hirdetés
2019. november. 13., szerda - Szilvia.
hirdetés

Új korszakok és régi lemezek

Mérföldkőhöz érkezett az EESZT, új korszak kezdődött az Egészséges Budapest Programban, csak az alapellátásban nincs változás: a szervezettség és az irányítás egyaránt gyenge.

hirdetés

Tisztább és átláthatóbb lett a magyar egészségügy dokumentációs rendszere az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) két évvel ezelőtti bevezetésének nyomán. Minderről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője beszélt az IME egészségügyi szaklap keddi konferenciáján, ahol arról is beszámolt, már most számos olyan adatstruktúra érhető el az EESZT-ben, amely rámutat, melyek azok a kritikus pontok, amelyek rendbetételével jobbá válhat a betegellátás.

Mérföldkőhöz érkezett az EESZT a magánszolgáltatók 2020. januári csatlakozásával – fogalmazott a szakember, emlékeztetve: adatszolgáltatási kötelezettségük csak jövő év júniusától lesz a friss belépőknek. Január 1-jétől nem lesz kötelező a felírási igazolások használata, papír vényt csak akkor kell – az e-recept mellett – kiadni, ha azt a beteg kifejezetten kéri. Az átmeneti időszakban előírásszerűen marad viszont majd a papíralapú dokumentáció az e-beutaló esetében, amelyet 2021-től minden állami szolgáltatónak használnia kell; a magánellátóknak megadják a lehetőséget, hogy használják az e-beutalót.

A tér a betegek gyógyítását szolgálja, az abban összegyűlt adatok egyelőre csak a gyógyítás során használhatóak – szögezte le Szabó Bálint, hozzátéve azonban azt is, hogy az adatokat elemezhető formában, kutatási célból is rendelkezésre tudják bocsájtani, amennyiben erről rendeletet alkot a döntéshozó.

Az ágazatvezetés számára egyébként már most is számos, döntéstámogató elemzés áll rendelkezésre. Naprakész információkhoz juthatnak például a vénykiváltások számáról, vagy a sürgősségi betegellátó osztályok forgalmáról. Ezek az összesítések megmutatják, hol kell hozzányúlni a rendszerhez, aminek nyomán számos ellátási problémára megoldás születhet.  

Az elmúlt két esztendő adatai rámutattak arra is, hogy míg tavaly a ki nem váltott e-receptek aránya 25-30 százalékot tett ki, idén ugyanez a szám már csak 21 százalék volt. A főosztályvezető szerint ez arra utal, hogy az EESZT hatással lehet az adherenciára is azzal, hogy az orvos számára lehetővé teszi annak követését, hogy a beteg betartotta-e a terápiára vonatkozó utasításokat. Kevesebb lehet a feleslegesen, vagy ismételten elvégzett vizsgálatok száma, a gyógyszerkassza költése, ami milliárdos megtakarítást jelenthet az egészségügy büdzséjében.

A felíró és a kiváltó részére egyaránt biztonságosabbá tették az e-recept használatát annak az új struktúrának a felállításával, amelyben három hónapig tárolhatóak az aktív rendelvények. A fejlesztés lehetővé teszi az expediálást akkor is, ha az EESZT technikai okokból, vagy központi rendszerhiba miatt leáll – ismertette Szabó Bálint, aki szerint a teret a felhasználók igényei mentén fejlesztik tovább, így 2020-tól a rendszer valamennyi oda feltöltött dokumentumot – laborlelet, ambuláns lap, szakorvosi javaslat – az e-recepthez hasonlóan egységes struktúrában fogadja majd be. Folyamatban van, és jövőre fejeződik be az öt évre visszamenő betegdokumentáció feltöltését előkészítő projekt, és ugyancsak a következő évtől élesben is csatlakozhatnak az erre kialakított interfészekhez a telemedicina- és mobileszközök.

A felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai infrastruktúra segítheti a szakmai regiszterek töltését – folytatta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy az EESZT szakmaspecifikus elemzőrendszerek kialakítását is képes támogatni.

Alapellátás: egy biztos kéz kellene

Következetes építkezésre van szükség az alapellátásban, mert az ott dolgozóknak éppen a kiszámíthatóságra lenne a legnagyobb szükségük. Ezt már dr. Dózsa Katalin, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa fejtette ki előadásában.

Bár jelentős forrásbevonás történt az elmúlt kilenc évben, még mindig keveset költünk az alapellátásra. A finanszírozás nem ösztönöz a preventív és definitív ellátásra, és a hatáskörök bővítésére is szükség van. A WHO értékelések alapján az alapellátás szervezettsége és irányítása egyaránt gyenge, sokkal erősebb koordinációra lenne szükség, ehhez egy biztos kézre kellene bízni a területet.

Mindeközben számos innovatív és előremutató megoldás született az alapellátásban – így például az egészségfejlesztési irodahálózat –, és a Pénzügyminisztérium Versenyképesebb Magyarországért programjában is jó terveket fogalmaztak meg a szakemberek – vélekedett a „Lakóhelyközeli Egészségügyi Ellátás Fejlesztése” elnevezésű (al)projektre hivatkozva, amelyben 42 praxis vesz részt, a korai felismerést, az elkallódott betegek felkutatását tűzve ki célul.

A korai, és a gyógyítással megelőzhető halálozás magas száma, vagy az ambulánsan gondozható krónikus betegségek miatti hospitalizáció ideje csak az alapellátás megerősítésével csökkenthető – figyelmeztetett Dózsa Katalin. Mindazonáltal ahhoz, hogy a betegségeket még a korai stádiumban felismerjék, sokkal több időt kellene szentelni egy-egy állampolgárra az ellátás során, és nem ártana az állampolgárokat sem akár adó- vagy járulékkedvezményekkel ösztönözni arra, hogy eljárjon a szűrésekre, és maga is tegyen az egészségéért. Ugyanakkor a tapasztalatok és felmérések azt mutatják, hogy a háziorvosok túlnyomó többsége csak akkor végez szűrő jellegű vizsgálatokat, amikor a beteg már konkrét panaszokkal érkezik a rendelőbe, márpedig ekkor már szervi károsodást okoz akár a diabétesz, akár a magas vérnyomás.

Az alapellátás-fejlesztési programok részben az ÁEEK-hoz, részben a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) delegáltak, amelyek közös mederbe terelése, összehangolása szükséges ahhoz, hogy a források megfelelő hatékonysággal hasznosuljanak – mondta a szakember.

Össztűz alatt folyik a munka az EBP-ben

Ezúttal nem füstölgött a jegyzetelők ceruzája, miközben elhangzott az Egészséges Budapest Programról szóló legfrissebb beszámoló az IME 19. alkalommal megrendezett szolgáltatásmenedzsment konferenciáján. A projekt korábbi, gyorsbeszédű miniszteri biztosa, Cserháti Péter adatokban bővelkedő előadásai után alaposan előkészített, ám érdemi információktól mentes összefoglalót tálalt Tóvizi Attila, aki június 18-a óta az ÁEEK főigazgató-helyettese, és – mint fogalmazott –„szervezetépítő szakemberként vezényli az egészségügy infrastrukturális, eszközparki és informatikai rekonstrukcióját” a közép-magyarországi régióban.

„Könnyebb feladatom lenne, ha volna némi luxusautó kereskedői tapasztalatom, de mivel ilyen nincsen, sajnos a programnak be kell érnie egy mérnök-közgazdász végzettségű, menedzserszemléletű szakemberrel” – folytatta önmaga bemutatását Tóvizi, hozzátéve, hogy célja „az orvosszakma összehangolása a műszaki területtel annak érdekében, hogy határidőn belül, a leghatékonyabban és a legmagasabb minőségben hajtsuk végre a projektet”, amelynek nyomán „négymillió ember ellátása fog drasztikusan megváltozni”.

Miután méltatta a kormány – uniós forrásokból végrehajtott, 2006-ban előkészített – vidéki kórházfelújításait, emlékeztetett, hogy az EBP-re 2026-ig 700 milliárd forintot költenek majd el annak érdekében, hogy a „résztvevőket és a kormányt támadó össztűzben” építsenek, beszerezzenek és fejlesszenek, hogy soha korábban nem tapasztalt minőségi javulás történjen a főváros egészségügyi ellátórendszerében.

Ezután elsorolta, hogy 2026-ig centrumkórházakat, országos intézeteket, társkórházakat és  járóbeteg-szakrendelőket fejlesztenek. Miután a „szervezetépítő szakember” felolvasta, hogy milyen eszközökre költöttek – amelyeket majd csak év végéig adnak át maradéktalanul az intézményeknek –, elmondta azt is, hogy 12 ezer monitorral, laptoppal, nyomtatóval és iPad-del könnyítették az egészségügyi dolgozók munkáját, hiszen „mit sem ér az egységes informatikai rendszer drága eszközök nélkül”.

Beázott falak, penészes öltözők, omló vakolat – festett képet a főigazgató-helyettes a budapesti kórházak jelenlegi állapotáról, majd azt ígérte, az infrastrukturális fejlesztések lesznek a leglátványosabbak az EBP-ben. Aktualitásként beszámolt arról, hogy hosszas procedúra után 2019 novemberében eredményt tudtak hirdetni 17 társkórház tervezési közbeszerzési eljárásában (a tervpályázatokat tavaly december végén hirdették meg 19 társkórházra), az Észak-közép-budai Centrum – Új Szent János Kórház és Szakrendelő esetében pedig ugyancsak novemberre datálható a közbeszerzési eljárás kiírása a tervezésre.

Bár az IME-konferenciákon rendre kérdezhetik az előadókat a résztvevők, az EBP-ért felelős főigazgató-helyettes előadása végén azonnal sietve távozott a teremből, az újságírók érdeklődését pedig azzal hárította el, hogy a kolléganői „felszólították arra, hogy rohanjon”.

Aktualitások az onkológián

A nyári sajtóhisztériából – amivel nem az intézményen, hanem annak korábbi vezetőjén, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszteren próbáltak fogást találni – megerősödve került ki az Országos Onkológiai Intézet (OOI), ezt igazolja vissza a 98 százalékos betegelégedettség, ami valamennyi részlegen általános – fogalmazott az elmúlt közel harminc év fejlesztéseit bemutató előadásában prof. dr. Polgár Csaba mb. főigazgató.

A XII. kerület elég jól áll a kerületenkénti egy CT arányszámban – jegyezte meg a professzor egy korábbi eszközbeszerzést bemutató dia előtt, célozva Karácsony Gergely, Budapest nemrégiben megválasztott főpolgármesterének kampányígéretére. Hangsúlyozta, hogy nem a CT-k és MR-ek számával van probléma az országban, hanem a finanszírozott vizsgálatok számával. Elmondta azt is, hogy az OOI-ben éjjel-nappal, és hétvégente is dolgoznak ezek a berendezések, diagnosztizálva a betegeket. Bár számos vizsgálatot TVK felett végeznek el, ennek ellenére a meglehetősen jó finanszírozásnak köszönhetően az OOI-nek még 30 napon túli tartozása sincs.

Új mellkasi központ épül az intézet területén 3,2 milliárd forintos kormányzati támogatással, amelynek átadását jövő júniusra tervezik. Szeptemberben, 378 millió forintos saját forrásból álltak neki a fej-nyak sebészeti osztály felújításának, ami november végére készül el – sorolta az aktualitásokat a főigazgató.

Az EBP keretéből 10,3 milliárd forintot biztosítottak a 11 ezer négyzetméteres egynapos onkodiagnosztikai tömb felépítésére, amely mélygarázst, képalkotó diagnosztikai és molekuláris patológiai részlegeket, valamint kutatóosztályokat is befogad majd. Az épület legfelső szintjén alakítják ki az országos, virtuális telemedicina központot. A tervpályázatot várhatóan még az idén kiírják, az átadás pedig 2021-22-ben történhet meg.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink