hirdetés
2022. december. 10., szombat - Judit.
hirdetés

Fontos a fizikai aktivitás

A nem alkoholos zsírmáj növeli a kardiovaszkuláris kockázatot

A nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegek kardiovaszkuláris szempontból veszélyeztetettek. Nem egyértelmű azonban, hogy ez a kapcsolódó kockázat milyen magas. Az sem világos, hogy ennek a betegcsoportnak szüksége van-e célzott megelőző intézkedésekre.

Mikor az orvosok még latin és görög nyelvet használtak, steatosis hepatisnak hívták, magyarul „nem alkoholos zsírmájnak”, nemzetközi rövidítés alapján NAFLD („non-alcoholic fatty liver disease“), most pedig MAFLD („metabolic-associated fatty liver disease“). Rossz híre azon alapszik, hogy ez a gyulladás az elzsírosodott szervek egy részében terjed (NASH, non-alcoholic steatohepatitis), ami táplálja a májfibrózis és végül a cirrózis kialakulását.

Míg a zsírmáj gyakori – a felnőtt lakosság egynegyede érintett – a fibrózis vagy a cirrózis csak ezen betegek 5−10%-ánál fordul elő. A legtöbb laikus számára az is ismert, hogy a túlevés, a testmozgás hiánya vagy az alkohol együttesen felelősek a zsírmáj legtöbb esetéért. Kevésbé ismert, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek a zsírmáj kialakulásához vezethetnek, mert a bél mikrobiomja befolyásolja az MAFLD-t és a NASH-t, de vannak olyan génpolimorfizmusok is, amelyek növelik a tendenciát (pl. PNPLA3) vagy csökkentik.

A nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél fokozott a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata. A veszély nyilvánvalóan növekszik a májbetegség súlyosságával.

A megfigyelt adatok azt sugallják, hogy a nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegek kardiovaszkuláris szempontból veszélyeztetettek. Nem egyértelmű azonban, hogy ez a kapcsolódó kockázat milyen magas. Az sem világos, hogy ennek a betegcsoportnak szüksége van-e célzott megelőző intézkedésekre. A témával kapcsolatos korábbi tanulmányok hibája az volt, hogy gyakran nem támaszkodtak szövettani eredményekre a nem alkoholos zsírmáj diagnosztizálásában. Nem utolsósorban ez megnehezítette a betegség egyes stádiumainak, például a zsírmáj, a steatohepatitis, a fibrózis helyes megkülönböztetését.

Tracey Simon (Massachusetts General Hospital, Boston) által vezetett orvosi csapat kutatja a nem alkoholos zsírmáj betegség és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggéseket, több mint 10 000 szövettanilag igazolt NAFLD-ben szenvedő beteg adatai alapján, akik kezdetben kardiovaszkulárisan egészségesek voltak. Őket retrospektív módon több mint 46 000 fő kontrollszeméllyel követték az általános populációból. A 13,6 év medián időszak alatt 2850 fő NAFLD-beteg és 10 648 fő kontrollszemély szenvedett súlyos szív- és érrendszeri szövődménytől: ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, stroke vagy halál kardiovaszkuláris okok miatt. Az incidencia 24,3/1000 személyév volt az NAFLD-s betegeknél és 16,0/1000 a kontrollszemélyeknél. Az NAFLD kardiovaszkuláris kockázata a zavaró tényezők figyelembevételével 63%-kal nőtt.

A cirrózisban szenvedő betegek a leginkább veszélyeztetettek

Pontosabban az NAFLD-betegek kockázata az ischaemiás szívbetegségre kb. 64%, a szívelégtelenségre 75% körül volt, agyi sérülésekre 58%, kardiovaszkuláris halálra 37% a kontrollcsoporthoz képest. Az eredmény minden esetben statisztikailag szignifikáns volt. A súlyos kardiovaszkuláris esetek legmagasabb kockázata a májcirrózisos betegeknél volt; kockázatuk a kontrollcsoporthoz képest 115%-kal nőtt, az incidencia a 43,2/1000-es értéket érte el.

„A kontrollszemélyekkel összehasonlítva az NAFLD-ben szenvedő betegeknél szignifikánsan magasabb volt a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulása bioptikailag igazolva, beleértve az ischaemiás szívbetegséget, a stroke-ot, a szívelégtelenséget és a kardiovaszkuláris mortalitást”, foglalják össze megállapításaikat Simon és munkatársai. Minden NAFLD-stádium érintett, a betegség súlyosságától függően a kockázat növekedik. „Eredményeink is megerősítik, hogy szükség van kardiovaszkuláris szűrésekre az NAFLD-fibrózisban és cirrózisban szenvedő, magas kockázatú betegek számára.

Életmódváltás és gyógyszeres lehetőségek

Ismeretes, hogy a fizikai aktivitás nagyon jól javítja az MAFLD-t. Hetente legalább három órán keresztül tartó állóképességi edzés ajánlott, mely megemeli a pulzusszámot (170 mínusz a kor). A kalóriacsökkentett étrend is segíthet, azonban önmagában a hosszú távú megfelelést nehéz elérni. A tápszeres étrendek rövid távú alkalmazása, például a Hepashake májdiéta (Leberfasten nach Dr. Worm®) néhány hétig, az elején és a végén végzett laborvizsgálatokkal megmutathatja a betegnek, hogy mennyire hatékony lehet hosszabb távon a csökkentett kalóriájú diéta.

Még mindig nincsen hatékonyságában bizonyított, mellékhatásoktól mentes gyógyszerterápia. A régebbi antidiabetikumok, mint a metformin vagy glitazonok nem igazán tudtak megfelelni az elvárásoknak, ezért a GLP-1-agonista osztályba tartozó, modern antidiabetikus gyógyszereket alkalmazzák, amelyeknek a vizsgálatok szerint mérsékelt a hatásuk. Ugyanez vonatkozik az obetikolsavra, amely már megtalálta helyét a kolesztatikus májbetegségekben, és a nem egészen új E-vitaminra. Ezeknek a vizsgálatoknak a jelentős végpontjai a fibrózis javulása, a NASH javulása és a mortalitás csökkentése.

IRODALOM

Simon TG et al. Non-alcoholic fatty liver disease and incident major adverse cardiovascular events: results from a nationwide histology cohort. Gut 2021; Published Online First: 11 Sep 2021. doi: 10.1136/gutjnl-2021-325965

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Dr. Kovács Attila Géniusz fődíjas reumatológus főorvos alighanem a legsikeresebb kvízjátékos. Rangos Katalin beszélgetett vele.