hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

A nehezen kezelhető reumatoid artritiszes betegek terápiáját javíthatja

A reumatoid artritiszben szenvedő betegek körülbelül egyharmadánál nem bizonyulnak hatásosnak a jelenleg elérhető terápiás irányelvek, amely célja a tünetmentességhez közeli állapot elérése.

Az ízületek gyulladásos elváltozásával járó reumatoid artritiszben szenvedő betegek ún. „nehezen kezelhető” csoportjának terápiájához vihet közelebb az a közelmúltban megjelent nemzetközi tudományos publikáció, melynek első szerzője dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. Becslések szerint a reumatoid artritiszes betegek harmadánál nem kellően hatásosak a jelenleg elérhető terápiás ajánlások. Az európai együttműködéssel megvalósuló munka során most első lépésben definiálták, hogy kik sorolhatóak ebbe a csoportba – az erről szóló közlemény a reumatológia nemzetközi szinten vezető lapjában jelent meg –, ezt követően pedig megkezdődött egy új ajánlás kidolgozása az érintett páciensek kezeléséhez.

A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun kórkép, amely az ízületek gyulladásos elváltozásaival jár. Átlagosan a népesség 0,3-0,6 százalékát érinti, vagyis Magyarországon több tízezer ember küzd ezzel a betegséggel. A betegség kezelése sokat javult az elmúlt két-három évtizedben, számos új gyógyszer, biológiai és célzott terápia is elérhetővé vált, az orvosok munkáját pedig folyamatosan frissülő európai szintű protokoll segíti. Ugyanakkor tapasztalatok szerint a betegek körülbelül egyharmadánál nem bizonyulnak hatásosnak a jelenleg elérhető terápiás irányelvek, amely célja a tünetmentességhez közeli állapot elérése – mutatott rá dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. Mint hozzátette: nagyon heterogén betegcsoportról van szó, jellemzően azok tartoznak a „nehezen kezelhető” kategóriába, akiknek valamilyen súlyos társbetegsége (pl. tüdő- vagy szívbetegség, depresszió) van.

Nagy György klinikusi tapasztalatai alapján úgy vélte, külön ajánlás szükséges az ilyen betegek kezeléséhez, a reumatológusokat összefogó európai szakmai szervezet (European Alliance of Associations for Rheumatology, EULAR) pedig támogatta pályázatát. Ennek eredményeként született meg a nehezen kezelhető RA-s betegek EULAR definíciója. Az erről szóló publikáció, amelynek első szerzője dr. Nagy György, a reumatológia vezető nemzetközi tudományos lapjában, az Annals of the Rheumatic Diseases-ben jelent meg. A témában 32 fős, európai-szintű munkacsoport jött létre a Semmelweis Egyetem tanszékvezetőjének irányításával, amelyben a reumatológus szakorvosok mellett szakdolgozók, pszichológusok és az érintett betegek is képviseltetik magukat. A most publikált definíció összeállításához a munkacsoport egy kérdőívet készített, amelyet több mint 400 európai reumatológus töltött ki. Nagy György kiemelte: tapasztalatok szerint a reumatoid artritiszben szenvedő betegek harmada tartozhat a munkacsoport által „nehezen kezelhetőnek” (difficult to treat) elnevezett kategóriába. A most nyilvánosságra hozott definíció szerint a betegek három kritérium teljesülése esetén sorolhatók ide, a mérlegelésnél klinikai, laboratóriumi, radiológiai paramétereket, a korábbi kezeléssel kapcsolatos tapasztalatokat és a beteg szubjektív megélését is mérlegelni kell. A következő lépés, hogy külön terápiás irányelv készüljön ezen betegcsoport számára; az ezzel kapcsolatos munka már megkezdődött – mondta el dr. Nagy György, hozzátéve, hogy már a definíció megfogalmazása is fontos a klinikusok számára, mivel felhívja a figyelmet erre a problémára.

A nehezen kezelhető reumatoid artritisz biomarkereivel, klinikai jellemzőivel és patogenetikai hátterével kapcsolatos munka is fontos része a 2020. október 1-jével létrejött Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék tudományos tevékenységének. A további gyulladásos és immunológiai betegségeket is érintő, sokrétű kutatás mellett a tanszék célja, hogy egységesen jelenítse meg a diszciplínát a graduális és posztgraduális oktatásban – emelte ki dr. Nagy György. Három helyszínen folyik a tanszék által koordinált gyakorlat- és betegorientált oktatás: a tanszéknek helyet adó Budai Irgalmasrendi Kórházban, amely reumatológiai, valamint immunológiai osztályát dr. Nagy György vezeti; az egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben. A reumatológia az elmúlt két évtizedben rendkívül sokat fejlődött, az autoimmun és gyulladásos betegségek kerültek előtérbe, amit az oktatási tevékenységünk során is meg kívánunk jeleníteni – emelte ki a tanszékvezető.

A tanszékvezető által irányított transzlációs kutatások egy része a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben, dr. Buzás Edit igazgatóval együttműködésben valósul meg. Mint dr. Nagy György kiemelte, ebben az intézetben kezdte hazai kutatómunkáját húsz évvel ezelőtt, a közös munka pedig azóta is folyamatos. A tanszék intenzív transzlációs és klinikai kutatási együttműködéseket folytat a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán dr. Merkely Béla rektor vezette kutatócsoporttal, többek között az RA-s betegek kardiovaszkuláris rizikójával kapcsolatban. A tudományos munka másik, alapkutatásokkal összefüggő ága az Élettani Intézettel, dr. Mócsai Attila egyetemi tanárral és dr. Németh Tamás adjunktussal közösen valósul meg.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés