Húsvéti böjt kardiológus szemmel

A böjt a társadalom egy részénél megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól.

„Egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét” – figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, az MKT dietetikusa.

,,Vannak bizonyos krónikus betegségek, amikor tilos bármilyen böjtbe kezdeni. Pajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, terhesség, szoptatás, vérkeringési, vérképzőszervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szívbetegeknek sem szabad a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak nekifogni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertás kor előtt és idős korban is, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni” – mondja dr. Vértes András kardiológus, a MKT Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője.

„A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2. A felnőtt lakosság 66 százalékának magasabb a vérzsír szintje az ajánlottnál. Ezen azonban rövidtávon, akár 40 napos önmegtartóztatással sem nagyon lehet változtatni. Ehhez legalább 2-3 hónapra van szükség: ám akkor megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal is csökkenthető a koleszterinszint. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a koleszterinszint egy százalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” –teszi hozzá a főorvos.

A lipoproteinek szintje, főként az LDL-koleszterin szintje az életkor előrehaladtával nő, férfiaknál általában valamivel magasabb, mint nőknél, azonban a menopauza, a menstruáció elmaradása után a nőknél is emelkedik. Növeli a hiperlipoproteinémiakockázatát, ha a beteg családjában előfordul ilyen megbetegedés, továbbá a telített zsírokban és koleszterinben gazdag étrend, a többlet kalória bevitel, a testmozgás hiánya, és a rendszeres alkoholfogyasztás. A magas koleszterin- vagy trigliceridszint kezelésében fontos lépés a fogyás, a dohányzás elhagyása, az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentése, és persze a mozgás.

,,A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az omega-3 és az omega-6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterin szintjét, ebben gazdag a lenmag-, szőlőmag-, napraforgó, tökmag-, dió-, az olíva- és a mogyoróolaj. Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldható rostokban gazdag ételeket, melyek megkötik a bélben a zsírokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztek, natúr müzlik, hajdina, köles, barna rizs, bulgur, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, répa és az alma. Tejtermékek közül a sovány, zsírszegény változatok javasoltak. Húsokból, húskészítményekből elsősorban a tengeri halak, illetve a csirke és pulyka bőr nélkül fogyasztása javasolt, időnként sovány sertéssel, marha és vadhússal kiegészítve. És mindehhez persze rendszeres mozgásra is szükség van” – ad tanácsot Hervainé Krizsán Annamária dietetikus.