hirdetés
2022. november. 29., kedd - Taksony.
hirdetés

Továbbra sem prioritás a járóbeteg-szakellátás

Az ágazatvezetés sokkal inkább priorizálja a fekvőbeteg-ellátást, mint a szakrendelők fejlesztését – hangzott el a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján, ahol az államosítással kapcsolatos ellenérvek is elhangzottak.

Nem prioritás a szakellátás  fejlesztése a szakpolitika számára – derült ki a szövetség szokásos éves felmérésének eredményeiből, amelyet Polák László elnökhelyettes ismertetett a konferencia első napján, szerdán Balatonfüreden.

Míg tavaly több mint 50, idén az összesen 42 válaszadó önálló szakellátó 48 százaléka ítélte elégtelennek a szakpolitika tevékenységét, így – bár sikerült valamelyest javítani a megítélésen – mindössze 1,75-ös átlagot sikerült elérniük a döntéshozóknak.

A koronavírus-járvány során a fenntartó kiváló munkát végzett a válaszadók 30 százaléka szerint, míg 27 százalékuk vélekedett úgy, hogy jól látta el feladatait, azaz a többség kapott érdemi segítséget, ugyanakkor az intézkedő szervek teljesítményét a felmérésben résztvevők negyede elégtelenre értékelte.

Az ágazat megítélése kicsit javult, a munkaerőhelyzet kicsit romlott – foglalta össze az elnökhelyettes, és ismertette, hogy az önálló szakellátók a szakpolitikától elvárják

  • a műszer- és eszközpark fejlesztését;
  • az intézményfejlesztést;
  • a humánerőforrás problémák megoldását;
  • a jogszabályi koherencia megteremtését.

Nem arányosak a bérek a terheléssel

Nemcsak a szakdolgozók, hanem a kisegítő személyzet béreit is rendezni kell – jegyezte meg Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke, aki a hivatásrend felmérésének eredményeit ismertette, amelynek során ugyancsak a járóbeteg-szakellátás helyzetét mérték fel a konferenciára készülve.

A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakasszisztensek 33 százalékának van másodállása, 46 százalékuknak az egészségügyben, ezen belül leggyakrabban a magánrendeléseken. Szakdolgozó-hiány jellemzően azokon a speciális területeken tapasztalható, ahol korábban szünetelt a képzés. A Covid-időszakot követően sokan nyugdíjba mentek, akik maradtak, azoknak a bérezése nem arányos a munkahelyi terheléssel – jegyezte meg az alelnök, aki szerint az orvosbérek emelésének nyomán feszültebbé vált az orvos-szakdolgozói viszony.

A beutalási renden és a betegutakon kellene változtatni a szakdolgozók véleménye szerint, erősítve a kapcsolatot az alapellátással. Továbbá szükségesnek tartanák:

  • ösztönző bevezetését a rendelőkben az ellátotti betegszám alapján;
  • nyugdíj utáni foglalkoztatás megkönnyítését.

Nemcsak a nyugdíjasok, hanem a vállalkozói jogviszonyban dolgozók alkalmazásának adminisztrációs terhein is könnyíteni kell – foglalta össze a szakellátási szövetség állásfoglalását Tóth Tibor, elnökhelyettes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ágazati szinten kell fedezetet találni az energiaválság nyomán emelkedő rezsiköltségekre. Ennek kapcsán később Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke jegyezte meg, hogy míg eddig a vasútegészségügy költségvetésének 1 százalékát tette ki a gázszámla, addig ez mára tíz százalékra emelkedett, ami kezelhetetlen növekményt jelent.

Fotó: archív
Fotó: archív

Ösztönözni kell a felhasználókat a telemedicina-szolgáltatások alkalmazására, ennek finanszírozását növelni kell, amellett, hogy a németpont rendszer felülvizsgálata is szükséges. A felesleges betegutak felszámolhatóak a szakorvosi gyógyszer- és gyse-rendelés revíziójával – folytatta Tóth Tibor, aki azt is elmondta, hogy az egyes intézmények kapacitásait a beteg-előjegyzési listáknak megfelelően kell beállítani.

Ne legyen államosítás!

A szövetség nem támogatja az államosítást – jelentette ki a helyettes elnök. Az önkormányzatok jelenleg évente 15-20 milliárd forintot költenek a fenntartásukban lévő rendelőkre, amelyek így adósság nélkül működnek. Az államosítással ez a támogatás elvész, ami nettó forráskivonást jelent az egészségügyből. A kórházakhoz integrált rendelők elsorvadnak, elmaradtak a beruházások és fejlesztések, mert a fekvőbeteg-ellátás nyomasztó problémái háttérbe szorítják a rendelőket.

Az önálló járóbeteg-szakellátók definitív ellátást biztosítanak, szemben a fekvőbeteg-intézményekhez csatolt rendelőkkel és az ambulanciákkal, amelyek így a kórházak előszobáját jelentik – jelezte, megjegyezve azt is, hogy a járóbeteg-ellátásban az egynapos sebészet valóban egy napos ellátást jelent, ahol – a számos előny mellett – lényegesen kevesebb a nosocomiális infekció is.

Finanszírozási revízió jön 

A szak- és fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának revízióját ígérte a konferencia szakmapolitikai kerekasztala mellől Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki szerint minderre most jó lehetőség kínálkozik, mert a Belügyminisztériumban operatívan oldják meg a problémákat.

