hirdetés
2023. január. 27., péntek - Angelika.
hirdetés

Innovatív terápiákkal gyógyulnak a pszichiátriai betegek az SE-n

Új, természet- és kalandterápiás lehetőség segít többek között a Borderline személyiségzavarban, depresszióban, szorongásos zavarokban, bulimiában szenvedő betegeknek, illetve az önsértést és öngyilkossági kísérletet elkövetőknek a Semmelweis Egyetemen.

A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán egy pályázatnak köszönhetően egészülhettek ki a korábbi gyógymódok az innovatív terápiás lehetőségekkel.

A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2018-ban egy OTKA (ma NKFIH) pályázatban tűzte ki célul, hogy a felnőttkori pszichiátriai betegségekben nagyon gyakran megjelenő tünetet, a hirtelen, gondolkodás nélküli reakciót, vagyis az impulzivitást vizsgálja. Ez a tünet több más kórkép mellett diagnosztikus kritériuma a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavarnak (felnőttkori ADHD) és a Borderline személyiségzavarnak is.

A pályázatban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire más a felnőttkori ADHD-ban megjelenő impulzivitás a Borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek impulzivitásához képest. Ezt a kérdést egyebek mellett kérdőíves felméréssel, neuropszichológiai tesztekkel, EEG-vel is vizsgáltuk, és beemeltük a pályázatba azt is, hogy a természet- és kalandterápia hogyan hat erre a két betegcsoportra – ismerteti Réthelyi János egyetemi tanár, klinikaigazgató.

Kenézlői Eszter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a klinika PhD-hallgatója – akitől a program és a kapcsolódó kutatás alapötlete származik – hozzáteszi: a kalandterápia, amelynek mások mellett Amerikában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is nagy hagyományai vannak, innovatív és izgalmas eszköz arra, hogy a pácienseket ki lehessen mozdítani a négy fal közül, a természet gyógyító közegét a terápia szolgálatába állítva. „A pályázat tervezéskor az is célunk volt, hogy minél több terület együttműködésével valósuljon meg a program, és az impulzivitást több oldalról, genetikai, neuropszichológiai aspektusból is vizsgáljuk a terápiás lehetőségek mellett” – teszi hozzá a szakember. 

A természet- és kalandterápiát az intézményben már évek óta jól működő úgynevezett sémacsoportterápiás programba integrálták, ahol például személyiségzavarban, evészavarokban, szorongásban, depresszióban szenvedőket, illetve  krónikus önsértést és öngyilkosságot megkísérlőket kezelnek négy hetes bentlakásos osztályos terápiás rezsimben. „Ez alatt azt értjük, hogy a nővérektől az összes munkatársig egyfajta terápiás elv szerint viselkedünk a páciensekkel, nemcsak a terápián, hanem a köztes időkben is.

Megpróbáljuk létrehozni az együttélés empatikus, szervezett, szoros keretek között tartott rendjét, amivel mintát nyújtunk arra, hogyan működne egy jó család, amelyben jelen van a megértés, együttérzés, segítés, de vannak világos határok: mit szabad, és mit nem – magyarázza Unoka Zsolt egyetemi tanár, a Pszichoterápiás Osztály vezetője.

A pszichiáter és pszichoterápiás szakorvos arra is kitér, hogy a 4 hetes intenzív együttélés és terápia azoknak segít a társas világra egy pozitív példát nyújtani, akik bántalmazó, elhanyagoló érzelmi közegben nevelkedtek, illetve sok kapcsolati trauma érte őket. Ugyanis aki bántalmazó közegben nő fel, annak esetleg fel sem tűnik, hogy a párja, a barátai és önmaga is bántalmazó, így ezt a mintát viszi tovább. A terápia részeként viszont az érintettek megtanulják, hogyan lehet másokkal szemben tisztelettel viselkedni, megtapasztalják, milyen a jó társas élmény, és ez teszi lehetővé, hogy a külvilágban is tudjanak válogatni a kapcsolataikban. Ezt nevezzük élmény alapú változásnak – ismerteti Unoka Zsolt.

A természet- és kalandterápia nagyon jól illeszkedik ebbe a csoportterápiás programba, hiszen a csoportterápia résztvevői az intézet falain kívül heti két napot a Budai-hegységben töltenek, majd később egy hétvégére elutaznak egy szokatlan, kihívásokat teremtő, teljesen civilizációmentes erdei környezetbe a Börzsönybe, ahol természet-terápiás, egyéni és kooperációra épülő gyakorlatokban vesznek részt. Ez az új helyzet és a közös élmények erőteljesen csökkentik a kirekesztettséget, izolációt, és növelik a kompetenciaérzést. A sokféle feladat között szerepelnek például alacsonykötél-pályás gyakorlatok vagy fára mászás is, melyek közben a résztvevők a többiekre támaszkodnak, vagyis megtapasztalják a bizalom érzését, illetve többféle stresszoldó, mindfullness gyakorlatot is végeznek. A választható kihívások réven megtapasztalhatják az önkontrollt, az autonómia visszanyerésének érzését is.

További részletek az egyetem portálján.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

A légzés automatikus működés, egyesek szerint mégis érdemes nagyobb tudatossággal végezni ezt is.