hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

900 ezer forintos, egységesen kötelező kezdő alapbért követelnek

Orvoskamarai nagygyűlés: 09. 21. (Bővítve!)

Az egyre növekvő elégedetlenség nyomán nagygyűlésre hívja tagjait a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – jelentette be Éger István. A tárca reagált.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a pénzügyi tárca és a Miniszterelnökség is meghívást kap a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli nagygyűlésére, amelyet szeptember 21-én, szombaton délelőtt Budapesten tartanak – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Éger István, a szervezet elnöke. A kamara honlapján hamarosan megnyílik az a regisztrációs felület, ahol a részvételi szándékot jelezhetik a kollégák; erről a kamarai hírlevélben adnak majd tájékoztatást.

Szektorsemleges minimális alapbér, a paraszolvencia és a nyugdíjas korú munkavállalók diszkriminációjának megszüntetése, valamint a szakmai minimumfeltételek meglétének szigorú ellenőrzése is szerepel a kamara követelései között, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket a tagság jelenlétében teszik majd fel a döntéshozóknak a rendezvényen, amelynek az Elhalt ígéretek nyomában – párbeszéd a döntéshozókkal címet adták.

A tavaly április óta eltelt időszak az elvesztegetett idő és a csalódottság szavakkal jellemezhető – fogalmazott a kamara elnöke sajtótájékoztatóján, amelyen kijelentette, az elégedetlenség nőttön-nő az orvosok körében, amelynek elsőszámú oka az orvosi fizetések emelésének elmaradása.

Ígéretes tárgyalások folytak az érintett tárcával az idei év első négy hónapjában, amelynek eredményeként a MOK ígéretet kapott arra, hogy az április 17-ei kormányülésen elfogadják a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozott orvosi bértáblát – számolt be Éger István, és elmondta azt is, az egészségpolitika részéről olyannyira komolynak tűnt a vállalás, hogy már a kabinet említett ülését megelőzően kitűzték a megállapodás ünnepélyes aláírásának időpontját, május 6-át is.

Mindebből azonban nem lett semmi, illetve csak a szakdolgozói bérek emelése történt meg – mondta az elnök. Felidézte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár korábbi bejelentését, miszerint egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete 2022 januárjától 690 ezer forintra emelkedik. Ezzel szemben – mondta a kamara elnöke – jelenleg egy negyven éve dolgozó, nyugdíj előtt álló szakorvos bére bruttó 560 ezer forint, ami megengedhetetlen.

Nem a szakdolgozók kárára, hanem az ő fizetéseik emelkedésének arányában emelni kell az orvosik fizetését is – jelentette ki Éger, első számú követelésként megfogalmazva, hogy szektorsemlegesen 900 ezer forintos kezdő alapbért követelnek valamennyi területen azoknak a szakorvos kollégáknak, akik a közfinanszírozott ellátásban gyógyítanak, függetlenül attól, hogy a szakellátásban, kórházban vagy az alapellátásban dolgoznak. Ennek értelmében tehát a háziorvosi praxisok finanszírozását is meg kell emelni annyival, hogy ez a bér kigazdálkodható legyen, hiszen a jelenlegi bevétel arra sem elég, hogy a körzeti nővéreknek járó fizetést odaadhassák.

Mint azt az elnök lapunknak elmondta, a 900 ezer forintos alapbér-követelés gyakorlatilag megfelel a bértáblában foglaltaknak, amelynek elfogadtatására ígéretet kaptak az Emmi-től. A nagygyűléstől egyébként az idén áprilisban félbeszakadt tárgyalások gyors és eredményes lezárását, és a megállapodás kollektív szerződésben (ksz) való aláírását reméli a MOK. Éger István itt említette meg, hogy ezen a területen is mutatkozik némi zavar az egészségpolitikában, hiszen míg 2015 óta éppen a tárca szorgalmazta az ágazatra vonatkozó megállapodások ksz-be foglalását – amelynek több fejezetét jóváhagyólag alá is írták az illetékes szakszervezetekkel –, addig az államtitkárság – visszatérve a 2010-hez – ismét szakdolgozói életpályamodell kidolgozásán fáradozik a szakmai szervezetekkel közösen.

Szűnjön meg a paraszolvencia! – említette a következő követelést az elnök, hangsúlyozva, hogy a rendezetlen bérhelyzet okán a hálapénz rohamosan rombolja a biztonságos betegellátást. Szerepel a követelések között az is, hogy jogi csűrcsavarok nélkül dolgozhassanak tovább azok a nyugdíjas korú kollégák, akik ezt vállalják.

Az „ócsítás” szándéka is felsejlik annak a szakpolitikai tervnek a hátterében, amely szerint MSc végzettségű szakdolgozókkal helyettesítenék az orvosokat – vázolta fel Éger István a soron következő pontot, amiben a MOK világos és egyértelmű döntést és kommunikációt vár a szaktárcától.

Szerezzenek érvényt, és ellenőrizzék a szakmai – úgy a személyi, mint a tárgyi – minimumfeltételek meglétét az intézményekben, ugyanis ezek áthágása nem tartható – hangzott az utolsó követelés, amely után Éger István azt is elmondta, a három érintett tárcához eljuttatják azokat a kérdéseket, amelyekre a nagygyűlésen konkrét válaszokat várnak. Hozzátette azt is, a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges 1000-1200 milliárd forintos költségvetési többlet – figyelembe véve a gazdaság teljesítményét – biztosítható lenne.

Mint azt a MedicalOnline-on elsőként megírtuk, a nagygyűlést annak az online felmérésnek az eredményei nyomán hirdették meg, amelyben június közepén arról kérdezték a tagságot, hajlandóak-e a nyomásgyakorlás eszközeként felmondani az önként vállalt túlmunka végzését, illetve részt vennének-e egy demonstratív nagygyűlésen, ahol a meghívott döntéshozóktól határozott válaszokat várnának. A felmérés azt mutatta, hogy az 5188 szavazó közül 5020, azaz 96,76 százalék egyetértett a MOK követeléseivel.

A minisztérium eddig is tárgyalt, ezután is kész tárgyalni a MOK-kal

Bízunk benne, hogy a MOK elnöke, Éger István továbbra is a tárgyalásokat részesíti előnyben és nem a médián keresztül történő üzengetést. A minisztérium eddig is tárgyalt, ezután is kész tárgyalni a  MOK-kal. Az a célunk, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülését növeljük.

A kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy az orvosok bére 2010 és 2017 között átlagosan a két és félszeresére emelkedett, és az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2022 között átlagosan ugyancsak a két és félszeresére emelkedik, melynek idei fedezete 14 milliárd forint, a jövő évi pedig csaknem 82 milliárd forint. A rezidenseket jelentős ösztöndíjakkal segítjük, a kórházfejlesztések eredményeképpen pedig egyre javulnak az orvosok munkakörülményei és szakmai fejlődési lehetőségei is. Jövőre is folytatódik minden idők legnagyobb egészségügyi fejlesztése, a 700 milliárdos Egészséges Budapestprogram, amelynek részeként további nagy értékű diagnosztikai eszközök beszerzésére és szakrendelők felújítására kerül sor.

A 2020-as költségvetésben közel 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi célokra, ez 2010-hez viszonyítva 770 milliárd forinttal jelent több forrást, és 184 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben. Mindezek hatására  jelentősen nő az orvosi diplomát választók száma, csökken az elvándorló orvosok száma és 2010 óta csaknem hatezerrel több orvos dolgozik.  A kormány elkötelezett minden egészségügyi dolgozó, így az orvosok anyagi megbecsülésnek további javítása mellett is,  a minisztérium és az érdekképviseletek között – köztük a MOK-kal is – rendszeresek az egyeztetések, legutóbb június végén is volt ilyen. Bízunk benne, hogy a szakmai párbeszédet nem fogja felülírni a politikai hangulatkeltés, és folytatni tudjuk a tárgyalásokat.

(Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma / MTI-OS)

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink