Ártalmas-e a prenatális ultrahang?
Nem valószínű, hogy a magzati ultrahang vizsgálatok autizmushoz vezetnek, ugyanakkor az ultrahang behatolási mélysége fontos tényező lehet a szonográfiás vizsgálatok kockázatának megítélésekor.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) multikauzális kórkép, ami az USA-ban napjainkban minden 68. megszületett gyermeket érint. Az utóbbi időben felmerült annak a lehetősége, hogy a terhesség alatt (rutinszerűen) végzett ultrahang-vizsgálatok is szerepet játszhatnak az ASD kialakulásában.
Túl sok ultrahangos vizsgálatot végeznének terhesség alatt?
Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága (American Congress of Obstetrics and Gynecology; ACOG) véleménye alapján nem veszélyeztetett terhességek esetén a várandósság kilenc hónapja alatt 1-2 ultrahang-vizsgálat elvégzése elegendő lehet. A mindennapi praxis azonban azt mutatja, hogy ennél jóval több vizsgálatot végeznek mind az USA-ban, mind Magyarországon. Tény, hogy az 1980-as évek óta a prenatális ultrahang-expozíció mértéke megnövekedett.
Árthat-e az embrióknak/magzatoknak?
Egyetemi tanulmányaink alapján a terhesség alatti ultrahangos vizsgálatoknak káros determinisztikus hatásai nincsenek, ellenben nem zárható ki az, hogy hosszú távon az ultrahangos képalkotó eljárások a stochasztikus (=véletlenszerű) károsodások kockázatának az emelkedéséhez vezessenek.
A Bostoni Egyetemi Orvosi Központ (BUMC) szakemberei egy kisebb epidemiológiai tanulmányt (n=420; 107 ASD-s gyermekkel) végeztek, amiben azt vizsgálták, hogy a terhesség alatt elvégzett ultrahang-vizsgálatok (átlagosan 6 vizsgálat/9 hónap) megemelkedett ASD-kockázathoz vezetnek-e.
A vizsgálatok alapján az autizmussal küzdő gyermekek (n=107) esetében sem végeztek több ultrahangos vizsgálatot, mint az egészséges társaiknál (5,9 vizsgálat versus 6,3 vizsgálat / 9 hónap). Mindez érvényes a terhesség 1. és 2. trimeszterére is, az embrionális/magzati károsodások szempontjából leginkább érzékeny időszakokra. Emellett, sem a termikus indexben (a vizsgálatok alatti hőmérsékletemelkedés mértéke), sem a mechanikai indexben (a hangnyomás és az ultrahang frekvenciájának négyzetgyöke által szolgáltatott hányados) nem találtak szignifikáns eltérést az ASD-ben szenvedő gyermekeknél és az egészséges társaiknál elvégzett ultrahangos vizsgálatok tekintetében.
Számíthat, hogy mekkora az ultrahang behatolási mélysége?
A terhesség alatti ultrahangos vizsgálatok paramétereit tekintve egyetlen tényezőt illetően van kimutatható különbség az ASD-s, illetve az egészséges gyermekek között. Ez a paraméter az ultrahang behatolási mélysége, ami az 1. trimeszterben az ASD-s gyermekeknél 12,5 cm volt, szemben az egészséges gyermekeknél regisztrált 11,6 cm-rel, míg a 2. trimeszterben 12,9 versus 12,5 cm volt az ASD-s, illetve nem ASD-s gyermekeknél. Ezek a különbségek a citált vizsgálatban alkalmazott esetszám esetében nem bizonyultak szignifikánsnak.
7 mm különbség okozhatna autizmust?
Tisztázatlan, hogy a vizsgálatban felfedett minimális behatolási mélységbeli különbség valóban szerepet játszhat-e az ASD létrejöttében. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a nagyobb behatolási mélységgel rendelkező, (meglepő módon) alacsonyabb intenzitású ultrahang alkalmazására általában abban az esetben kerül sor, ha az anya elhízott, ami egyéb vele együtt járó szocioökonómiai faktorok mellett, önmagában is rizikófaktora az ASD-nek.
Forrás:
