(Átmenetileg) bezárták az oltóközpontot

Influenzajárvány még nincs, és bár megbetegedések már országszerte előfordulnak, még érdemes kérni az influenza elleni védőoltást a háziorvosoktól. Erre dr. Müller Cecília, országos tisztifőorvos hívta fel a figyelmet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján, ahol az adatokat sorolva elmondta, az influenzafigyelő-szolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján az 51. héttől 11 ezer megbetegedést regisztráltak. A pandémiát január-február hónapra prognosztizálják a szakemberek.

A kéz- és a környezeti higiéné fontosságát hangsúlyozta a megelőzésben dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, hiszen bár az influenzavírus alapvetően légúton terjed, továbbadható érintéssel is. A szakpolitikus azt is kiemelte, a védőoltás felvételével enyhébb lefolyású a betegség, kisebb a szövődmények kialakulásának kockázata, a kórházi kezelések száma közel 50, a halálozás pedig 30 százalékkal csökkenthető.

Ingyenesen biztosítják a védőoltást – összesen 1,3 millió adagot – a 60 éven felülieknek, a krónikus megbetegedésben szenvedőknek, valamint a várandósoknak. Ugyancsak térítésmentesen kaphatják meg az egészségügyben dolgozók.

– Oltóanyag jutna minden egyes egészségügyi dolgozónak, hogy hányan oltatják be magukat, erről konkrét számot nem tudok mondani, de biztos, hogy nem elegen; ugyanis nem tudok arról beszámolni, hogy egy egészségügyi intézmény 100 százalékos átoltottságot jelentett volna – válaszolt a MedicalOnline kérdésére Horváth Ildikó, aki szerint a kórházakban a minél teljesebb körű átoltottságra törekszenek. – Nagyon erősen kell kampányolni annak érdekében, hogy az influenzaoltással kapcsolatos ismertek eljussanak az egészségügyi dolgozókhoz is, és ezáltal elfogadják, majd felvegyék az oltást – vélekedett az államtitkár, ugyanakkor azt is hozzátette, bár az oltás nem tökéletes, de határozott, és jól mérhető egészséghasznot hozó védettséget biztosít. Elmondta azt is, az osztályvezető főorvosok, főnővérek személyes példamutatása komoly ösztönzés lehet a kollégák számára.

– Egyfajta erkölcsi kötelesség, hogy a saját egészségén túl a betegekre is vigyázzon az, aki az egészségügyben dolgozik – fogalmazott lapunknak Müller Cecília. – Azok az osztályok, ahol immunológiailag legyengült állapotban fekszenek, vagy immunszupresszív kezelést kapnak a betegek, különösen preferáltak a személyzet oltottságának szempontból.

Széles határok között mozog az átoltottság az egészségügyiek körében, azonban a tisztifőorvos tud olyan intenzív osztályról, perinatális intenzív centrumról, ahol valamennyi dolgozó rendszeresen felveszi az oltást. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, volt ÁNTSZ) minden évben felhívja az intézményvezetők, és rajtuk keresztül a kollégák figyelmét a vakcinázás fontosságára, mert tapasztalják, hogy az egészségügyben dolgozók körében is sokan ódzkodnak a védőoltástól, mivel nem rendelkeznek megfelelő információval arról.

Az oltást követő nemkívánatos eseményeket – amelyeket jelenteni kell az NNK-nak – minden esetben teljes körűen, egyénre szabottan kivizsgálják az oltásbiztonság fenntartásának érdekében. Általában helyi reakciókat – duzzanat, bőrpír – tapasztalnak az influenzaoltás nyomán – foglalta össze a tisztifőorvos, és hangsúlyozta, az olthatóságot minden esetben vizsgálni kell. Hozzátette azt is, ha a páciens oltható influenza ellen, az oltási rendbe bárhová beilleszthető a szer, mivel olyan típusú oltásról van szó, ami nem szab időhatárt egy másik oltáshoz képest.

Akár az influenza elleni oltást is bejelentkezés nélkül lehetett igényelni az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában, ahol egyéb védőoltásokkal, utazással kapcsolatos információkat is kaphattak a páciensek tavaly december 1-jéig. Akkor ugyanis az 1959-ben alapított központ bezárt.

– Jelenleg valóban nem működik az oltóközpont, de az NNK átszervezése még folyamatban van. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan fogjuk működtetni a jövőben – mondta a MedicalOnline-nak Müller Cecília.