hirdetés
2020. október. 27., kedd - Szabina.
hirdetés

Januártól a sürgősségi ellátásért is fizetne kell annak, akinek tb-hátraléka van

A centralizációs törekvésektől a koronavírusig

Koronavírusról, a háttérintézmények megerősítéséről, finanszírozási kérdésekről, valamint a barna TAJ-osok sorsáról is szó esett a koronavírus-járvány tükrében az IME egészségügyi szaklap egészség-gazdaságtani konferenciáján.

Komoly centralizációs törekvések olvashatóak ki azokból a kérdőívekből, a melyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött ki mintegy 140 ezer orvosnak, egészségügyi dolgozónak és ágazati vezetőnek – emlékeztetett a szerdai konferencián elhangzó előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A szakmai szervezet álláspontja szerint az önálló járóbeteg-szakellátók függetlenséget meg kell őrizni, mert működésük költséghatékonyabb, mint a kórházak előszobájaként működő, integrált rendelőké. A rendelőintézetekben az ellátás szervezettebb, a várótermi várakozás kevesebb, az önkormányzatok pedig a fenntartásra fordított összeg 10-20 százalékával járulnak hozzá ezek működtetéséhez.

A centralizáló törekvések az elmúlt években sem segítették az egészségügy alkalmazkodóképességének növelését, ami viszont dr. Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnöke szerint a változás záloga. Az állami rendszerekben az információ megszerzése nehézkes, az innovációs készség csekély, pedig ez a kettő a kulcsa az ágazat ellenálló- és alkalmazkodóképességének. Bár nem kormányzati szándék, de a túlzott központosítás a magánbiztosítók előtt nyithat kaput, a gigaminisztériumba olvasztott, nem önállóan működő egészségügyi tárca, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az ÁNTSZ és az OEP többszöri átszabása ugyancsak a magánszektor térnyerését erősítették. A szakember szerint a centralizált rendszer is lehet működőképes abban az esetben, ha sikerül minden funkciót a megfelelő szinten kiépíteni.

A szervezeti átalakítások során szakembereket, tudást, ismeretanyagot veszítettek a háttérintézmények, amit vissza kell szerezni. Az ÁNTSZ mellett OEP szolgáltatásvásárlási funkcióinak megerősítése is szükséges – szögezte le Gaál Péter. Sinkó Eszter, a MEMT alelnöke mindehhez azt tette hozzá, a járvány felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van az önálló, egységes irányítás alá tartozó ÁNTSZ-re.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Szűkös mintavételi kapacitások, a laborok még bírják a tempót

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szervezeti megerősítésének szükségességéről nem, ellenben a koronavírusok családjáról, a SARS-CoV-2 lipidburkáról, a kórokozó eredetéről, a cseppfertőzés menetéről, a vírus okozta tünetekről hosszan számolt be előadásában Müller Cecília országos tisztifőorvos, és azt hangsúlyozta, a kockázati csoportokra a második hullámban is vigyázni kell. Jelezte, hogy a járvány reprodukciós rátája 2-3, ezért rendkívüli mértékben nő a fertőzöttek száma, a cél pedig az, hogy ezt az értéket egy alá szorítsuk. Ennek jegyében a fiatalokat arra kérte, hogy „tartsák féken a bulizást”.

Naponta hétezer tesztigény fut be a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, egyelőre a mintavételi kapacitás szűkös, a laborok viszont ki tudják elégíteni a megnövekedett keresletet – válaszolt kérdésre a tisztifőorvos. A mintavételi hiányosságok pótlására a közfinanszírozott betegszállítókat is munkába állították a megyénként két mentőautó mellé, amelyek eddig országszerte végezték ezt a feladatot. A betegszállítók tesztelési tevékenységét az Országos Mentőszolgálat koordinálja.

Szoros survillance tevékenység folyik, a szükséges és elégséges lépések egyensúlyának fenntartása a járványkezelés művészete – folytatta Müller Cecília, hozzátéve, hogy az NNK a WHO iránymutatásait követi a járvány kezdete óta. Hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a megszokott formában kell folynia, az iskolákban egyelőre kezelhető mértékben van jelen a fertőzés, így a digitális oktatás újbóli bevezetésére csak izoláltan, egy-egy intézményben lehet szükség.

Lehet oltás, és még újabb koronavírus is

Megriasztja a Covid-19 elleni védőoltás fejlesztésének és klinikai vizsgálatainak tempója Szlávik Jánost, a Dél-Pesti centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főorvosát, aki előadásában arra emlékeztetett, az ebola kapcsán ugyanez a folyamat hosszú évekig tartott. Azt is hangsúlyozta, hogy tudományos szempontok szerint, nagy körültekintéssel kell kiválasztani majd a megfelelő készítményt. Míg a tisztifőorvos arról számolt be, hogy már elkészültek azok az ütemtervek, amelyek az oltási rendet határozzák meg arra az esetre, ha piacra kerül a Covid-vakcina – első körben az egészségügyi dolgozók, majd a magas kockázatú csoportba tartozók, végül a közszolgáltatásokat biztosító szakemberek kaphatnak majd oltást –, Szlávik doktor arra figyelmeztetett: nem szabad reménykedni abban, hogy néhány hónap alatt elkészül a használható vakcina.

A koronavírus veszélyes! Bár tudjuk, hogyan betegíti meg az embereket, azt még nem, hogy hogyan gyógyítsuk őket – foglalta össze előadásában Szlávik János, aki szerint a Sars-CoV-2 elleni védőoltás fejlesztése egyszerűbb feladat, mint a vírus elleni gyógyszert előállítani. Ezért egyelőre a már meglévő, törzskönyvezett orvosságokat alkalmazzák a kezelés során. A gyógyítást nehezíti, hogy a vírus rendkívül sok szervrendszert támad meg, ezért szerteágazó tüneteket okoz. Az intenzív osztályon kezelt betegek 10-15 százaléka hal meg, akik jellemzően akut légzési elégtelenség, szívinfarktus, vagy citokinvihar-szindróma miatt kerülnek oda. A Covid-19-re nagyon jellemző elváltozások a tüdőről készült röntgen és CT-felvételeken a tünetek megjelenése előtt detektálhatóak úgy, hogy még a PCR-teszt is negatív eredményt mutat – hívta fel a figyelmet a főorvos, hozzátéve, hogy a Covid-19 betegek ellátásáról szóló hazai protokollt kéthavonta újítják meg, amelyben a nemzetközi ajánlásokat követik. Végül az infektológus azt is elmondta, jöhetnek még a Sars-CoV-2-höz hasonló kórokozók, ugyanis a denevérek még több tíz koronavírust hordoznak, amelyek mutációja akár újabb világjárványt is okozhat.

Alapellátási reform: az államosítás nem járható út

Az orvos- és szakdolgozóhiány nyomán egyre növekvő számú betöltetlen praxis és védőnői körzet elengedhetetlenné teszi az alapellátás átpozícionálását – fogalmazta meg előadásában Sinkó Eszter. A háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. A rendszer finanszírozási elemei ugyanúgy elavultak, ahogyan a kompetencialisták, az ellátás reaktív jellegű, és nincsen szervült kapcsolat az alap- és a szakellátást biztosító többi szereplő között.

Éppen ezért többletszolgáltatásokra van szükség a lakóhely közelében, amelyet a csoportpraxisok és praxisközösségek tudnak biztosítani – vélte az egészségügyi közgazdász, felhívva a figyelmet arra, hogy a szervezeti és strukturális átalakítás a minőségi ellátást ösztönző, új finanszírozási rendszerrel ugyan szükséges, ám az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni.

Hétnapos lesz a fővárosban a 14 napos szabály

A beutalástól számított hét napon belül végzik el Budapesten a képalkotó-diagnosztikai vizsgálatokat a daganatgyanúval diagnosztizált betegeknek – jelezte Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi tanácsnoka. Míg a 14 napos szabályban nincsen leletezési határidő, itt ezt három napban rögzítik. Erre a célra kétmilliárd forintot szánnak, ami az onkológiai iránydiagnózissal végzett CT-vizsgálatoknál 88, míg az MR-vizsgálatok esetében 62 százalékos bővülését jelenti. A vizsgálatok finanszírozásának érdekében új, fővárosi térítési kategória jön létre, a kifizetés a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jelentései alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) rendszerén keresztül történik majd.  

A háromoldalú megállapodást a főpolgármester és a NEAK már aláírta, az egészségügyért felelős államtitkár szignója még hiányzik a dokumentumról – jelezte a tanácsnok, aki azt is hozzátette, nem tartanak attól, hogy az októbertől életbelépő fővárosi várólista-csökkentési program felesleges vizsgálatokat indikálna.

Így teljesített az EESZT a járvány időszakában

Naponta 15 ezer bejelentkezés az állampolgári portálon, 22-26 ezer az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) háziorvosoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek fenntartott felületen – sorolta a felhőalapú rendszer adatait Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője. Míg a koronavírus-járványt megelőző időszakban a receptek 70 százalékát írták fel elektronikusan, addig a pandémia ez az arány 95 százalékra bővült. Egyszerűen kezelhető adatgyűjtő felületet hoztak létre a kórházak számára, segítve az intézményeket abban, hogy eleget tehessenek a megnövekedett adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

Ingyenes informatikai felületet biztosítanak a kisebb ellátóknak, ahol a betegdokumentációk mellett az ellátási adatok rögzítésére is lehetőség van, ahogyan az e-receptek felírásra és az e-beutaló kezelésére is alkalmas. Ez utóbbit egyébként jövőre vezetik be, azzal a feltétellel, hogy egy ideig azt papíralapon is megkapja a beteg. Szabó Bálint megemlítette azt is, hogy a közfinanszírozott és magánszolgáltatókra egyaránt is vonatkozik az EESZT-be történő adatszolgáltatási kötelezettség, amelynek elmulasztását szankcionálják.

Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a barna TAJ-osoknak

Bár a sürgősségi ellátás senkitől nem tagadható meg, az elvégzett beavatkozásokat 750 ezer forintig a betegnek kell kifizetnie utólag, az afeletti részt már átvállalja az állam. Mindez már Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának előadásából derült ki, aki a társadalombiztosítási járulékfizetésről szóló szabályok és az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendeletek következményeiről számolt be. A július 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorúan ellenőrzi, hogy az arra kötelezettek eleget tesznek-e járulékfizetési kötelezettségeiknek. A mulasztók figyelmét havonta érkező levelekben hívják fel a következményekre. Hat hónapos nemfizetést követően a NEAK érvényteleníti a TAJ-számot, a páciens innentől nem, vagy csak készpénzes fizetés ellenében veheti igénybe az egészségügyi ellátásokat.

A barna TAJ-os páciensek a természetbeni ellátásokért előre kell fizetniük, egy időben az elmaradt járulékokat is pótolniuk kell. Mindezzel a betegek a háziorvosi rendelőben, kórházban szembesülnek majd januártól, így Kiss Zsolt szerint a szolgáltatóknak is fel kell készülniük ennek kommunikálására. A NEAK egyébként már készül erre, és hamarosan elindul egy ezzel kapcsolatos lakossági tájékozató oldal. Hogy pontosan hány embert érint majd a változó rendelkezés, arról egyelőre nincsenek adatok, augusztus közepén néhány tízezer ilyen státuszú személyről tudtak, ám Kiss Zsolt szavaiból az derült ki, hogy ez a betegkör várhatóan bővülni fog januárig.

Telemedicina: a szakmáknak is van teendője  

Az augusztusig tartó átlagfinanszírozást követően szeptembertől immár ismét teljesítményalapon fizetik ki a szolgáltatóknak az ellátások árát – mondta még a főigazgató. Beszámolt arról is, hogy a járvány kezdetén, március-áprilisban 30 százalékos visszaesés volt tapasztalható az orvos-beteg találkozások számában a háziorvosi praxisokban, a normál ellátási rend hosszas stagnálást követően július végére állt helyre. Még most sem működik a megszokott kapacitásokkal az ügyeleti rendszer, ahol meredek visszaesést tapasztaltak az elmúlt időszakban. A legmarkánsabb visszaesés az alapellátó fogászatokon volt tapasztalható, ahol tíz százalékra zuhant a teljesítés, és máig sem állt helyre. nem tapasztaltak viszont teljesítménycsökkenést az előző év azonos időszakához képest a hospice-ellátások esetében, amit a főigazgató pozitívan értékelt.

A korábban elvégzett ellátások mindössze 30 százalékát biztosították a járvány időszakában a járóbeteg-szakellátók, ahol azonban Kiss Zsolt szerint hamarabb is vissza lehetett volna állni a teljesítményfinanszírozásra. A rendelők egyébként augusztus végére már elérték a normál esetszámokat.

Az ellátások négy százaléka zajlott a telemedicina eszközeivel a veszélyhelyzetben, elsősorban a gyógyszerkiváltással kapcsolatban. Ennek a területnek a fejlesztésére a NEAK álláspontja szerint is szükség van, ehhez azonban a szakmáknak kell kidolgoznia, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek ezen a platformon keresztül biztosíthatóak. Az alapkezelő tapasztalatai szerint egyébként a legnagyobb aktivitás a pszichiátria területén volt érzékelhető.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink