2020. október. 24., szombat - Salamon.
hirdetés
hirdetés

A cumi a szoptatás ellensége?

A WHO már nem tiltja

A korábbi gyermekgyógyászati irányelvek egyértelműen a cumi és cumisüveg használata ellen foglaltak állást azzal a nem titkolt szándékkal, hogy növeljék a kizárólagosan szoptatott babák arányát. A tudományos adatok azonban nem bizonyítják, hogy a cumi károsan befolyásolná a szoptatást, ezért ezek fényében módosultak a szakmai irányelvek. Az Egészségügyi Világszervezet érvényes dokumentuma a kategorikus tiltás helyett ma már árnyaltabban fogalmaz, és elsősorban a szülők objektív tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozza.

Ha van kétségbevonhatatlan tény az újszülöttek és csecsemők táplálására vonatkozóan, akkor az egészen biztosan ide tartozik, hogy az élet első időszakában az anyatej az ideális táplálék, melynek rövid és hosszú távú előnyös egészségi hatásait többszörösen igazolták. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6 hónapos korig javasolja a kizárólagos szoptatást, majd szilárd táplálékok bevezetése mellett az anyatej adását egészen 1 éves korig.

A meggyőző bizonyítékok ellenére a mindennapi valóság sajnos messze elmarad a szakmai ajánlásoktól: bár a szülés után az anyák többsége általában megpróbálkozik a szoptatással, a szoptatott babák aránya ezt követően meredeken csökken, és 3 hónapos korban már csak a csecsemők kevesebb mint fele kap kizárólagosan anyatejet.

A helyzetet látva nem meglepő, hogy kutatások tömege foglalkozik azon tényezők feltérképezésével, melyek hatással lehetnek az anyák csecsemőtáplálással kapcsolatos döntéseire. Egy 2018-ban nyilvánosságra hozott vizsgálatban például hat faktor szempontjából elemezték, hogy azok miként befolyásolják a szoptatási hajlandóságot. Ezek a következők voltak: (1) anyai dohányzás, (2) a szülés módja (császármetszés vs. hüvelyi szülés), (3) hányadik szülés (paritás), (4) az újszülött és az anya kórházi szeparációja (korai bőrkontaktus, rooming-in elhelyezés), (5) az anya iskolázottsági szintje és (6) a szoptatási tanácsadás elérhetősége. Az derült ki, hogy kedvezőtlenül hat a szoptatási arányokra, ha az anya kevésbé iskolázott, elmarad a korai kötődés lehetősége a szülés után, illetve az anya dohányzik.1

Az erre vonatkozó felmérések – az elemzésbe bevont tényezőktől, a vizsgálat metodikájától, a résztvevők körétől stb. függően – némiképpen eltérő körben jelölik meg a szoptatási arányok szempontjából legfontosabb körülményeket, de az eredmények nagyjából azonos csapásirányt követnek. Van azonban egy olyan tényező, mellyel kapcsolatban igencsak ellentmondásos útmutatásokat, üzeneteket találhat az a szülő, aki tájékozódni szeretne a témában, ami nem kis dilemmát szülhet, leginkább az elsőgyermekes szülők fejében. Ez pedig a nagy kérdés: szabad-e cumit adni a csecsemőnek, vagy eleve aláássa a szoptatás sikerét az a szülő, aki ilyet tesz.

Korábban a cumi és cumisüveg tiltólistán volt

A gyermekgyógyász szakmai társaságok hagyományosan a cumisüveg és a cumi ellen foglaltak állást arra hivatkozva, hogy a cumisüvegből történő táplálás és a cumi egészen más technikát kíván a babától, mint az anyamellből történő szopás. Ez pedig – azon túl, hogy a hatékony és rendszeres szopás elmaradása csökkenti a termelődő tej mennyiségét – azzal a következménnyel is járhat, hogy a mellbimbó kisebesedik, mellgyulladás alakul ki, ami további akadályokat gördít a szoptatás elé, igazi circulus vitiosus alapját megteremtve. Ezen túlmenően érvként hozták fel a cumi ellen többek között azt is, hogy az a baba, aki korán kap cumit vagy cumisüvegből táplálják, nehezebben sajátítja el az anyai mellből történő hatékony szopás technikáját, illetve cumihasználat mellett az anya kevésbé képes helyesen értelmezni a csecsemő éhségérzettel kapcsolatos jelzéseit.

E vélemények nyomására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF 1991-ben kiadott közös dokumentuma is a korai cumisüveg- és cumihasználat ellen foglalt állást a szoptatás elősegítése és a kizárólagos szoptatási arányok javítása érdekében.

Az újabb kutatások fényében azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy jórészt anekdotikus adatokon és obszervációs vizsgálatok eredményein alapszik az a vélekedés, miszerint éppen a cumihasználat következtében csökkenne jelentős mértékben a 3–6 hónapos korban továbbra is kizárólagosan szoptatással táplált csecsemők aránya.

Egy 2013-ban publikált vizsgálatban például a szülés utáni négy hónapban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya 79%-ról 68%-ra csökkent a következő nyolc hónapban, amikor a kezdeti „cumitilalmat” követően már megengedett volt cumi adása. A szerzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az élet első négy hónapjára érvényes tilalom a cumin túl nem terjedt ki a tápszeradásra is, így nem volt egyértelműen kimondható, hogy a szoptatási arány jelentős csökkenéséért kizárólag a cumi használata lenne okolható, vagy abban szerepet játszott a tápszer is.2/

Egy 2011-ben elvégzett Cochrane-metaanalízis ugyancsak azzal a következtetéssel zárult, hogy összesen 1302 egészséges, időre világra jött újszülött adatai alapján nem bizonyítható, hogy a cumihasználat szignifikánsan csökkentené a kizárólagos vagy részleges szoptatás arányát akár három hónapos, akár négy hónapos korban.3

Nem mindig egyértelmű az sem, hogy valóban a cumi és/vagy cumisüveg az oka a szoptatás abbamaradásának, vagy a cumihasználat megkezdése az anya szándékának egyik jele, hogy készen áll az elválasztás megkezdésére.

Az új adatok fényében mára változtak az ajánlások

A cumi és cumisüveg szoptatási hajlandóságra gyakorolt hatását egyértelműen igazoló adatok hiányában 2018-ban a WHO is módosította az 1991-ben a bababarát szülészeti ellátásra vonatkozóan kiadott dokumentumát (Baby-Friendly Hospital Initiative [BFHI]), mely 10 lépésben összegezte a kizárólagos szoptatás elősegítéséhez szükséges lépéseket, ennek 9. pontjában tiltva a cumi és cumisüveg korai használatát. A módosítás célja az volt, hogy a revideált útmutató jobban megfeleljen az újszülöttek és csecsemők igényeinek, illetve olyan speciális szituációknak, amikor például terápiás beavatkozások során alkalmazzák a cumit fájdalomcsillapításra olyan esetekben, amikor szoptatásra vagy bőrkontaktusra nincs lehetőség.

A módosított útmutatóból már kikerült a cumi és cumisüveg kategorikus tilalma, ehelyett a dokumentum úgy fogalmaz, hogy – az azt igazoló adatok fényében, hogy a szoptatási arányok nem különböznek szignifikánsan attól függően, hogy az adott csecsemő kapott-e cumit és/vagy cumisüveget – alapvetően nem tiltott ezeknek az eszközöknek a használata, azonban a szülőknek objektív tájékoztatást kell kapniuk az előnyökről és a hátrányokról, hogy tájékozott döntést hozhassanak. Fontosnak tartják kiemelni ugyanakkor, hogy a cumi és cumisüveg adásával célszerű addig várni, amíg beáll az újszülött normális szopási rendje (ez általában 2–4 hetet vesz igénybe a megszületés után), és csak ezután próbálkozni ezzel. Ezt követően is fontos, hogy a szülők csak mértékkel éljenek a cumi és cumisüveg adásának lehetőségével, ezek használata ugyanis higiénés aggályokat is felvethet, emellett befolyásolhatja a szájüreg és fogak fejlődését – fogalmaz a WHO dokumentuma.4

A cumi és a cumisüveg tehát hivatalosan is lekerült a tiltólistáról, ám az erre vonatkozó ajánlások betartása szükséges, hogy a cumi valóban ne legyen a szoptatás ellensége.

 

Hivatkozások:

1.         Cohen SS, et al. Factors associated with breastfeeding initiation and continuation: A meta-analysis. J Pediatr. 2018;203:190–196.

2.         Kair LR, et al. Pacifier restriction and exclusive breastfeeding. Pediatrics. 2013;131:e1101–e1107.

3.         Jaafar SH, et al. Pacifier use versus no pacifier use in breastfeeding term infants for increasing duration of breastfeeding. Cochrane Database Syst Rev. 2011 Mar 16;(3):CD007202.

4.         BFHI Guidance & 10 steps to Successful Breastfeeding. Revised by WHO 2018. https://www.who.int/activities/promoting-baby-friendly-hospitals/ten-steps-to-successful-breastfeeding

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 6,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!