóbbira egyelőre nincs tudományos magyarázat, de mindenhol ezt tapasztalják. Tavaly négy esetben igazolódott, hogy a beteg halálát ez a vírus okozta, az idei, eddigi adatokkal, amelyek az interneten, a lapok hasábjain, s a Facebookon szerepelnek, azonban még várnék, mivel a bekövetkezett halál okát patológiai vizsgálatoknak kell igazolniuk.