2020. november. 29., vasárnap - Taksony.

Számba vették a koronavírus-járvány tanulságait

Az egészség-gazdaságtan feladata nem a spórolás, hanem rámutatni arra, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban felhasználni. Ennek tükrében értékelték a szakemberek a magyar egészségügy helyzetét.

A válsághelyzet elhárítása során hozott döntések és intézkedések költségeinek hasznosságáról nem történnek előzetes, mélyreható elemzések, amit az operatív törzs szükségesnek ítél, annak fedezetét a Pénzügyminisztérium igyekszik 24 órán belül biztosítani. A mérés és az értékelés a jövő feladata – fogalmazott előadásában Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) online konferenciáján. Hozzátette ugyanakkor, hogy reményeik szerint az eddigi kiadások ugyanúgy hasznosnak bizonyulnak majd utólag, ahogyan megtérül az orvosok várható, nagyarányú, és a szakdolgozók több ütemben megvalósuló 72 százalékos béremelése.

A koronavírus-járvány megbénította a magyar gazdaságot, a kormány – a korábban tervezett négyszázalékos növekedéssel szemben – immár öt százalék körüli visszaeséssel számol. A károk enyhítésére számos intézkedést fogadtak el, ennek jegyében rendezték át a 2020. évi költségvetést, és hozták létre a járvány elleni védekezési és a gazdasági alapokat – számolt be a szakember. Védekezésre eddig mintegy 600 milliárd forintot költöttek el, GDP arányosan pedig összesen 23 százalékot fordítottak kárenyhítésre.

A jövő évi költségvetést is erre a két alapra építve tervezték meg a pénzügyi tárcánál, amelynek nóvuma, hogy létrehozták a háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot, amely az egészségügy normál működésére és a járvány elleni védekezésre egyaránt fedezetet biztosít, és még nem tartalmazza az orvosbérek emelésére szánt mintegy 100 milliárd forintot.

Beváltak a költségvetési felügyelők

A kormány engedélyével használható fel a 2021-es költségvetésben szereplő 46 milliárd forintos struktúraváltási előirányzat, amely már az egészségügy szükséges átalakítását célozza, és az ebből eredő egyszeri és tartós finanszírozásokra szánják – tájékoztatott Berczik Ábel, hangsúlyozva azonban, hogy adósságkonszolidációra ez a keret nem fordítható. Az ágazati reformlépések során véget akarnak vetni az évről-évre zajló adósságrendezéseknek, a konszolidáció üzenete ugyanis az, hogy az az intézmény jár jól, ahol lazábban kezelik a tartozásállományt. Az eladósodás szempontjából kiemelkedő év volt a tavalyi, idén lényegesen moderáltabb az emelkedés mértéke – jegyezte meg.

Jelentős adósságcsökkenést tapasztaltak abban a 16 kórházban, ahová költségvetési felügyelőt rendeltek ki, volt olyan szolgáltató, ahol az előző év azonos időszakához képest másfél milliárd forinttal apadt a kintlévőség. A felügyelők – az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzéseivel szemben – a kórházi gazdálkodás folyamatába épített előzetes kontrollt biztosítanak, véleményükre és az adósságállomány kezelésére vonatkozó javaslataikra igényt tartanak a menedzsmentek – mondta a helyettes államtitkár.

A kórházgazdálkodás racionalizálása érdekében meghozott központi döntések és a strukturális változások szükségességét jelzik a költségvetési felügyelők tapasztalatai. Az eladósodást mérsékelheti ha egy egységes központi irányítású szerv koordinálná a tárgyalásokat, beszerzéseket és megrendeléseket – vélekedett a szakember, hangsúlyozva, hogy a beavatkozások ugyan hosszú távon megtakarításokat jelentenek, ugyanakkor számos szakmai területen elodázhatatlan a forrásbevonás.

A koronavírus-járvány az ellátórendszer számos hibájára mutatott rá – összegezte Berczik Ábel, aki szerint szükség van a racionalizálásra, például ott, ahol egymás mellett működnek azonos profilú kórházak, de az ellátórendszer hatékonyságának növelését szolgálja az egészségügyi jogviszony egységesítése is.

Döbbenet, pánik, újratervezés

Először a döbbenet, azután a pánik uralkodott el a kórházakban, végül elfogadva a helyzetet újratervezték a működésüket. Így fogalmazott előadásában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, megemlítve, hogy az első hullám során feleannyi betegellátás történt az intézményekben, mint a normál működés időszakában.

Az intézményvezetők nagy része hálás volt a márciusban bevezetett és augusztus végéig fenntartott átlagfinanszírozásért, mert a megváltozott ellátási szokások ellenére is ki tudták fizetni a béreket, és meg tudták valósítani a megkezdett beruházásokat. Kevésbé kedvezett ez a fajta finanszírozás a sokszakmás, akut ellátást nyújtó szolgáltatóknak, ahol május végétől már fokozatosan át tudtak volna térni a megszokott ellátásra, ám az átlagfinanszírozás miatt nem tudták igény szerint fogadni a betegeket. Ennek eredményeként soha nem látott mértékben pörgött fel az ellátás szeptemberben: az immár normál ütemben érkező betegek mellett kellett ellátni a nyár óta várakozó pácienseket is.

Mindez a járvány második hullámában dupla terhelést jelent a dolgozók számára, emellett egyre több a Covid-os beteg és fokozzák a feszültségeket az átvezénylések is. A budapesti ellátó helyek vezetőinek a munka szervezése mellett meg kell küzdeniük azzal a kihívással is, amit a most elinduló felújításokkal is – emlékeztetett az elnök Orbán Viktor miniszterelnök januári bejelentésére, miszerint minden más egészségügyi fejlesztést meg kell előznie az intézmények várótermeinek, kórtermeinek felújításának ott, ahol ez az elmúlt három évben nem történt meg.

A jó értelemben vett sarkosság hasznunkra volt – fogalmazott előadásában a koronavírus-járvány első hulláma idején az intézményekbe vezénylet kórházparancsnokokról szólva Ficzere Andrea, kiemelve, hogy az intézmények mindennapi működtetése mellett a járvány időszakában beáramló betegpanaszok és konfliktushelyzetek kezelésében is sokat segítettek az egyenruhások.

Szerencsés, hogy a kórházakat – ellentétben a tavasszal tapasztaltakkal – a második hullámban nem „szórják meg” Covid-os betegekkel, a jelenlegi eljárásrend fokozatos ágyfelszabadítást rendel el az igények figyelembevételével. Egyelőre minden beteget el tudnak látni, az elektív ellátások keresztmetszetét azonban az aneszteziológia, az ágyszám és az intenzívkapacitás szabja meg.

Elfogadható az új törvény, de átalakítások is kellenek

Ha józanul kommunikálunk, a megfelelő módosításokkal elfogadható az egészségügyiek jogállásáról szóló törvény – vélekedett Ficzere Andrea, bár megjegyezte, hogy az új jogszabály meghökkenést keltett a dolgozókban. A orvosi béremelésnek sokan örülnek, ugyanakkor az ápolók bére arányaiban elmarad e mögött, ráadásul a műszaki-gazdasági területen dolgozóknak semmi nem jutott. Márpedig „ha az üzemeltetést nem oldjuk meg, döcögős lesz az ellátás” – fogalmazott. A kivezénylés lehetőségétől sokan megijedtek, emiatt azt tervezik, hogy nem írják alá az új szerződéseket, ehelyett azt tervezik, hogy a magánellátásban vagy külföldön helyezkednek el; mások a teljes ágazat elhagyásáról beszélnek.

Veszélyben az ágazat, veszélyben a betegek – hívta fel a figyelmet az MKSZ elnöke, aki úgy vélte, hosszú távon kiszámíthatóságot biztosító életpályamodellre van szükség az egészségügyben, és javítani kell a munkakörülményeken is. Az intézmények, egyes szakmák koncentrálásában vezérlőelvnek kell lennie, hogy minél hamarabb a megfelelő minőségű ellátást nyújtó intézménybe kerüljön a beteg. Bár az innovatív technológiák befogadása elsőre drágább, de végül csökkenti az ellátás költségeit, ezért ezek finanszírozásának is meg kell jelennie a rendszerben, hogy megérje alkalmazni azokat.

Nem a spórolás, hanem az ésszerű tervezés a cél

Nem a spórolás az egészség-gazdaságtan feladata, hanem hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legtöbbet hozzuk ki – szögezte le előadásában Zemplényi Antal, a META elnöke, aki szerint amíg nincs végleges megoldás a vírus ellen, addig a járvány megfékezésén kell dolgozni, kérdés azonban, hogy ennek mennyire eshet áldozatul a gazdaság; ezért is kell elemezni az egészség és a gazdaság érzékeny viszonyrendszerét.

Eltérő stratégiák mutatkoznak itthon az első és a második hullám tekintetében, most a gazdaság működőképességének megőrzése élvez prioritást. A politikusok folyamatos döntési kényszerben vannak, fajsúlyos, olykor egymásnak ellentmondó tényezők figyelembevételével kell mérlegelniük, hogy milyen intézkedéseket vezetnek be.

Hosszú távon a transzparencia építi a hitelességet – mondta a META elnöke. Bár a veszélyhelyzet a gyors döntések időszaka, amikor nincs lehetőség komplex modellek kidolgozására, az átlátható adatok egyértelmű intézkedéseket eredményeznek, és segítik a kommunikációt is. A járvány ráirányítja a figyelmet, hogy az egészség nagy érték, és erős politikai igényt generált a változásra. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!