hirdetés
2019. október. 18., péntek - Lukács.
hirdetés

Túlélni a hideget és a sötétet

A télre vagy a hidegre gondolva többnyire a megfázás és a sok C-vitamint tartalmazó mézes-citromos tea jut eszünkbe. A Pharma Tribune cikke néhány kevésbé nyilvánvaló aspektusát villantja fel a téli vitaminpótlásnak.

hirdetés

Ha megfázás, akkor szinte már automatikusan a C-vitamin után nyúlunk a polcon. A C-vitamin különösen azért fontos, mert télen a friss gyümölcsök és zöldségfélék kevesebb mennyiségben és kisebb választékban állnak rendelkezésre, így azok is a dobozba zárt vitaminra szorulnak a hideg hónapokban, akik egyébként a vitaminbevitel természetesebb formáira esküsznek. Vannak helyzetek, amikor nemcsak az időjárás, hanem a fizikai terhelés mértéke is nagyban befolyásolja a felső légúti fertőzések előfordulását. Ilyen csoportot alkothatnak a szabadidős vagy hivatásos sportolók. Egy izraeli vizsgálatban azt elemezték, hogy napi 1 gramm C-vitamin adagolása miként befolyásolja a serdülőkorú úszóknál előforduló felső légúti infekciók előfordulási arányát, időtartamát és súlyosságát.1 A véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot a három téli hónapban végezték 39, versenyszerűen úszó serdülő bevonásával (átlagéletkoruk 13,8 év volt). Bár a C-vitamin-pótlás nem befolyásolta a felső légúti fertőzések előfordulási arányát, az egyes epizódok időtartama 22 százalékkal kisebb volt a C-vitamin-pótlásban részesült csoportban. Jóllehet a különbség összességében nem éri el a statisztikai szignifikancia határát, a nem lényegesen befolyásolta az összefüggéseket: míg a lányoknál nem mutatkozott számottevő hatás, a fiúknál 47 százalék volt a különbség a vitaminpótlás javára. A fiúk és lányok abban is különböztek egymástól, hogy a C-vitamin mennyisége milyen összefüggést mutatott az infekciós epizódok súlyosságával: a fiúknál kedvező hatást észleltek, a lányoknál azonban nem. A szerzők összességében azt a következtetést vonják le, hogy versenyszerűen úszó serdülőknél a C-vitamin nem befolyásolja a légúti fertőzések előfordulási arányát, ám fiúknál csökkenti mind azok időtartamát, mind azok súlyosságát.

Ha tél, akkor sötétség. Ha sötétség, akkor depresszió – szól a szokásos gondolatmenet. Azt pedig tudományos adatok sora bizonyítja, hogy a depresszió előfordulása nem független a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságtól, de befolyásolhatja az ómega-3-zsírsavak szintje is. Több vizsgálatban is azt találták, hogy a pszichotikus zavarokban szenvedők között az átlagosnál gyakoribb a D-vitamin-hiány előfordulása. Egy ugyancsak nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálatban a szérum 25-hidroxi-vitamin-D (25-OH-D) szintjét elemezték első pszichotikus epizód kapcsán – többszörös epizódok eseteivel, illetve egészséges kontrollokkal összehasonlítva, különös tekintettel az etnikai különbségekre. Az összesen 284 résztvevő bevonásával lefolytatott keresztmetszeti vizsgálatban nem észleltek különbségeket sem a pszichotikus csoportokban, sem pedig az egészséges kontrollok körében, ugyanakkor az etnikai kisebbségbe tartozó betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a szérum 25-OH-D-szintje, mint a többségi etnikai populációban. Ez arra utal, hogy az etnikai kisebbségbe tartozó betegeknél rutinszerűen meg kell határozni a D-vitamin-ellátottság mértékét, mivel az alacsonyabb szintek nagyobb számú és súlyosabb depressziós tünettel társulnak.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a jelenlegi ajánlásokban feltüntetett mennyiségnél jóval több D-vitamin is bevihető a szervezetbe, ám az adag meghatározásánál célszerű szem előtt tartani azokat a vizsgálati eredményeket is, melyek szerint nemcsak a túl kevés, hanem akár a túl sok D-vitaminnak is lehetnek kedvezőtlen egészségi hatásai.

Végül essen szó egy régebbi vizsgálatról, mert sokan csak decemberben keresik elő a fiókból a jól bevált multivitamint. Egy finnországi vizsgálatban egészséges felnőttek körében mérték a zsíroldékony vitaminok, a lipidek, az apolipoproteinek, az összfehérje, a hemoglobin, a vas és a szelén szintjét a januártól augusztusig tartó 7 hónapos periódusban egészséges laktovegetáriánusok, illetve olyan egészséges személyek között, akik állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyasztottak.3 Olyan résztvevőket vontak be a vizsgálatba, akik az adott étrendet a belépés előtt legalább 6 hónapon keresztül tartották. Mindkét csoportban a résztvevők fele a szokásos étrend mellett rendszeresen szedett multivitamin-készítményt. A vizsgálat kezdetekor a laktovegetáriánusok abban különböztek a vegyes állati/növényi táplálékot fogyasztóktól, hogy az előbbi csoportban alacsonyabb volt a szérumban a protein, apolipoprotein-A-I és apolipoprotein-C-II, ugyanakkor magasabb volt a standardizált alfa-tokoferol szintje. A vizsgálat ideje alatt a vegyes étrendet tartóknál csökkent a retinol és a standardizált alfa-tokoferol (márciusban és májusban), továbbá az apolipoprotein-A-I és apolipoprotein-C-II, valamint a szelén szintje, ugyanakkor emelkedett a 25-hidroxivitamin-D2, a 25-hidroxivitamin-D3, a koleszterin és a HDL-koleszterin értéke, valamint a HDL-koleszterin/koleszterin arány. Az apolipoprotein-B szintje előbb csökkent, majd emelkedett. A laktovegetáriánusok csoportjában a szérum szelén- és proteinszintje a vizsgálat ideje alatt csökkent, míg a retinol és alfa-tokoferol koncentrációja végig magasabb szinten maradt, mint az állati eredetű táplálékot is fogyasztóknál. Laktovegetáriánus étrend mellett alacsonyabb volt a keringésben a koleszterin és a szelén szintje, ugyanakkor magasabbnak bizonyult a retinolé és a standardizált alfa-tokoferolé, mint vegyes táplálkozás kapcsán. A szerzők arra következtetnek, hogy a multivitamin-pótlás különösen az északi régióban élő, vegyes étrenden lévők esetében kiemelt jelentőségű (mint például Finnországban is), mivel a késő téli és a kora tavaszi hónapokban jobb retinol-, alfa-tokoferol-, D-vitamin- és szelénellátottságot biztosít.

 

Irodalom

1. Constantini NW, et al. The effect of vitamin C on upper respiratory infections in adolescent swimmers: a randomized trial. Eur J Pediatr. 2011 Jan;170(1):59–63. doi: 10.1007/s00431-010-1270-z. Epub 2010 Aug 6.

2. Nerhus M, et al. Vitamin D status in psychotic disorder patients and healthy controls - The influence of ethnic background. Psychiatr res. 2015 Oct 20. pii: S0165-1781(15)30507-2. doi: 10.1016/j.psychres.2015.10.015. [Epub ahead of print]

3. Kumpusalo E, et al. Multivitamin supplementation of adult omnivores and lactovegetarians: circulating levels of vitamin A, D and E, lipids, apolipoproteins and selenium. Int J Vitam Nutr Res. 1990;60(1):58–66.

 

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink