hirdetés
2019. december. 10., kedd - Judit.
hirdetés

Diabétesz: összefogottabb rendszer kellene

Valamennyi szereplőknek van eszköz, információ és tudás a kezében, ami együttesen eredményre vezethetne a cukorbetegek ellátásában, ám mindez mégsem áll össze hatékony és stabil rendszerré.

hirdetés

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15 százalékát is érintheti, a becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos egészségbiztosítási kezelési költséggel jár – hangzott el többek között azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Diabétesz Társaság szervezett a Magyar Tudományos Akadémián.

A diabétesz prevenciót és betegellátást célzó kormányzati intézkedéseket dr. Papp Renáta, az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellátásszervezési Osztályának vezetője szedte csokorba előadásában. Elsőként az éppen most szélesedő termékkörre kiterjesztendő népegészségügyi termékadót (NETA) említve, amelyet ugyanúgy széles rétegeket érintő prevenció körébe sorolt, mint az iskolai étkeztetést szabályozó rendeletet. Az egészséges táplálkozás elősegítését már a korai életkorban támogató, közétkeztetésről szóló rendelet bevezetése óta megtöbbszöröződött a gyermekek gyümölcsfogyasztása, az oktatási intézmények 65 százalékában naponta legalább kétszer kapnak friss gyümölcsöt, zöldséget a diákok. A komplex iskolai egészségfejlesztési program része a mindennapi testnevelés, azonban a felmérések eredményeiből kiderül, hogy továbbra is magas, mintegy 26 százalékos az elhízottak aránya az iskolások körében.

A háziorvosi kötelező szűrések sorát rendeletben rögzítették, így a praxisokban megtörténhet a diabétesz-rizikóval rendelkező csoportba tartozók vizsgálata, amelyet a háziorvosi indikátorrendszeren keresztül is ösztönöznek – mondta az osztályvezető, hozzátéve azt is, hogy számos hazai és uniós forrásból támogatott pályázat ösztönzi az alapellátásban a praxisközösségek kialakítását. Ezek amellett, hogy segítik az együttműködést az ellátási szintek között, olyan új szakemberek bevonását teszik lehetővé – dietetikus, gyógytornász –, akik mind a diabétesz-prevenciót és a cukorbetegek gondozását egyaránt hatékonyabbá tehetik.

Mindössze 98 háziorvos rendelkezett diabetológus szakvizsgával, erre egyelőre nem lehet rendszert építeni – reflektált Papp Renáta azokra a felvetésekre, amely nagyobb kompetenciát sürgettek az alapellátásban licence-vizsgával rendelkező kollégák számára. Az osztályvezető úgy vélte, hogy ha a csoportpraxisokban elérhetővé teszik ezt a szakismeretet, szélesebb rétegeket érhetnek el a szolgáltatásokkal.

Sokkoló számokkal erősítenének

Akár sokkolni is lehet a döntéshozókat a számokkal a szűrés és a prevenció erősítése érdekében, hiszen évente ezer cukorbeteg veszíti el a látását, és naponta 10-12 lábat vágnak le a diabétesz szövődményeként kialakuló érszűkület miatt. Ezt már Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja vetette fel, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a regisztrált cukorbetegek száma 700 ezerre tehető, akár másfélmillió is lehet a számuk.

Kritikus vagyok a közélettel kapcsolatban, sokkal nagyobb súllyal kéne kezelni a diabétesz kérdéskörét – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott, emlékeztetve arra, hogy két évvel ezelőtt együttműködési megállapodást szignáltak a Magyar Diabétes Társasággal (MDT) annak érdekében, hogy érvényesíteni tudják a stratégiában megfogalmazott elvárásokat. Bár vannak elmaradásaik, Nyitrai szerint az elmúlt két évben egyértelműen sikerült erősebb közéleti témává tenni a diabéteszt, ám céljuk a megállapodás megújítása, a programpontok további, még részletesebb kidolgozása a megvalósítás érdekében.

Sokkal jobb complience kellene

Mindössze a cukorbetegek 15 százaléka gondolja úgy, hogy mindent megtesz a hatékony kezelés érdekében – emelte ki a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének tavalyi, átfogó kutatásának egyik eredményét előadásában Füzesi Brigitta, a szervezet elnöke. Míg a betegek és az orvosok véleménye korrelál abban, hogy a pácienseknek többet kellene tenniük a mozgás és az egészséges táplálkozás terén, szignifikáns a különbség a gyógyszerszedéssel kapcsolatban. Míg a beteg csupán három százaléka gondolja úgy, hogy jobban oda kellene figyelnie az inzulinadagolására, a háziorvosok és a diabetológusok véleménye az, hogy betegek 40 százalékának nem szedi megfelelően a gyógyszereit.

Ugyancsak eltérő volt a tapasztalat a terápiaváltás tekintetében. Az orvosok véleménye ugyanis az volt, hogy a betegeknek komoly problémát okoz az áttérés, a diabéteszesek 65 százaléka állította, hogy nem így érzi ezt. A kutatásból ugyanakkor kiderült az is, hogy kezelése során a cukorbetegek 30 százalékánál egyáltalán nem történt terápiaváltás, annak ellenére, hogy progresszív betegségről van szó.

Bár a szövődményekről minden beteg hallott, ám 70 százalékuk állította, hogy nincs semmilyen szövődménye. Ez az adat Füzesi Brigitta szerint arra utal, hogy a cukorbetegek az enyhe tünetekről nem vesznek tudomást, vagy a korai, triviális elváltozásokat nem veszik komolyan.

Váltsuk aprópénzre a pontokat

Márpedig kellene, hiszen míg a felmérésben résztvevők 83 százaléka állította, hogy nincs veseproblémája, evidencia, hogy néhány éven belül a diabéteszesek 30-40 százalékánál jelentkezik ez a szövődmény. Mindezt prof. dr. Kempler Péter, az MDT elnöke azzal egészítette ki, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-5-szöresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Évente több mint háromezer alsóvégtagi amputáció történik a cukorbetegség következtében kialakuló érszűkületek miatt, a diabétesz stratégiában kitűzött célt, miszerint ezek számát a felére csökkentenék, egyelőre nem sikerült elérni.

Szeretnénk minél többet aprópénzre váltani a kabinetirodával és az Emmi-vel kötött megállapodás stratégia pontjai közül – fogalmazott az MTD elnöke, aki szerint bár az együttműködésnek vannak kézzel fogható eredményei, ám a cukorbetegek száma 2001-2016 között 75 százalékkal emelkedett, és ezt a rohamos növekedést az egészségügyi ellátórendszer nem tudta követni. A professzor azonban hozzátette, hogy többet költ a társadalombiztosítás antidiabetikumokra, így a betegek kétharmada korszerű készítményeket szedhet. Hangsúlyozta azonban, hogy előtérbe kell helyezni a megelőzést és a rizikóbecslést, ebben segíthet a háziorvosok kompetenciáinak megerősítése a licenceképzés során megszerzett képesítés nyomán, paradigmaválás kardiovasc rizikócsökkentés, vércukorcsökkentő késztményekkel, közelebb kéne vinni a beteghez a licence-jogosultság révén.

Az alap- járó- és fekvőbeteg ellátás vertikális és horizontális együttműködésének erősítését szorgalmazta előadásában Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet mb. igazgatója. Bár komoly fejlődés történt az elmúlt évtizedekben a diabétesz gyógyszeres és egyéb terápiáiban, a complience-nek kiemelten fontos szerepe lenne, ám ennek fejlesztésére kevés eszköz áll rendelkezésre az ellátórendszerben.

Ismerjük a prioritásokat, a civil, a szakmai és az állami szervezetek külön-külön rendelkeznek az ügy előre vitelét szolgáló tudással, információval és eszközökkel, ám valamiért mégsem sikerül ezeket stabil és hatékony, a közös társadalmi célokat szolgáló rendszerré kovácsolni – vonta le konklúziójában prof. dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ elnöke.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés