2021. szeptember. 19., vasárnap - Vilhelmina.
hirdetés
hirdetés

Miért a bölcsességfog a szájüreg legproblémásabb foga?

Évente mintegy 3 ezer bölcsességfog-eltávolító beavatkozást végeznek a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján.

A magas esetszám hátterében legtöbbször a rossz növekedési pozíció és az ebből adódó fogszabályozás áll, valamint az, hogy ezek a fogak hamarabb romlanak, szuvasodnak a nem megfelelő és nehézkes tisztítás miatt. A bölcsességfogak jellemzően az utolsóként előtörő maradófogaink, általában 18-25 éves kor körül jelennek meg, de meglepő módon már jóval korábban is gondot okozhatnak. Erről is szó lesz a május 27-i Semmelweis Egészség Napokon.

A bölcsességfogak – problémás jellegük miatt – különleges szerepet töltenek be a fogászatban. Noha a felnőttek 13 százalékánál nem bújnak elő, a legtöbb embernek négy bölcsességfoga van, amelyek az esetek egy részénél semmilyen gondot nem okoznak – mondja dr. Joób-Fancsaly Árpád, a Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika intézetvezető-helyettese. A felnőttek 70-80 százaléka azonban szenved valamilyen problémától a fog elhelyezkedése miatt, ezek pedig kellemetlen panaszokat tudnak okozni. A szájüregben leghátul elhelyezkedő és legutoljára előbújó bölcsességfogak gyakran nem férnek el az állkapocsban, ferdén nőnek ki, így nyomják a szomszédos fogat és ez fájdalmat okozhat.

A 18-30 éves korosztály esetében a fogszabályozó orvos javaslatára veszik ki ezeket a fogakat, ugyanis a helyhiány miatt torlódás alakulhat ki, ami a hosszadalmas fogszabályozó kezelések során további panaszokhoz vezethet. Abban az esetben, ha 8-10 éves korban már kiderül a fog rossz növekedési pozíciója, akkor a csíra állapotban lévő bölcsességfogakat is eltávolíthatják, de Joób-Fancsaly Árpád szerint érdemes megvárni a 16-18 éves kort, amíg az állkapocs teljesen kifejlődik, hiszen így az is előfordulhat, hogy végül gond nélkül kinőnek. Ebben az esetben erős fog válhat belőlük, amelyek ugyanolyan rágófunkciót töltenek be, mint a többi, és a tisztításuk sem okoz problémát.

A bölcsességfogak eltávolítása az esetek egyharmadában normál foghúzást jelent, kétharmad részben azonban műtéti eljárással történik, melynek gyógyulási folyamata is lassabb – tette hozzá az egyetemi docens. Az íny gyorsabban – jellemzően 10 nap alatt – regenerálódik, a csontgyógyuláshoz azonban majdnem fél év kell, a csontüreg ugyanis ennyi idő alatt töltődik fel az új csonttal – mondja a klinika intézetvezető-helyettese. A műtét utáni egy hétben előfordulhatnak fájdalommal, arcdagadással, esetleg utóvérzéssel járó kellemetlenségek, de ezeket antibiotikummal kezelni lehet – hangsúlyozza a szakember.

Akik úgy döntenek, hogy megtartják a bölcsességfogukat, azoknak érdemes minden évben panoráma röntgennel nyomon követni a fogaik állapotát annak érdekében, hogy azok később se okozhassanak gondot, és megelőzzék például a ciszták kialakulását. Ezek ugyanis számtalan további panasszal járhatnak, hiszen a gyulladásos folyamatok következtében elszaporodnak a baktériumok, amelyek akár hajhulláshoz és bőrbetegségekhez is vezethetnek – teszi hozzá a fogsebész.

A május 27-i Semmelweis Egészség Napokon a részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. A részletes program és a regisztráció itt érhető el.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez.

Leszólítottunk pár koronavírust tagadó vagy az oltást ellenző járókelőt, és a beszélgetés során hirtelen megjelent dr. Kemenesi Gábor virológus.