A minőségi ellátást díjazó és a teljesítményt ösztönző finanszírozási rendszer kialakítását készítették elő a NEAK-nál, egységes, összemérhető indikátorokkal, az európai uniós guide line-ok honosításával kidolgozott irányelvekre épülő finanszírozási protokollok mentén. Figyelembe vennék a szövődmény-, halálozás- és reoperációs arányokat is. „Ha a kormány a terveket jóváhagyja, pilotintézményekben elindulhat ráfordítás-felmérés” – mondta a főigazgató, aki remélte, hogy mihamarább véget érhet az intézményekben az átlagfinanszírozás. Mint kifejtette, ennek számos káros mellékhatásainak egyike, hogy szignifikánsan csökkent a leadott teljesítmények elrontott tételeinek javítására való hajlandóság, így egyre rosszabb minőségű lesz az adatállomány, amely alapján az alapkezelőnél dolgoznak. A teljesítményfinanszírozás visszavezetésétől többek között azt is remélik, hogy sikerül ledolgozni azt a 20-25 százalékos visszaesést, amelyet a népegészségügyi célú szűrések terén tapasztaltak. A fekvőbeteg-ellátók az idei év első hét hónapjában 30-67 százalékon teljesítettek a 2019-es bázisévhez viszonyítva.

Bár a Covid időszakában volt némi javulás a telemedicina-ellátások számában, de ezen a szinten meg is rekedt ez az ellátási forma – számolt be a főigazgató, hozzátéve, hogy további felfutás csak akkor várható, ha a belső finanszírozási arányokon sikerül javítani.

Lesz rezsitámogatás, csak még nem tudni, hogyan

A kórházak lejárt adósságállománya stabilan növekszik, a július végi 36,2 milliárd forinthoz képest augusztus végéig 7 milliárd forinttal emelkedett, és elérte a 43 milliárd forintot – folytatta Kiss Zsolt. Az adósság belső összetételét egyelőre vizsgálják, de úgy tűnik, hogy a nagyobb részt nem az árubeszállítási elmaradások teszik ki. Nagy mozgástere egyébként nincsen az intézményeknek, mert a bérhányad jelenleg 85-86 százalékos.

Nem ismerjük a tényleges bekerülést, ezért tényleges értékelésére most még nincs lehetőség – fogalmazott az energiaárakkal kapcsolatban, de mint mondta, rezsitámogatást egyéni felmérés nyomán lehet majd biztosítani.

Amennyiben nincs hatóanyagváltás, ne legyen szükség szakorvosi véleményre a krónikus betegeknek felírt készítményeknél – tervezik még, azonban a hosszabbítás semmiképpen nem lehet automatikus, mert így nem követhető a beteg státusza. Az eeszt betegirányítási, betegútszervező felületté fogja kinőni magát – prognosztizálta Kiss Zsolt, aki szerint így kevesebb lesz az ismétlődő vizsgálatok száma, ahogyan ezt már tapasztalták a laborvizsgálatoknál.

Nem lesz közfinanszírozás a magánellátóknál

Egyelőre csak önkéntes bevallás alapján ismerik a járóbeteg-szakellátóknál a várakozási idő alakulását, de kontroll nincs, és rendkívül heterogén a jelentési hajlandóság, így csak az alapkezelőhöz ezres nagyságrendben érkező betegpanaszok kapcsán érzékelik, hogy fennakadások vannak az ellátásban. Egyelőre kérdés, hogy a magánszolgáltatók milyen mértékben vesznek részt az állami járóbeteg-szakellátás betegforgalmának csökkenésében. Bár a magánellátók jelentenek az eeszt-be, ám az ellátás teljes spektruma ennek alapján még nem követhető.

A főigazgató leszögezte, hogy a NEAK nem fog ellátásokat finanszírozni a magánszolgáltatóknál, mert a betegek ellátásához elegendő kapacitás áll rendelkezésre az állami intézményekben.

Nemcsak a Covid időszakában, hanem azt követően is nőttek a várakozási idők a járóbeteg-szakellátóknál – jelezte Pásztélyi Zsolt, megjegyezve azonban azt is, hogy 2022. első félévben 8 millió receptírás történt a közfinanszírozott, míg 370 ezer a magán ellótóknál, ami szerinte cáfolja azokat a becsléseket, amelyek szerint a betegek harmadát/felét a privát szolgáltatók látják el.

Az átlagos várakozási idő elérte a 30 napot, a szükséges várakozás szakmától függően 3-tól 68 napig terjedhet – ismertette a konferencián a Medicina 2000 májusi felmérésének eredményeit Polák László.

Nem csak a teljesítmény-elszámolás hiánya okozza, hogy nehézkes a bejutás az ellátásokra – vélelmezte a NEAK főigazgatója, a közönség soraiból hozzászóló intézményvezetők pedig számos más okot is felsoroltak.  Többek között megemlítették, hogy a Covid-járvány, a szolgálati jogviszony törvény és a munkaerőhiány nyomán megváltozott az intézmények szakmai portfoliója, és jól finanszírozott szakmák – mint például a kardiológia – estek ki. Nemcsak a paraszolvencia okozza a műtétes szakmák kapacitáscsökkenését, hanem az is, hogy nincs műtősnő, nincs asszisztencia, sem műtőssegéd. Helyenként pedig azért működnek félgőzzel egyes osztályok, mert nem tudnak több műszakra biztosítani szakápolót – hangzott el a konferencián.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink