Egy elmaradt műtét apropóján
2026. március 18. 15:33
A Telex ma megjelent cikkében betegek számolnak be a váratlanul elmaradt műtéteikről. Dr. Hegedűs Zsolt miniszterjelölt kommentálja a helyzetet.
Mint Hegedűs Facebook-bejegyzésében olvasható: Bizonyára mindenkinek van ismerőse, családtagja, aki átélt hasonló kellemetlenséget, de hogy ez mennyire általános jelenség a magyar egészségügyben, azt sajnos nem tudjuk. Nincsenek erről nyilvánosan is hozzáférhető adatok. De ami még ennél is szomorúbb, vélhetően egyáltalán nem állnak rendelkezésre erről megbízható, hiteles és teljes körű adatok az ágazat vezetése számára sem.
Fejlett egészségügyi rendszerekben a műtéti törlések nem „csak megtörténnek” – hanem mérik, elemzik és visszacsatolják őket. Sebészekre és csapatokra lebontva követik az adatokat, így mindenki pontos képet kap a saját működéséről. A rendszer része az ösztönzés és – ha szükséges – a szankció is. Angliában például egy műtét törlése előtt két menedzsernek is jeleznem kell, hogy milyen klinikai vagy nem-klinikai ok áll a döntés mögött. A törlést dokumentálni kell, és az adat bekerül a rendszerbe.
Azt is rögzítjük, hogy a törlés elkerülhető vagy nem elkerülhető okból történt.
Nem elkerülhető (NHS példa):
A beteg állapota hirtelen romlik a műtét napján (pl. akut fertőzés, instabil vitális paraméterek), így a beavatkozás biztonságosan nem végezhető el.
Elkerülhető (NHS példa):
Erőforráshiány vagy szervezési probléma miatt marad el a műtét (pl. személyzethiány, túltervezett műtéti lista).
A pontos adatgyűjtés és azok értő feldolgozása tanulási lehetőséget ad a rendszer
egészének az ellátási színvonal folyamatos javításához.
Mi történik majd ilyen esetben a TISZA Egészségügyi Minisztériumában?
A hír megjelenése után nem találgatás kezdődik, hanem adatelemzés. A miniszter vagy az államtitkár a felépített digitális adatbázisban néhány kattintással láthatja majd, melyik kórházban, milyen gyakorisággal maradnak el műtétek, és pontosan milyen okok miatt. Látja majd azt is, hogy a tervezett műtétek időben kezdődnek-e, mennyi ideig tartanak és hol csúszik meg a rendszer, hogy a megfelelő helyen és időben tudjon szakpolitikai és erőforrás
allokációs segítséget nyújtani. A TISZA Magyarországában a kérdéssel foglalkozó újságíró is országos statisztikai adatokkal tudja majd kiegészíteni a cikket, bemutatva a probléma teljes társadalmi súlyát.
Ma Magyarországon ez nem így működik. Ahogy a cikk is idézi a NEAK válaszát: „Nem létezik az egészségügyi ellátórendszer teljes spektrumára vonatkozó adatgyűjtés az elmaradt/halasztott műtétekre vonatkozóan, ezért nem tudunk válaszolni feltett kérdéseire.” Ez a válasz rámutat a jelenlegi ágazatvezetés egyik legsúlyosabb hiányosságára: nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az intézmények működéséről, nincsenek a szolgáltatást minőségét, teljesítményét megbízhatóan mérő indikátoraink.
A cikk által idézett 2023-as tanulmány is kiemeli: “az elmaradó műtétekhez vezető hibák egy része elkerülhető
lenne pontos tervezéssel, jól működő menedzsmenttel, valamint a megfelelő szabályozások használatával.” Adatok nélkül tervezni, elemezni, menedzselni nem lehet sem egy intézményt, sem az egész ágazatot. Pedig az alapok részben megvannak. Létezik a NEVES rendszer, amelyben például az elmaradt műtétekre is van bejelentőlap. Azonban az egész rendszer önkéntes alapon működik, és néhány lelkes, a minőségi betegellátásért elkötelezett központ használja csak rendszeresen. Érthetetlen módon nincs mögötte valódi egészségpolitikai támogatás.
Az irányítás lényege, hogy mindent tudjunk a folyamatról. Ha egy műtét elmarad, tudni kell, hogy miért: humánerőforrás-hiány, eszközhiba, szervezési probléma vagy egyszerűen rossz tervezés. Ha pedig a műtét megvalósul, akkor is mérni kell: időben kezdődött-e, a tervezett ideig tartott-e, volt-e komplikáció. Ehhez korszerű műtő menedzsment rendszerek kellenek, ahol minden eseményt valós időben dokumentálnak, és ezekhez az adatokhoz hozzáfér az ágazatirányítás is.
Ma még az is gyakori jelenség, hogy az intézmény előre tudja: a műtét elmarad – de a betegnek nem szólnak. A beteg kiveszi a szabadságát, végigcsinálja a felkészülést, majd a helyszínen szembesül azzal, hogy elmarad a műtétje. Ez nemcsak szervezési hiba, hanem emberi méltóság kérdése is. Az Egyesült Királyságban, az NHS rendszerében részletes, nyilvános statisztikák érhetők el az ellátásról. Bárki megnézheti, hány műtét maradt el, milyen okból, mely intézményekben, hogyan alakulnak a várólisták, és milyen a teljesítmény időben és minőségben. Ez nemcsak az átláthatóságot szolgálja, hanem a folyamatos fejlesztés alapja is:
A Tisza egészségügyi vezetése elkötelezett a betegellátási folyamatok minőségének javításában. Korszerű műtő menedzsment rendszereket vezetünk be, egységes, szabványos folyamatokat alakítunk ki, és kötelezővé tesszük minden műtéti esemény – így az elmaradt műtétek – strukturált, összehasonlítható dokumentálását. Ennek része lesz a beteg felé történő kommunikáció is: nem fordulhat elő, hogy valaki feleslegesen készül fel egy beavatkozásra.
Ha mérjük a problémát, meg tudjuk azokat érteni. Ha megértjük, meg tudjuk oldani.
Így tudunk:
- lokálisan fejlődni,
- országos szinten mintázatokat felismerni,
- és valódi minőségjavulást elérni.
A hibák így nem eltűnnek – hanem adatokká válnak, amelyekből tanulunk.
(forrás:
Facebook)
