hirdetés
2018. december. 12., szerda - Gabriella.
hirdetés

Nyugat-nílusi láz: most különösen fontos a szúnyogok elleni védekezés

A nyugat-nílusi lázban megbetegedettek idei magas száma feltételezhetően a korán beköszöntött kánikulával, s a rengeteg kora nyári esővel is összefügg, tudtuk meg az EMMI járványügyi felügyeleti főosztályának vezetőjétől, dr. Dánielisz Ágnestől.

hirdetés

Az elmúlt napokban kiemelt figyelmet kapott vírus, derült ki a főosztályvezető szavaiból, a szakemberek számára közel sem jelent akkora újdonságot, mint a közvéleménynek, hiszen már az 1960-as évek közepén megjelent régiónkban. A szomszédos Romániában például az 1990-es évek közepén járványos terjedése volt megfigyelhető, s csehországi esetek is előfordultak. 

A lázat okozó vírust 1937-ben azonosították, az ugandai West Nile nevű tartományban – innen kapta a nevét. A kórokozót a vándormadarak hordozzák, s emberre – valamint a lovakra – az e szárnyasokat megcsípő szúnyogok hozzák át. Emberről emberre azonban, hangsúlyozza dr. Dánielisz Ágnes, nem terjed. Azt pontosan nem tudni, hogy Magyarországon mikor fordult elő az első eset, a vírus kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok 2004-ban kezdődtek, s ekkor a korábbi minták vizsgálatával  olyan betegeknél is bizonyították a nyugat-nílusi vírus szerepét, ahol addig ismeretlen volt a kórokozó, tehát a vírus valószínűleg már évtizedek óta velünk „él”.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_parinyabinsuk'>parinyabinsuk / 123RF Stock fotó</a>

Idén nagyon korán, már május közepén beköszöntött a kánikula, s rengeteg volt a csapadék. Ez összefügg a megbetegedések kiugróan magas számával? 

Kétségtelen tény, hogy 2018-ban nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is jóval több megbetegedés fordul elő, mint az elmúlt 5-10 évben. Ennek az oka pontosan nem ismert, de valóban sokan feltételezik, hogy az időjárás idén tavasszal különösen kedvezett a szúnyogok elszaporodásának. Fontos azonban tudni, hogy a nyugat-nílusi vírust olyan szúnyogok terjesztik, amelyek régóta itt élnek Közép-Európában, tehát nem arról van szó, hogy egy eddig ismeretlen, trópusi szúnyogfaj jelent meg.

Az általános éghajlat változás hozzájárulhat ezeknek az egyébként Afrikában honos betegségeknek az elterjedéséhez?

Itt két szempontot fontos figyelembe venni. Nyugat-nílusi vírusnak hívják ugyan, de ma már tudjuk, hogy nagyon széles körben, a mérsékelt égövben is elterjedt, az elnevezés inkább tehát csak arra utal, hogy ott detektálták először. Ugyanakkor az is tény, hogy az éghajlatváltozással, melegedéssel az úgynevezett vektorok – szúnyogok, kullancsok stb. – terjesztette betegségek előfordulására komoly figyelmet kell fordítanunk, hogy a megelőzést kézben tudjuk tartani.

Többféle szám forog az esetek számát tekintve. Pontosan mennyi megbetegedésről, illetve halálesetről beszélhetünk?

Idén augusztus 23-ig 58 hazai eredetű megbetegedésről érkezett bejelentés, ez a legfrissebb adat, amelyet pénteken tesz majd közzé az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ( ECDC) a honlapján. Az Országos Közegészségügyi Intézetbe jelentett betegek többsége idős, többféle krónikus – elsősorban szív-érrendszeri, légzőszervi – betegségben szenved. Ez összefügg azzal, hogy a nyugat-nílusi láz által megfertőzöttek 80 százalékában nem okoz semmiféle tünetet. A fennmaradó 20 százalék jelentős része is általában enyhe influenzaszerű, felső légúti megbetegedés  tüneteit mutatja, előfordulhat kiütés és izomfájdalom is, de ezek az esetek döntő többségükben maguktól gyógyulnak, s az érintettek ritkán fordulnak orvoshoz. Az említett 58 esetből 11-en mutattak ezeket az enyhe tüneteket. A  bejelentett esetek többségénél idegrendszeri tünetek jelentkeztek, a súlyosabb esetekben agyvelő-, illetve agyhártyagyulladás fordult elő, ami általában idős, legyengült immunrendszerű embereket érinthet, s inkább férfiakat, bár ez utóbbira egyelőre nincs tudományos magyarázat, de mindenhol ezt tapasztalják. Tavaly négy esetben igazolódott, hogy a beteg halálát ez a vírus okozta, az idei, eddigi adatokkal, amelyek az interneten, a lapok hasábjain, s a Facebookon szerepelnek, azonban még várnék, mivel a bekövetkezett halál okát patológiai vizsgálatoknak kell igazolniuk.

28 napra kizárva a véradók közül

Ahogy arról az EMMI járványügyi szakértője már augusztus elején tájékoztatta a közvéleményt, a délről érkező szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz miatt most különösen fontos a szúnyogok elleni védekezés, adta hírül az országos tisztifőorvos MTI-OS-hez eljuttatott közleménye.  Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák is még fejlesztés alatt állnak. A legfontosabb óvintézkedés: a szúnyogcsípést megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú ruhát hordani. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés