hirdetés
2019. október. 16., szerda - Gál.
hirdetés

Politikusok úsztatják el a vastagbélszűrési projektet

Vastagbélszűrés: ötszázan még élhetnének

Ha holnap megérkeznének a háziorvosi rendelőkbe a minták beküldésére szolgáló eszközök, akkor is kétséges lenne, hogy 2018. november 30-áig el lehetne-e végezni 75 000 ember szűrését, amit az uniós forrásokért cserébe vállalt a projektgazda ÁNTSZ, illetve annak jogutóda, az Emmi Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága, amelyet Szentes Tamás helyettes államtitkárként vezet.

hirdetés

Idén megkezdődik a rendszerszintű vastagbélszűrés – jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán éppen egy évvel ezelőtt, tavaly március 7-én. Ennek ellenére azonban – miközben évente 10 ezer honfitársunk betegszik meg, és ötezren meg is halnak kolorektális daganat következtében –, úgy tűnik, a szakpolitika képtelen elindítani az országos vastagbélszűrési programot. A kezdést tavaly őszre, majd év végére, később idén januárra, végül pedig márciusra ígérték; ám most is elmaradt. Pedig a projekt első lépcsőjére uniós és hazai forrásokból összesen 6,4 milliárd forint állt rendelkezésre már tavaly. Az uniós finanszírozásért cserébe a kormány vállalta, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkenti a vastagbélrák halálozást, ahogyan ígéretet tettek arra is, hogy 2019-től az állam viseli a szűrés minden költségét.

A három évből egy már eredmény nélkül úszott el, ehhez képest a projektfelelős még mindig nem igazán foglalkozik a végrehajtással. A kitek, és a szűrés második lépcsőjének biztonságos végrehajtásához szükséges tornyok közbeszerzését február közepén és végén írták ki. Egyelőre nem kötötték meg a szerződéseket azzal a hétszáz háziorvosi praxissal sem, amelyek 2016 óta jelezték részvételi szándékukat a szűrőprogram végrehajtásában. A háziorvosok egyébként már tavaly szeptemberben várták a kiteket és borítékokat, ám azóta sem kaptak tájékoztatást arról, hogy ezek miért nem érkeztek meg, és miért késik a program bevezetése. Miközben a kommunikáció szerint: a szűrőprogram végrehajtásának frontvonalában a háziorvosok állnak.

A közbeszerzések és a szerződéskötések késlekedése azért is érthetetlen, mert tavaly márciusra indításra előkészítették az eszközbeszerzési kiírásokat, igaz, azokat „felsővezetői döntések hiányában nem lehetett szabályosan továbbvinni”. A programban dolgozók folyamatosan jelezték a problémákat a projekt felelős vezetőjének, ám nem kaptak érdemi támogatást.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A vastagbélszűrési program 2016 februárja óta van megvalósítási szakaszban, elindítását 2016 júniusában sajtótájékoztatón harangozta be Zombor Gábor korábbi, és Ónodi-Szűcs Zoltán jelenlegi egészségügyért felelős államtitkár. Akkor azt ígérték, nem egy projektet indítanak, hanem hosszú évtizedeken és politikai ciklusokon átívelő szűrőprogramot. Az eseményen ott volt Szentes Tamás – akkor még az OTH vezetőjeként –, aki jelenleg helyettes államtitkárként felel a projektért.

A MedicalOnline szerette volna megtudni, hogy mi a program ismételt csúszásának oka, ezért egy múlt heti, szakmai konferencián Mészáros János helyettes államtitkárt kérdeztük róla, aki azonban – bár éppen arról tartott előadást, miképpen használják fel az uniós forrásokat az egészségügyben, többek között a népegészségügyi programokban – azzal hárította el lapunk érdeklődését, hogy a projektért Szentes Tamás felel. Amikor azt firtattuk, hogy az államtitkárságon esetleg tudhatnának egy, a kormány által kiemelten, és anyagi forrásokkal is bőséggel támogatott szűrés bevezetésének állásáról, a helyettes államtitkár ismét elhárította az érdeklődésünket.

Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk a vastagbélrákra visszavezethető halálozásban, és igen magas a rákmegelőző polipok előfordulási aránya is. Így – évtizedek óta – nagyon indokolt lenne az országos vastagbélszűrési program bevezetése. Kivétel nélkül ezt igazolta az elmúlt húsz évben lefolytatott 12 pilot valamennyi eredménye. Most végre akadt egy kormány, amely elszánta magát erre a fontos lépésre, forrásokat is biztosítva a projekthez, a tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárságon viszont elúszni látszik ez a népegészségügyi szempontból is kiemelt fontosságú ügy. Ráadásul a késlekedés a tagállami forrásvesztés lehetőségét is magában hordozza, hiszen a projektgazda 75 000 fő szűrését vállalta az unió által biztosított pénzért cserébe 2018. november 30-áig.

Kétséges, hogy ezt teljesíteni tudnák. De ami ennél sokkal fontosabb: ha időben elindult volna a szűrőprogram, a becslések szerint ma ötszázzal több honfitársunk lehetne életben.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy mai sajtótájékoztatón így reagált a hírre.

A minimumfeltételek ugyanott buktak el
Ónodi-Szűcs Zoltán – azóta sutba vetett – öt pontjának egyike a kompetencia alapú minimumfeltételek kidolgozása volt. A feladatot a kórházfenntartónál helyetteseként dolgozó, majd tisztifőorvossá előléptetett – az előző ciklusban egészségügyért felelős főpolgármester-helyettesként dolgozó – Szentes Tamásra bízta. A plasztikai sebészetről a politikára átnyergelő Szentes 2016 nyarán egy szűkebb szakértői csoportot állított fel a munka elvégzésének támogatására. A felkért szakembereknek – kiforrott koncepció híján – leginkább táblázatokat kellett kitöltögetniük. Miközben az államtitkár éppen két évvel ezelőtt ígérte meg, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gondozásában 2016 júliusára elkészül a kompetenciaalapú minimumfeltételekről szóló rendelet, az a mai napig nem jelent meg. Igaz, arra sem nagyon kíváncsi senki, hogy a most érvényben lévők hogyan teljesülnek.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink