hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

Sok vagy kevés a 900 ezer forintos orvosi alapbér?

Többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) bérkövetelése is szóba került egy budapesti konferencián, ahol az alapellátás aktuális problémáit is sorra vették.

hirdetés

A Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja viszonyításként elmondta, hogy a nemzeti bruttó átlagkeresethez képest, amely mintegy 30 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben, és jelenleg 364 ezer forint, a szakorvosi jövedelmek is viszonylag elfogadhatóbbak, a győri kórházban jelenleg a bruttó átlagos bér 697 ezer forint. Amennyiben megvalósulna a 900 ezer forintos alapbér-modifikáció – amelyre még rárakódnak a pótlékok, díjak és kiegészítések – az az intézmény számára 2020-ban 970 millió, 2021-ben 1,8 milliárd, 2022-ben pedig már 7,5 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésből.

Ugyanakkor a MOK által javasolt szakorvosi alapbér előrelépést jelenthetne a munkaerőpiacon a fizetési rangsorban, ahol az orvosok jelenleg a 173. helyen állnak. Ez az összeg már elegendő lehetne a kollégák itthon tartására és hazahívására, ami azért is fontos, mert nemcsak a győri kórházban jelent problémát, hogy a legaktívabb szakorvosi derékhad, a 36-55 év közöttiek hiányoznak legtöbben ez ellátórendszerből. Mindezek mellett a 900 ezer forintos alapbérrel már versenyképesebbé válna a közfinanszírozott ellátás a magánszektorral szemben – sorolta a pozitív hozadékokat a szakember, aki szerint éppen a szakorvoshiány miatt indokolt, hogy a nyugdíjas korú orvosok továbbfoglalkoztatását ne terheljék jogi csűrcsavarok, mert a jelenlegi rendszer a főigazgató szerint is megalázó.

Bár respektálható, hogy a kamara követeli a személyi- és tárgyi minimumfeltételek szigorúbb ellenőrzését, azonban ez csak akkor történhet meg, ha az azok betartásához szükséges fejlesztéseket is lehetővé teszik a szolgáltatók számára – mondta Tamás László János, aki azzal zárta előadását, hogy a kórházvezetők legfőbb szempontja az intézmény szakmai, szervezeti, és pénzügyi egységének megőrzése.

Egyelőre nem nyerő háziorvosnak lenni

Nem éppen a legvidámabb tréfamesterhez hasonló az alapellátó kollégák hangulata, és egyelőre az alapellátás nem tekinthető az egészségügy legértékesebb szegmensnek – nyitotta „Háziorvosok Jolly Joker szerepben” című előadását a konferencián dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) elnöke.

Az ágazat legértékesebb szereplői akkor lehetnének az alapellátó orvosok, ha felszabadítanák a hatásköri korlátokat, és kiszélesítenék a gyógyszerfelírási szabályokat. A definitív ellátó képességet a point of care diagnosztika (POCT – betegágy melletti laboratórium), és a csoportpraxisok tudnák növelni. A megfelelő hatékonyságú háziorvosi munkához prevenciós és gondozási protokollok kellenének, a minőségi gyógyítás pedig a teljesítményalapú finanszírozási elemek hiánya miatt nem valósulhat meg a körzetekben – sorolta az elnök, megjegyezve, hogy a nemzeti egészségprogramok háziorvosi vonatkozású feladatai a jelenlegi (egy orvos, egy nővér) struktúrában nem valósítható meg, csak a praxisközösségekben.

Az elnök becslése szerint egyébként jelenleg mintegy 800-900 praxis vesz részt pályázat útján valamilyen praxisközösségi projektben, azonban a párthuzamosan futó programokban – Három generációval az egészségért (3G), egészségfejlesztési irodák, uniós forrásból megvalósuló praxisközösségek – eltérő módszertan mentén dolgoznak, így nehezen valósítható meg a szinergia.

Hiányolják a módszertani központot a háziorvosok

A likviditást is veszélyeztethetik azok az adminisztrációs kötelezettségek, amelyek a projektekben résztvevő kollégákat terhelik, ez indította arra a HAOSZ-t júniusban, hogy online kérdőívben a most futó programokról kérdezze a tagjait, összevetve a válaszokat egy két évvel korábbi felmérésük eredményeivel.

A válaszadók 60 százaléka semmilyen projektben nem vesz részt, 22 százalékuk csatlakozott a praxisközösségek kialakítását célzó programhoz, 20 százalékuk pedig a 3G-hez. A háziorvosok mintegy 40 továbbra sem lát semmilyen együttműködési lehetőséget, hasonló arányban vannak, akik csak szakmai kooperációra van lehetőség, és elenyésző azok száma, akik pusztán gazdasági társulások létrehozását tartják elfogadhatónak.

Érdektelenségből nem vesz részt az együttműködésben 63 százalék, míg 23,3 százalék a sikertelen pályázatban jelölte meg ennek okát. A válaszadók 45 százaléka szerint egyébként 5-6 orvossal lennének életképesek a praxisközösségek. Akik részesei valamelyik projektnek, elégtelen módszertani támogatástól, túlzott adminisztrációs terhekről, és a többletszolgáltatásban résztvevő szakemberek hiányáról számoltak be problémaként.

A kollégák közel 64 százaléka szükségesnek tartaná az önálló alapellátási módszertani központ létrehozását, ez azonban máig hiányzik – jegyezte meg Békássy Szabolcs.

Mint arról korábban a MedicalOnline is beszámolt, tavaly decemberben tett ígéretet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy az országos intézetek sorába csatlakozik az Országos Alapellátási és Módszertani Központ, amely a jövőben központi irányítást biztosít a háziorvosi ellátórendszernek, a központ azonban azóta sem állt fel.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink